UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság

Az UNESCO 1946-ban elfogadott Alkotmánya (melynek hatályos kihirdető törvénye a 2009. évi XXXII. törvény az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetéséről) VII. cikkelye előírja „nemzeti együttműködő testületek” (nemzeti bizottságok) működését annak érdekében, hogy a Szervezet tevékenységébe be legyenek vonva azok a főbb nemzeti testületek, amelyek nevelésügyi, tudományos és kulturális kérdésekkel foglalkoznak. A nemzeti bizottság összetételének tükröznie kell a kormány és az UNESCO tevékenységi körében aktív szakmai és civil szervezetek megfelelő képviseletét.

Az UNESCO Nemzeti Bizottságok Kartája (az UNESCO Általános Konferenciájának 20. ülésszaka fogadta el 1978-ban) szerint a nemzeti bizottságok

(a) együttműködnek kormányaikkal és olyan szervezetekkel, intézményekkel és magánszemélyekkel, akik az UNESCO mandátumában érintett területekkel foglalkoznak;

(b) elősegítik az országos, kormányzati és nem-kormányzati szervezetek és magánszemélyek részvételét az UNESCO programjának kialakításában és megvalósításában annak érdekében, hogy a szervezet számára biztosítsák mindazt az intellektuális, tudományos, művészeti és adminisztratív támogatást, melyre szüksége van;

(c) az UNESCO céljairól, programjáról és tevékenységéről információt osztanak meg annak érdekében, hogy társadalmi érdeklődést keltsenek ezek iránt.

Továbbá a nemzeti bizottságok elősegítik az állami szervek, szakmai és egyéb társulások, egyetemek és más oktatási és kutató intézetek, valamint más oktatással, tudománnyal, kultúrával és információval foglalkozó szervezetek közötti kapcsolatok kiépülését.

A Bizottság működésének jogi alapja az UNESCO Alkotmánya 7. cikkelye, valamint a 299/2021. (VI. 1.) Kormányrendelet. 

Az UNESCO párizsi központja Magyarország Állandó UNESCO Képviseletén, a nemzeti bizottságon és az érintett felelős minisztériumokon keresztül tartja a kapcsolatot Magyarországgal.

A Bizottság működésével kapcsolatos szervezési és hivatali teendőket a Kulturális és Innovációs Minisztérium osztályaként működő titkárság látja el, amelyet a Bizottság főtitkára vezet.

Tihanyi vallásközi konferenciák

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságával együttműködve 2014-ben vallásközi párbeszédet indított útjára. A rendezvényeknek a Tihanyi Bencés Apátság ad otthont.

A konferenciákon különböző vallások és vallásfelekezetek, valamint a közélet képviselői tartanak előadásokat és cserélnek eszmét hazánk és az emberiség jövőjét meghatározó kérdésekről, melynek nemzetközi kontextusa 2016-tól a 2030-ig szóló fenntartható fejlődési keretrendszer. A konferenciák minden alkalommal zárónyilatkozat elfogadásával érnek véget.

Az egyházügyi szakterülettel – mely immáron a Miniszterelnökséghez (Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság) tartozik – együttműködésben megrendezett eddigi konferenciák címei:

• Nostra Aetate – Közös jövőnk – Közös felelősségünk (2014)
• Közös úton – Az európai vallások helyzete, a magyarországi hívő közösségek együttélése (2015)
• Közös gondolkodás a jövőnkről – Konferencia az ember és környezete egységéről (2016)
• Közös gondolkodás a jövőnkről – Konferencia az ember és környezete kulturális és morális egységéről (2017)
• Közös gondolkodás a jövőnkről – Konferencia a felelősségünk táguló köreiről (2019)

   Fenntarthatóság témaköre a felsőoktatásban

 

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elkötelezett az ENSZ által elfogadott Fenntartható Fejlődési Keretrendszer (Transforming our World: the 2030 Agenda for Sustainable Development) megvalósítása iránt.

Céljainkkal összhangban a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Humánökológia Mesterszak közreműködésével A fenntarthatóság témaköre a felsőoktatásban címmel tudományos tanácskozást szerveztünk 2018. november 19-én a Magyar Tudományos Akadémián.

Összejövetelünkön megvitattuk annak feltételeit, hogy az egyetemi hallgatók szakterületüknek megfelelő kurzusok keretében ismerjék meg a bioszféra-krízis folyamatait, különös tekintettel azok társadalmi-kulturális összefüggéseire. A bioszféra állapotváltozását bemutató plenáris előadások után, a szekciók (Világproblémák és kezelésük, Környezeti etika - Politikai ökológia, Máskéntgazdálkodás, A fenntarthatóság pedagógiája) – az előzetesen megküldött vitaindító gondolatok alapján – azokat a tartalmi, szemléleti, szerkezeti illetve módszertani újításokat vitatták meg, amelyek segíthetnék a hazai felsőoktatást korunk világproblémáinak bemutatásában és értelmezésében.

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság a konferenciát követően megjelentett egy tanulmánykötetet, amely a plenáris előadásokat, az egyes szekciók vitaindító tanulmányait, valamint a résztvevők közösen megfogalmazott ajánlásait tartalmazza. Ezek az ajánlások elsősorban a felsőoktatás vezetőihez és szakpolitikai irányítóihoz szólnak azzal a szándékkal, hogy segítsék felelős döntések meghozatalát a fenti célok elérése érdekében.

    Nők a Tudományban Kiválósági Díj

Fotó: Hódosy Kristóf

Az elismerésben olyan fiatal kutatónők részesülnek, akik kiemelkedő teljesítményt mutatnak szakterületükön és aktív részesei a hazai tudományos életnek, továbbá készek részt vállalni a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítésében a fiatal lányok körében.

A Nők a Tudományban Kiválósági Díjat a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) adja át. A díj kiírása és átadása Prof. Hargittai Magdolna akadémikus fővédnökségével, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a 2016. évi kiírástól kezdődően az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság védnökségével valósul meg.

A díjat a felhívást követő év márciusában vehetik át az elismerésben részesülők.

• Korábbi díjazottak

Tovább információk a díjról és a Nők a Tudományban Egyesületről: http://nokatud.hu/