Világörökség
Az UNESCO 1972-ben elfogadott Világörökség egyezményének célja az emberiség kiemelkedő értékkel bíró kulturális és természeti örökségének megőrzése. Az egyezményhez csatlakozó állam egyebek között kötelezettséget vállal arra, hogy a területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára is.
Magyarország nyolc világörökségi helyszínnel büszkélkedhet, tanúbizonyságát adva kulturális és természeti kincsei gazdagságának.
A Világörökség egyezmény alapgondolata, hogy a kulturális illetve természeti örökség bármely elemének elvesztése vagy károsodása a világ összes nemzete számára veszteséget jelent. Bizonyos, kiemelkedő jelentőségű kulturális illetve természeti örökségi helyszíneket az egész emberiség számára meg kell óvni és az elkövetkező nemzedékeknek átörökíteni. Ennek érdekében nemzetközi együttműködésre van szükség, melynek egyik fontos eleme az egyezmény keretén belül 1978-ban létrehozott, és jelenleg (2020) 1121 helyszínt (869 kulturális, 213 természeti, és 39 vegyes helyszín 167 részes államban) tartalmazó Világörökség lista, melyen 8 magyarországi helyszín, (köztük két határon átívelő) szerepel.
· Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (Kulturális) (1987 + 2002 bővítés)
· Hollókő ófalu és környezete (Kulturális) (1987)
· Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (Természeti) (1995)
· Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (Kulturális) (1996)
· Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (Kulturális) (1999)
· Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (Kulturális) (2000)
· Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (Kulturális) (2001)
· Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (Kulturális) (2002)
