A L’Oréal-UNESCO Magyar Ösztöndíj díjazottjai
2024-10-01 15:42:00

A L’Oréal-UNESCO Magyar Ösztöndíj díjazottjai

Napelemek hatékonyságának és a számítógépek sebességének növelése, a tüdő és prosztatarák hatékonyabb kezelése és a mentális betegségek fizikai fájdalommal való kapcsolata – ezt kutatják az idei „L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért Magyar Ösztöndíj” nyertesei.

Idén 22. alkalommal adta át kivételes tehetségű hazai kutatónőknek az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal - UNESCO A Nőkért és a Tudományért” magyar ösztöndíj elismerését, a korábbi évek 6 000 000 Ft összdíjazású elismerését ebben az évben 7 500 000 Ft-ra emelte.

 

Az elmúlt 22 évben 60 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 87,5 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. A több mint két évtized alatt díjazottak tanítványai közül is többen kapták meg az elismerést, kollégák támogatják egymás nevezését, emellett „A Nőkért és a Tudományért” díj kutatónőket és kutatócsoportokat hozott össze, akik később közös projekteken dolgoztak együtt. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

 

A díjazottak

Dr. Pápa Zsuzsanna

Dr. Pápa Zsuzsanna az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója, tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen végezte.

 
Amikor fémeket lézerfénnyel világítunk meg, akkor a fémben található szabad elektronok mozogni kezdenek, ilyenkor átveszik annak energiáját. Kutatásai során Pápa Zsuzsanna azt vizsgálja, hogy a különböző mintázatú, alakú fémek lézeres „lövésével” mennyi energia összpontosul. A kutatónő azon dolgozik, hogy a fény ténylegesen oda koncentrálódjon, ahol a reakciók lejátszódnak, ahol az energia a legnagyobb mértékben keletkezik. Kutatásának eredményei a jövőben hatékonyabb napelemrendszerek fejlesztéséhez vezethetnek, amelyek kisebb felületen a megfelelő fémmintázatokkal több energiát állítanak elő. A fémek lézeres megvilágításakor az elektronok hullámokban terjedni kezdenek, ez a tulajdonság információ továbbításra is felhasználható. A fényhullámok nagyságrendekkel gyorsabb működést tesznek lehetővé, mint a számítógépekben használt elektronikai megoldások, ez azt jelenti, hogy a valós gyorsaságuk ezerszeresére nőhet. A fényalapú információ átadás lehetővé teszi majd, hogy olyan műveletek, amelyek megoldása eddig napokba tellett, pár óra alatt megvalósuljanak.

 

Dr. Borbély Éva 

Dr. Borbély Éva a Pécsi Tudományegyetem Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének munkatársa.

 

Keveset tudunk még arról, hogy mi a kapcsolat a központi idegrendszeri betegségek, mint például az időskori memóriazavar, stressz, szorongás, depresszió, és a krónikus fájdalommal járó kórképek között. A fenti betegségek sokszor egymást erősítik, de jelenleg külön-külön kezelik őket, az elérhető gyógykészítmények pedig gyakran járnak mellékhatással. A fájdalom megélését számos faktor befolyásolhatja, ilyenek például a rossz emlékek vagy a negatív mentális állapot. Dr. Borbély Éva munkája során azokat a területeket vizsgálja az idegrendszerben, ahol a fenti pszichés és a fizikai fájdalommal járó betegségek „hírvivő” molekulái találkoznak, és kapcsolatba kerülnek egymással, célja, hogy pontosan megismerje, milyen folyamatok mennek végbe a központi idegrendszerben, és az ott történt kapcsolódások milyen hatással vannak a betegek állapotára. Az összefüggések feltárása a jövőben segítheti az olyan terápiák bevezetését, amelyek egyszerre több betegséget is kezelhetnek. Munkájának eredménye olyan „finomhangolásra” képes gyógyszerkészítmények kifejlesztése lehet, amelyek esetén kevesebb mellékhatással érhető el javulást a betegeknél.
 
 
Dr. Turiák Lilla
 
Dr. Turiák Lilla a Semmelweis Egyetemen végzett gyógyszerészként, jelenleg a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont MTA-TTK Lendület Glikán Biomarker kutatócsoport vezetője. 
 
Dr. Turiák Lilla tüdőrák és prosztatarák kutatásával foglalkozik. A betegség kialakulását és lefolyását a sejtekben fehérjemódosulások jelzik, elsősorban a hozzájuk kapcsolódó cukorláncok változásainak vizsgálatával lehet a legtöbbet megtudni a sejtekben végbemenő folyamatokról. Dr. Turiák Lilla kutatásai során olyan módosulásokat azonosít a tüdőrákos betegek mintáiból, amelyek összefüggésbe hozhatók azzal, hogyan reagál majd a beteg egy adott kezelésre. Hosszú távú célja egy egyszerű vérvizsgálat kidolgozása, amelynek segítségével a terápiák kimenete előre jelezhetővé válik. Ez különösen fontos a tüdőrák esetében, hiszen nem egységes betegségről van szó, hátterében különböző okok állnak. Emellett a daganatos betegségek közül ennek a legrosszabbak a túlélési esélyei és nagy problémát okoz, hogy sok esetben a daganat ellenállóvá válik az adott kezelésre. Kutatásai a prosztatarákra is kitérnek, bár itt a kezelések eredményesebbek, de a daganat típus kezelésében is létfontosságú lehet a betegség lefolyásában kulcsfontosságú szereplők azonosítása.
 
Forrás: L'Oréal Magyarország

Hírek

A lista mámora, avagy az adatkultúra története

20/10/2020

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottságának társzervezésében rendezték meg 2020. október 14-én a Szegedi Információtörténeti Műhely kilencedik konferenciáját, melynek címe: A lista mámora, avagy az adatkultúra története (nyilvántartások, jegyzékek, kimutatások). Az információgyűjtéstől a felhasználásig. Az eseményre az online térben került sor. A rögzített videó- és hanganyag a cikkben szereplő linken keresztül érhető el.

Globális Média és Információs Műveltség Hete

Globális Média és Információs Műveltség Hete

16/10/2020

2020. október 24-31. között ünneplik világszerte a Globális Média és Információs Műveltség Hetét (Global Media and Information Literacy Week). A tematikus hét kiváló alkalmat ad az UNESCO-nak és partnereinek arra, hogy áttekintsék és megünnepeljék azokat az eredményeket, melyeket a "média és információs műveltséget mindenkinek" célkitűzés felé vezető úton elértek. A tematikus hét honlapja: https://en.unesco.org/commemorations/globalmilweek

A lista mámora, avagy az adatkultúra története

13/10/2020

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottságának társzervezésében rendezik meg 2020. október 14-én a Szegedi Információtörténeti Műhely kilencedik konferenciáját, melynek címe: A lista mámora, avagy az adatkultúra története (nyilvántartások, jegyzékek, kimutatások). Az információgyűjtéstől a felhasználásig. Az eseményre az online térben kerül sor.

Szabad információelőállítás, tudománynépszerűsítés

Szabad információelőállítás, tudománynépszerűsítés

12/10/2020

2020. október 16-án rendezi meg a Bakonyi Géza Alapítvány, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszéke, valamint a Libre Art Magyarország Egyesület első közös online konferenciáját Szabad információelőállítás, tudománynépszerűsítés és amit erről az akadémiai szféra gondol címmel.