2021-04-21 07:57:00

A könyv és a szellemi tulajdon világnapja

Z. Karvalics László, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottsága elnökének írása a könyv és a szellemi tulajdon világnapja (World Book and Copyright Day) alkalmából. A nemzetközi napot minden esztendőben április 23-án ünnepeljük.

A könyv és a szellemi tulajdon világnapjára

Nehéz elkerülni, hogy a Shakespeare és Cervantes halála napja miatt április 23-ra kerülő világnapon ne azt idézzük fel elsősorban, hogy a világjárvány idején milyen elképesztően fontos szerepet játszott a könyv a magánnyal és az elzártsággal való küzdelemben, az emberek közt teret és időt áthidaló kapcsolatok létrehozásában, a kreativitás erősítésében, az érdeklődés és a nyitottság fenntartásában. (Néhány országban az olvasott könyvek száma megduplázódott a karanténidőszak előtti évekhez képest.)

De most épp szoríthatunk azért is, hogy sikeres legyen Budapest pályázata: oly sok nagyszerű dolog történhetne, ha a 2023-ban az egyesítésének 150. évfordulóját ünneplő főváros abban az évben egyúttal a világ könyvfővárosa is lehetne…

A magam részéről egy ritkábban tárgyalt, de nem kevésbé ünnepi szempontot emelek ki. Vajon ki gondolkodott el már azon, hányféleképpen értékhordozó a könyv?

A tartalma, a benne foglalt ismeret, tapasztalat, amit kapunk, ami bennünk marad, amit magunkba építünk, ami tudásunkat bővíti, személyiségünket fejleszti: az információs érték. A könyv szép is lehet, izgalmas borítójú, tördelésű, illusztrációjú. Gyönyörködtethet, esztétikai érték hordozójaként. Ha kötődünk az adott példányhoz, jelent valamit, emlékeztet valakire, kaptuk valakitől, valami miatt fontos nekünk: szimbolikus érték. Ára van, került valamibe, még mindig ér valamit, vagy egyenesen sokat, ha különlegesnek számít: vagyonérték. Olykor hatalmas öröm megszerezni könyveket, polcon rendezgetni őket, sorozatokat simogatni, gyűjteni ritka darabokat, pótolni hiányokat. Szeretni a tömött polcok látványát: érzelmi érték.

Belátni, hogy a könyvet valamikor gyártották, papírt, festéket, emberi életidőt használtak el, hogy megszülethessen: fizikai érték, ami miatt a már „holt”, semmilyen vagyoni, információs vagy esztétikai értéket hordozó könyvet sem szabad kidobni, mert még mindig készülhet belőle könyvszobrocska, vagy nagyméretű szabadtéri installáció.

Az UNESCO a 2021-es évben azt tanácsolja mindenkinek, hogy lépjen ki a „könyves komfortzónájából”: olvasson másfajta témájú, műfajú, formájú, nyelvű könyveket, mint szokott. A könyvkultúra műhelyeit és minden könyvszerető polgárt pedig arra bíztat, hogy könyvek iránti elkötelezettségét fejezze ki azzal, hogy lefotózza magát egy könyvborítóval, amit valamiért szeret – és ezt meg is osztja mindenkivel, amikor feltölti a Bookface kihívás oldalára.