Az emberközpontú mesterséges intelligencia
2021-03-02 08:17:00

Az emberközpontú mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia fontos kérdéseiről rendezett panelbeszélgetést az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégiuma és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK).

 

Önkéntes rabszolgaság vagy a planetáris idiotizmus? - Beszéljünk az emberközpontú mesterséges intelligenciáról!

 

Mi is az az emberközpontú mesterséges intelligencia?
Algoritmusok, szenzorok és robotok fejlesztése és felhasználása, amelynek elsődleges és közvetlen célpontja nem a termelés, a gyártás, a technológia vagy a tudományos megismerés, hanem az emberi élet minőségének, az egészség megőrzésének, a társas kapcsolatok szervezésének támogatása.

 

A fenti kérdésekről szervezett két, a felsőoktatásban is jól használható és a tárgykörrel foglalkozó kutatók és szakemberek számára is sok üzenetet megfogalmazó panelbeszélgetést az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégiuma és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK).

A videó-előadások és az azokat követő szakmai diskurzusok teljes anyaga megtekinthető az alábbi videón! A videóanyagban történő tájékozódást az eseményről készített tartalomjegyzék segíti.

 

 

Néhány megállapítás és néhány fontos kérdés, amelyekre válaszokat kerestünk:

 

  • Miért tekinthető a mesterséges intelligencia a negyedik nagy gondolkodástörténeti megrázkódtatásnak?
  • A mesterséges intelligencia antropológiai probléma, még ha technológiainak tűnik is. És már nem egy (valamelyik) emberi képesség-korlát technikai megoldásáról szól, hanem az emberi természetről, az emberi lényegről.
  • Még akkor is, ha van, aki úgy látja, hogy az emberek egyre inkább „elgépiesülnek”, mintha elkezdene eltűnni az emberi lényeg. A gépek viszont emberiesülnek, mintha az emberi lényeg elkezdene átköltözni a gépi szubsztanciába
  • Csakhogy gondolni, értelmet tulajdonítani nem tud a mesterséges intelligencia. Ez nem váltható ki algoritmussal. Az értelemadáshoz minden emberi tapasztalatot mozgósítani kell.
  • Az etikai tartalom/elvárás nem fordítható le kódra. Mi, emberek jogi szempontból is felelősséget viselünk a döntéseinkért, a mesterséges intelligencia nem A döntés delegált emberi szándék, a technikai közegben
  • A mesterséges intelligencia adat nélkül olyan, mint az autó benzin nélkül
  • Hogyan lehet adathalmazokat auditálni? Hogyan lesz torzítás-vagy diszkriminációmentes egy adathalmaz? A megbízhatóságnak a mesterséges intelligencia egész életciklusa alatt érvényesülnie kell
  • Bármilyen lokális adatgazda és adattömeg felől egy globális adattérbe lépünk be, ezek közös jószággá válnak.

 

Akit érdekelnek a fenti kérdésekre adott válaszok, vagy csak egyszerűen arra kíváncsi, hogy mit hozhat számára a mesterséges intelligencia általánossá válása, nézze meg a videó-előadásokat és a kapcsolódó diskurzusokat!

Forrás: https://iask.hu/hu/beszeljunk-az-emberkozpontu-mesterseges-intelligenciarol/ 

 

Hírek

Peking +25: nemek közötti egyenlőség és oktatás

Peking +25: nemek közötti egyenlőség és oktatás

14/12/2020

2020-ban már 25 év telt el a Pekingi Nyilatkozat és a Cselekvési Platform elfogadása óta, mely mérföldkő a lányok és nők jogai melletti elköteleződésben. 

Mi történt 1995 óta: hogyan hajtották végre az országok vállalásaikat a nemek közötti egyenlőség és az oktatás tárgyában? A 25 éves felülvizsgálat részeként és az UNESCO 2020-as Globális Oktatási Monitoring (GEM) jelentésének nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó beszámolójához az UNESCO esettanulmányok sorozatát gyűjtötte össze, hogy számot vessen arról, a platformon ajánlott bizonyos stratégiákat hogyan hajtották végre a világ 11 országában. 

Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért 2020

Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért 2020

3/12/2020

A L’ORÉAL Magyarország és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság a Szociális Innováció Alapítvány a Kelet-Európai Térség Fejlesztéséért útján, a Magyar Tudományos Akadémia védnökségével idén már tizenhetedik alkalommal hirdette meg ösztöndíjpályázatát a nemzetközi L’ORÉAL-UNESCO For Women in Science program szellemében. A pályázat neve: L’ORÉAL–UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért.

Az idei kiírás díjazottjai: Dr. Csuka Dorottya (a Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Kutatólaboratórium, Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője) és Dr. Bagoly Zsuzsa (a Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi adjunktusa).

Az UNESCO bioetikai programjának új videói

3/12/2020

Az UNESCO bioetikai, valamint tudomány- és technológiaetikai programjai révén már a hetvenes évek óta foglalkozik a gyors tudományos fejlődés etikai következményeivel. Normatív eszközökre vonatkozó kezdeményezései mellett a szervezet kapacitásépítő tevékenységek révén kíván segítséget nyújtani tagállamainak a radikálisan újító  technológiák etikai kihívásainak megfelelő kezelésében.

60 éve az oktatási diszkrimináció ellen

60 éve az oktatási diszkrimináció ellen

30/11/2020

Hatvan éve, 1960-ban fogadták el az UNESCO az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezményét, mely az első és máig egyetlen, jogilag kötelező érvényű, kizárólagosan az oktatáshoz való jogra vonatkozó nemzetközi egyezmény. Ebből az alkalomból az UNESCO „Mondj nemet az oktatásban alkalmazott megkülönböztetésre” jelmondattal indít kampányt, amely december 10-én, az emberi jogok napján kezdődik, és december 14-én, az elfogadás évfordulójának időpontjában csúcsosodik ki.