2021-11-16 19:20:00

Új UNESCO jelentés az oktatás jövőiről

Az UNESCO bemutatta rég várt, Az oktatás jövői (Futures of Education) jelentését "Közös jövőink újragondolása: új társadalmi szerződés az oktatásért" címmel. A Nemzetközi Bizottság által készített új globális anyag azt vizsgálja, hogyan alakíthatja az oktatás a legjobban az emberiség és a bolygó jövőjét 2050-ig. 

Mit tartsunk meg? Mit kellene elhagynunk? És mit kellene kreatívan újraterveznünk? A jelentés célja, hogy a globális vitát és mozgalmat katalizálja egy új, a nevelésügy területét érintő társadalmi szerződés megkötésére. 
 

Az oktatás jövői - Futures of Education egy globális kezdeményezés annak újragondolására, hogy az ismeretek és a tanulás miként alakíthatják az emberiség és a bolygó jövőjét. 

Több mint egymillió ember vett részt abban a globális konzultációs folyamatban, melynek információin ez a zászlóshajónak szánt kiadvány alapul, és amely az oktatás jelentős átalakítására szólít fel annak érdekében, hogy helyrehozzuk a múlt igazságtalanságait, és javítsuk esélyeinket, hogy együtt cselekedhessünk egy fenntarthatóbb és igazságosabb jövőért.

A békés, igazságos és fenntartható jövő kialakításához magát az oktatást kell átalakítani 

Világunk fordulóponthoz érkezett. Azt már tudjuk, hogy a tudás és a tanulás a megújulás és az átalakulás alapja. Ám a globális egyenlőtlenségek – és az az egyre sürgetőbb igény, hogy újragondoljuk, miért, hogyan, mit, hol és mikor tanulunk – azt jelenti, hogy az oktatás még nem váltja be azt az ígéretét, hogy segít a békés, igazságos és fenntartható jövő kialakításában. A növekedésre és fejlődésre való törekvésünk során túlterheltük természeti környezetünket, ezzel saját létünket is veszélybe sodorva. Napjainkban a magas életszínvonal és a tátongó egyenlőtlenségek párhuzamosan jelen vannak. Egyre többen vesznek részt a közéletben, de a civil társadalom és a demokrácia szövete a világ számos pontján kopik. A gyors technológiai változások életünk számos területét alakítják át, ezek az innovációk azonban nem irányulnak megfelelően a méltányosságra, a befogadásra és a demokratikus részvételre. Ezért kell az oktatást újragondolnunk. 

Mi az a „társadalmi szerződés”, és miért van szükség új megalkotására az oktatás témájában?

Az oktatást nézhetjük társadalmi szerződés formájában - mint implicit megállapodás a társadalom tagjai között a közös haszon érdekében történő együttműködésről. A társadalmi szerződés több, mint egy tranzakció, mivel olyan normákat, kötelezettségvállalásokat és elveket tükröz, amelyek törvényileg szabályozottak, kulturálisan beágyazódnak. A kiindulópont egy közös elképzelés az oktatás céljairól. A huszadik században a közoktatás alapvetően a nemzeti polgári szerepvállalás és a fejlesztési törekvések támogatását tűzte ki célul a gyermekek és fiatalok tankötelezettségén keresztül. Ma azonban, amikor az emberiség és bolygónk jövőjét fenyegető komoly kockázatokkal nézünk szembe, sürgősen meg kell újítanunk oktatást közös kihívások kezelése érdekében. 

Melyek ennek az új társadalmi szerződésnek a legfontosabb alapelvei?

Az új társadalmi szerződésnek az emberi jogokat megalapozó tágan értelmezett alapelvekre kell épülnie –  befogadás és méltányosság, együttműködés és szolidaritás, kollektív felelősség és összekapcsoltság –, és a következő két alapelvnek kell irányadónak lennie: 

  • A minőségi oktatáshoz való jog egész életen át tartó biztosítása. Magában kell foglalnia az információhoz, a kultúrához és a tudományhoz való jogot, valamint hozzáférést a közös tudáshoz, az emberiség generációkon át felhalmozott és folyamatosan átalakuló kollektív tudásforrásaihoz - és az azokhoz való hozzájárulás jogát. 
  • Az oktatás, mint közjó erősítése. Közös társadalmi törekvésként az oktatás közös célokat épít, és lehetővé teszi az egyének és közösségek együttes virágzását. Az új társadalmi szerződésnek nemcsak az oktatás állami finanszírozását kell biztosítania, hanem az egész társadalomra kiterjedő elköteleződést is magában kell foglalnia arra, hogy mindenkit bevonjanak az oktatásról szóló nyilvános párbeszédbe. 

A teljes kiadvány online, angol nyelven ITT érhető el. 

A jelentéshez kapcsolódó további információk elérhetők az UNESCO honlapján. 

Az oktatás jövői - Futures of Education globális kezdeményezés indulásáról ITT számoltunk be, míg az UNESCO által 2019-ben létrehozott az Oktatás Jövői Nemzetközi Bizottság kiadványa "Oktatás a COVID utáni világban - Kilenc cselekvési javaslat" címmel online elérhető, melynek összefoglalója magyar nyelven korábbi cikkünkben olvasható. 

Hírek

2020. október 16-i online konferenciánk videói

27/10/2020

2020. október 16-án rendezte meg a Bakonyi Géza Alapítvány, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszéke, valamint a Libre Art Magyarország Egyesület első közös online konferenciáját Szabad információelőállítás, tudománynépszerűsítés és amit erről az akadémiai szféra gondol címmel. Az esemény társszervezője volt az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottsága is.

A lista mámora, avagy az adatkultúra története

20/10/2020

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottságának társzervezésében rendezték meg 2020. október 14-én a Szegedi Információtörténeti Műhely kilencedik konferenciáját, melynek címe: A lista mámora, avagy az adatkultúra története (nyilvántartások, jegyzékek, kimutatások). Az információgyűjtéstől a felhasználásig. Az eseményre az online térben került sor. A rögzített videó- és hanganyag a cikkben szereplő linken keresztül érhető el.

Globális Média és Információs Műveltség Hete

Globális Média és Információs Műveltség Hete

16/10/2020

2020. október 24-31. között ünneplik világszerte a Globális Média és Információs Műveltség Hetét (Global Media and Information Literacy Week). A tematikus hét kiváló alkalmat ad az UNESCO-nak és partnereinek arra, hogy áttekintsék és megünnepeljék azokat az eredményeket, melyeket a "média és információs műveltséget mindenkinek" célkitűzés felé vezető úton elértek. A tematikus hét honlapja: https://en.unesco.org/commemorations/globalmilweek

A lista mámora, avagy az adatkultúra története

13/10/2020

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottságának társzervezésében rendezik meg 2020. október 14-én a Szegedi Információtörténeti Műhely kilencedik konferenciáját, melynek címe: A lista mámora, avagy az adatkultúra története (nyilvántartások, jegyzékek, kimutatások). Az információgyűjtéstől a felhasználásig. Az eseményre az online térben kerül sor.