A könyv és a szellemi tulajdon világnapja
Z. Karvalics László, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottsága elnökének írása a könyv és a szellemi tulajdon világnapja (World Book and Copyright Day) alkalmából. A nemzetközi napot minden esztendőben április 23-án ünnepeljük.
Nehéz elkerülni, hogy a Shakespeare és Cervantes halála napja miatt április 23-ra kerülő világnapon ne azt idézzük fel elsősorban, hogy a világjárvány idején milyen elképesztően fontos szerepet játszott a könyv a magánnyal és az elzártsággal való küzdelemben, az emberek közt teret és időt áthidaló kapcsolatok létrehozásában, a kreativitás erősítésében, az érdeklődés és a nyitottság fenntartásában. (Néhány országban az olvasott könyvek száma megduplázódott a karanténidőszak előtti évekhez képest.)
De most épp szoríthatunk azért is, hogy sikeres legyen Budapest pályázata: oly sok nagyszerű dolog történhetne, ha a 2023-ban az egyesítésének 150. évfordulóját ünneplő főváros abban az évben egyúttal a világ könyvfővárosa is lehetne…
A magam részéről egy ritkábban tárgyalt, de nem kevésbé ünnepi szempontot emelek ki. Vajon ki gondolkodott el már azon, hányféleképpen értékhordozó a könyv?
A tartalma, a benne foglalt ismeret, tapasztalat, amit kapunk, ami bennünk marad, amit magunkba építünk, ami tudásunkat bővíti, személyiségünket fejleszti: az információs érték. A könyv szép is lehet, izgalmas borítójú, tördelésű, illusztrációjú. Gyönyörködtethet, esztétikai érték hordozójaként. Ha kötődünk az adott példányhoz, jelent valamit, emlékeztet valakire, kaptuk valakitől, valami miatt fontos nekünk: szimbolikus érték. Ára van, került valamibe, még mindig ér valamit, vagy egyenesen sokat, ha különlegesnek számít: vagyonérték. Olykor hatalmas öröm megszerezni könyveket, polcon rendezgetni őket, sorozatokat simogatni, gyűjteni ritka darabokat, pótolni hiányokat. Szeretni a tömött polcok látványát: érzelmi érték.
Belátni, hogy a könyvet valamikor gyártották, papírt, festéket, emberi életidőt használtak el, hogy megszülethessen: fizikai érték, ami miatt a már „holt”, semmilyen vagyoni, információs vagy esztétikai értéket hordozó könyvet sem szabad kidobni, mert még mindig készülhet belőle könyvszobrocska, vagy nagyméretű szabadtéri installáció.
Az UNESCO a 2021-es évben azt tanácsolja mindenkinek, hogy lépjen ki a „könyves komfortzónájából”: olvasson másfajta témájú, műfajú, formájú, nyelvű könyveket, mint szokott. A könyvkultúra műhelyeit és minden könyvszerető polgárt pedig arra bíztat, hogy könyvek iránti elkötelezettségét fejezze ki azzal, hogy lefotózza magát egy könyvborítóval, amit valamiért szeret – és ezt meg is osztja mindenkivel, amikor feltölti a Bookface kihívás oldalára.
Kiegészítésképp egy ajánló listát állítottam össze, mi mindent lehetne tenni még a könyv világnapján. Mindenki
- fedezzen fel egy új könyvet!!!
- fedezzen fel újra egy szeretett könyvet!
- vásároljon egy könyvet!
- ajándékozzon egy könyvet!
- írjon egy könyvről!
- mentsen meg egy könyvet!
- kössön/köttessen be egy régi könyvet!
- ajánljon a barátainak egy könyvet!
- állítson ki, mutasson be egy könyvet a családjának!
- porolja le a könyvespolcát!
- olvasson fel a gyermekének!
- meséljen el egy történetet a szüleinek!
- ültessen egy fát!
Z. Karvalics László
Kapcsolódó linkek:
https://en.unesco.org/news/tbilisi-named-world-book-capital-2021
https://en.unesco.org/creative-cities/home