Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2023
2024-03-07 14:45:00

Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2023

A Nature-díjas Nők a Tudományban Egyesület a szakterületükön legkiválóbb kutatónők munkásságának elismerésére 2013-ban alapította meg a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, melyet az idei nőnaphoz kötődően a Magyar Tudományos Akadémia és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság védnökségével tizenegyedik alkalommal ítéltek oda.

A földtudományok kategóriában Dr. Lengyel Edina, a Pannon Egyetem Limnológia és a HUN-REN-PE Limnoökológia Kutatócsoport tudományos munkatársa kapta a rangos elismerést, aki kutatásaiban a sekély vizes élőhelyek jelentős élőlénycsoportjával, a kovaalgákkal foglalkozik. Terepi és laboratóriumi munkálatai révén arra keres válaszokat, hogy az emberi tevékenység miként változtatja meg az édesvizekben és a szikesekben élő kovaalgák jelenlétét és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Rangos szaklapokban megjelent eredményeit és a kutatócsoportjuk által kifejlesztett speciális mutatókat azóta már széles körben alkalmazzák, többek között tavak ökológiai állapotbecsléséhez is.

„A víz fontossága megkérdőjelezhetetlen, így vizeink megőrzése és jó állapotuk fenntartása a jelen és jövő kor kiemelt és sürgős feladatai közé tartozik. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha a bennük zajló folyamatokat és kapcsolatokat minél pontosabban megismerjük” – emeli ki Dr. Lengyel Edina, aki szerint a „láthatatlan” vízi világ megismerése akár már óvodás korban elkezdődhet, a játékos mintavételek és a mikroszkópos felfedezés segítségével.

 

 

Az orvosi-biológiai kategória díjazottja Dr. Munkácsy Gyöngyi, a Semmelweis Egyetem adjunktusa, aki onkológiai kutatásai és bioinformatikai analízisekben szerzett tapasztalatai révén a genetikai alapú, személyre szabott medicina fejlődéséért dolgozik. Az ehhez szükséges, rendkívüli precizitást igénylő laboratóriumi munkafolyamatok során hatalmas mennyiségű adattömeg keletkezik, melynek bioinformatikai kiértékelése számos, nyilvánosan is elérhető eszköz és adatbázis bevonásával történik.

„A biológia és az informatika ötvözése lehetővé teszi számomra, hogy hozzájáruljak a rákgyógyítás terén folyó kutatásokhoz. Egy tumoros megbetegedés kialakulása és gyógyítása még mindig számos megoldatlan kérdéssel szembesít bennünket, én azonban hiszem, hogy e két terület kombinálása segíthet új diagnosztikai és terápiás megközelítések kifejlesztésében” – mutat rá Dr. Munkácsy Gyöngyi, aki az adatfeldolgozásban szerzett sokrétű tapasztalatait szívesen osztja meg tantermi oktatás keretében a következő generáció kutatópalántáival.

 

 

A kiemelkedő kutatói teljesítményhez nélkülözhetetlenek a mindennapi munkát segítő technikusok, laboránsok, asszisztensek és szakmai segítők is. Közülük az idei évben Kohajda Mónika, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika laborasszisztense részesült Nők a Tudományban Kiválósági Díjban, aki 29 éve támogatja „Labor-Anyuként” az intézményben dolgozó orvosok, biológusok és PhD-hallgatók kutatásait.

A díjazott rendkívüli munkabíró képessége, kivételes szorgalma, végtelen türelme és lelkiismeretessége révén minden sejtbiológiai kutatásokhoz szükséges módszert elsajátított, az elmúlt időszakban pedig a Sejtbiológia Laboratórium aktív tagjaként pikkelysömörrel kapcsolatos vizsgálatokban vesz részt.

 

 

Forrás: Nők a Tudományban Egyesület 

További információk: https://nokatud.hu/kivalosagi-dij/ 

Fotókredit: Hódosy Kristóf.

Hírek

Vajay Szabolcs születésének 100. évfordulója

22/09/2021

Vajay Szabolcs (1921-2010) történész, heraldikus, genealógus, diplomata, tudományszervező, az emigráció aktív tagja. 1959 és 1983 között az UNESCO társadalomtudományi osztályának latin-amerikai részlegét vezette, innen vonult nyugdíjba. 2010-es halála után hagyatékának jelentős része Fehérvárcsurgóra, a Károlyi Alapítvány kezelésébe került. Születésének 100. évfordulója alkalmából 2021. október 7-8-án Budapesten és Fehérvárcsurgón emlékkonferencián vehetnek részt az érdeklődők. Az előadások online is követhetőek lesznek Zoom-on keresztül.

Magyar siker az UNESCO alaptudományi testületében

Magyar siker az UNESCO alaptudományi testületében

21/09/2021

Az UNESCO főigazgatójának döntése értelmében Szathmáry Eörs elméleti biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének tagja, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának kutatóprofesszora bekerült az UNESCO Nemzetközi Alaptudományok Programjának tudományos testületébe. Mandátuma három évre szól.

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

21/09/2021

Létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz „az Ember és Bioszféra”) kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést. Ezzel megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma.  A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum  Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.

UNESCO-védnökséggel a barlangokért és karsztokért

UNESCO-védnökséggel a barlangokért és karsztokért

9/09/2021

A Nemzetközi Barlangtani Unió (Union Internationale de Spéléologie - UIS) 56 tagországgal és világszerte több,mint 230 intézménnyel és szervezettel együttműködésben idén ünnepli a Barlangok és Karsztok Nemzetközi Évét. 2021. szeptember 13-án immáron jelenléti formában is lehetőség lesz az ünneplésre, mely eseményhez az UNESCO védnökségét adta.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2021.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2021.

7/09/2021

1967 óta minden év szeptember 8-án tartják az írni-olvasni tudás nemzetközi napját világszerte annak érdekében, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, milyen nagy fontossággal bír az írni-olvasni tudás az emberi jogok és méltóság ügyében, valamint hogy előmozdítsák az írni -olvasni tudás terjesztését egy írástudóbb és fenntarthatóbb társadalom felé. 

Az elért eredmények ellenére az írástudással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, minthogy világszerte továbbra is legalább 773 millió embernek nincs ma alapvető írás-olvasási készsége.