Ember és Bioszféra Program
Az UNESCO 1971-ben indította útjára az "Ember és Bioszféra" programot, mely a természeti környezet megóvását, valamint az ember és környezete kapcsolatának javítását tűzte ki céljául.
Az Ember és Bioszféra Program egy olyan nemzetközi tudományos program, melynek keretében ún. bioszféra-rezervátumokat jelölnek ki. A bioszféra-rezervátumok olyan szárazföldi és tengerparti ökoszisztémákat felölelő területek, melyek fő funkciója, hogy a biológiai sokféleség és a természeti értékek megőrzése mellett az optimális összhang biztosításával egyben a fenntartható gazdasági fejlődés mintaterületei is legyenek.
Hazai vonatkozások:
MAB Magyar Nemzeti Bizottság
Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságról (továbbiakban: UMNB) szóló 299/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet értelmében 2022-től a MAB Magyar Nemzeti Bizottság (továbbiakban: MAB MNB) az UMNB állandó szakbizottságaként működik. A MAB MNB az UNESCO Ember és Bioszféra (Man and Biosphere) Programjának (a továbbiakban: Program) hazai végrehajtásáért felelős véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő testület.
Elnök: Érdiné dr. Szekeres Rozália
Titkár: dr. Láng Péter
A MAB MNB tagjai – az UNESCO iránymutatásának megfelelően – a bioszféra-rezervátumok kezeléséért felelős nemzeti park igazgatóságok képviselői, valamint a Program hazai végrehajtásához szükséges szakterületek és érdekképviseletek – a MAB MNB elnöke által felkért – szakértői.
A 299/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet hatályba lépését megelőzően a MAB MNB az UMNB-ról szóló korábbi, 17/2012. (II. 16.) Korm. rendelet szerint működő Természettudományi Szakbizottság védnökségével végezte tevékenységét.
Bioszféra-rezervátumok Magyarországon
A Magyarországon kijelölt bioszféra-rezervátumok különböző, az országra jellemző élőhelytípusokat, tájtípusokat mutatnak be és őriznek az utókor számára, valamint gazdagítják a világ bioszféra-rezervátumainak sokféleségét. A hazai hat bioszféra-rezervátum csodálatos természeti és kulturális értékei méltó részét alkotja az UNESCO MAB programja által kijelölt Bioszféra Rezervátumok Világhálózatának:
- Aggteleki bioszféra-rezervátum
- Fertő-tavi bioszféra-rezervátum
- Hortobágyi bioszféra-rezervátum
- Kiskunsági bioszféra-rezervátum
- Pilisi bioszféra-rezervátum
- Mura–Dráva–Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátum
Az Aggteleki bioszféra-rezervátum kijelölését különleges geológiai és állattani értékeket megőrző barlangrendszerei, illetve karsztterületeinek egyedülálló és rendkívül fajgazdag élővilága, az ország több endemikus fajának előfordulása indokolta. Csodálatos élővilágával, varázslatos tájaival és barlangjaival látogatók ezreit csábítja évről évre.
A Fertő-tavi bioszféra-rezervátum az osztrák határ mellett található és magába foglalja a Fertő tó teljes magyarországi területét. A Fertő-tó, mint az utolsó, legnyugatibb elhelyezkedésű sztyepptó Európában, hatalmas kiterjedésű nádasaival speciális élőhelyet teremt a rendkívül gazdag vízi élővilág számára, de különlegesek a partvidéken kialakult szikes gyepek, valamint a kisebb területen fekvő, melegkedvelő fás élőhelyek, sztyepprétek is. Értékes költő madárállománya mellett a tó nagy kiterjedésű nádasaival a Kárpát-medence egyik legfontosabb madárvonulási központja.
A Hortobágy Magyarország jellegzetes alföldi tája végtelennek tűnő délibábos pusztaságával és gémeskútjaival, emellett Európa legnagyobb összefüggő, szikes talajú területe. Jellegzetes szikes élőhelyei, valamint a hatalmas vonuló európai madárcsapatok számára nyújtott kiterjedt pihenő- és táplálkozó területek indokolták a bioszféra rezervátum kijelölését, de különleges értékei miatt az UNESCO Világörökség listáján is szerepel. A nagy kiterjedésű nyílt terület remekül alkalmas az extenzív legeltetésre, ezért jellemző tevékenység a tradicionális állattartás hagyományos fajtákkal, emellett a terület rendkívül népszerű turisztikai célpont.
A Kiskunsági bioszféra-rezervátum a Duna-Tisza közének jellegzetes arculatát, fennmaradt természeti és kulturális értékeit őrzi. A magyar Alföld részét képező terület felépítése mozaikos jellegű, a rendkívül magas élőhelyi diverzitás számos növényközösség színes mozaikját eredményezi. A vizes élőhelyek és a szikes, homokos puszták számos fészkelő madárnak, és ősszel- valamint tavasszal tömegesen átvonuló madárcsapatoknak nyújtanak otthont és táplálékot. A bioszféra-rezervátum területén, több település is található, melyek az utóbbi időszakban csatlakoztak a kezdeményezéshez.
A Pilisi bioszféra-rezervátum a karsztos alapkőzetű Pilis hegységet és annak lomberdeit foglalja magában. Számos védett- és fokozottan védett növény- és állatfaj él itt. A Dunakanyart övező csodálatos táj számos látogatót vonz ide évről-évre. A főbb jellemző tevékenységek a régióban az erdőgazdálkodás, a vadászat és a turizmus. A terület a fenntartható erdőgazdálkodás mintaterülete, ezen kívül a főváros közelsége miatt az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A bioszféra-rezervátumban tanösvények, bemutatóközpontok segítik az környezeti nevelést, ezen kívül számos sportolási lehetőség (sárkányrepülőzés, siklóernyőzés, terepmotorozás stb.) is az ide látogatók rendelkezésére áll.
