Az emberközpontú mesterséges intelligencia
2021-03-02 08:17:00

Az emberközpontú mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia fontos kérdéseiről rendezett panelbeszélgetést az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégiuma és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK).

 

Önkéntes rabszolgaság vagy a planetáris idiotizmus? - Beszéljünk az emberközpontú mesterséges intelligenciáról!

 

Mi is az az emberközpontú mesterséges intelligencia?
Algoritmusok, szenzorok és robotok fejlesztése és felhasználása, amelynek elsődleges és közvetlen célpontja nem a termelés, a gyártás, a technológia vagy a tudományos megismerés, hanem az emberi élet minőségének, az egészség megőrzésének, a társas kapcsolatok szervezésének támogatása.

 

A fenti kérdésekről szervezett két, a felsőoktatásban is jól használható és a tárgykörrel foglalkozó kutatók és szakemberek számára is sok üzenetet megfogalmazó panelbeszélgetést az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégiuma és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK).

A videó-előadások és az azokat követő szakmai diskurzusok teljes anyaga megtekinthető az alábbi videón! A videóanyagban történő tájékozódást az eseményről készített tartalomjegyzék segíti.

 

 

Néhány megállapítás és néhány fontos kérdés, amelyekre válaszokat kerestünk:

 

  • Miért tekinthető a mesterséges intelligencia a negyedik nagy gondolkodástörténeti megrázkódtatásnak?
  • A mesterséges intelligencia antropológiai probléma, még ha technológiainak tűnik is. És már nem egy (valamelyik) emberi képesség-korlát technikai megoldásáról szól, hanem az emberi természetről, az emberi lényegről.
  • Még akkor is, ha van, aki úgy látja, hogy az emberek egyre inkább „elgépiesülnek”, mintha elkezdene eltűnni az emberi lényeg. A gépek viszont emberiesülnek, mintha az emberi lényeg elkezdene átköltözni a gépi szubsztanciába
  • Csakhogy gondolni, értelmet tulajdonítani nem tud a mesterséges intelligencia. Ez nem váltható ki algoritmussal. Az értelemadáshoz minden emberi tapasztalatot mozgósítani kell.
  • Az etikai tartalom/elvárás nem fordítható le kódra. Mi, emberek jogi szempontból is felelősséget viselünk a döntéseinkért, a mesterséges intelligencia nem A döntés delegált emberi szándék, a technikai közegben
  • A mesterséges intelligencia adat nélkül olyan, mint az autó benzin nélkül
  • Hogyan lehet adathalmazokat auditálni? Hogyan lesz torzítás-vagy diszkriminációmentes egy adathalmaz? A megbízhatóságnak a mesterséges intelligencia egész életciklusa alatt érvényesülnie kell
  • Bármilyen lokális adatgazda és adattömeg felől egy globális adattérbe lépünk be, ezek közös jószággá válnak.

 

Akit érdekelnek a fenti kérdésekre adott válaszok, vagy csak egyszerűen arra kíváncsi, hogy mit hozhat számára a mesterséges intelligencia általánossá válása, nézze meg a videó-előadásokat és a kapcsolódó diskurzusokat!

Forrás: https://iask.hu/hu/beszeljunk-az-emberkozpontu-mesterseges-intelligenciarol/ 

 

Hírek

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja: szept. 8.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja: szept. 8.

1/09/2020

1967 óta a világ minden táján évente megrendezik az írni-olvasni tudás nemzetközi napját annak érdekében, hogy emlékeztessék a közvéleményt az írni-olvasni tudásnak az emberi jogok ügyében játszott fontos szerepére, és előmozdítsák az írástudás terjesztésének programját egy írástudóbb és fenntarthatóbb társadalomért.

Az elért eredmények ellenére az írástudással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, minthogy világszerte legalább 773 millió felnőttnek nincs ma alapvető írás-olvasási készsége. 

Kilenc ötlet a közös fellépéshez

Kilenc ötlet a közös fellépéshez

29/07/2020

A napokban jelent meg az Oktatás Jövőiért Nemzetközi Bizottság első jelentése Oktatás a poszt-COVID világban: Kilenc ötlet a közös fellépéshez (Education in a post-COVID world: Nine ideas for public action) címmel.

Az oktatás jövője elnevezésű globális kezdeményezés célja annak újragondolása, hogy az ismeretek és a tanulás miként alakíthatják az emberiség és a bolygó jövőjét.

Megjelent az UNESCO Courier idei harmadik száma

Megjelent az UNESCO Courier idei harmadik száma

29/07/2020

A 2020. július-szeptemberi szám címe: Egy teljesen új világ, a nők által újragondolva. Az UNESCO Courier magazin arra kérte a nőket szerte a világból, hogy képzeljék el, milyen lesz az élet a válság után. Újságírók, szerzők, értelmiségiek, múzeumok igazgatói, tudósok adnak hangot gondolataiknak - egy új világ újragondolására. A szám vendége Yuval Noah Harari, izraeli történész és író. A Harari-interjút cikkünkben magyar nyelven közöljük.