2020-09-03 16:59:00

Új kiadvány: Oktatás a COVID utáni világban

Oktatás a COVID utáni világban - Kilenc cselekvési javaslat címmel online elérhető az UNESCO által 2019-ben létrehozott az Oktatás Jövői Nemzetközi Bizottság kiadványa, melynek összefoglalója alább olvasható. 

 

A Covid-19 kontextusában ma hozott döntéseknek hosszútávú hatása lesz az oktatás jövőjére nézve. A közpolitika megalkotói, a nevelők és a közösségek kiemelten fontos döntések előtt állnak ma – a meghozandó döntéseknek pedig a közösen vallott elveken és az elképzelt közös, kívánatos jövőképen kell alapulnia.

A Covid-19 feltárt sérülékeny területeket, ugyanakkor rendkívüli emberi leleményességet és potenciált is felszínre hozott. Ma a pragmatizmus és gyors cselekvés ideje van, ugyanakkor fontosabb, mint valaha, hogy nem mellőzhetjük a tudományos megalapozottságot. Nem cselekedhetünk elvek nélkül sem. A döntéseinket az oktatás és a fejlődés humanista víziója és az emberi jogi keretek alapján kell meghoznunk.

A Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 számos fontos útjelzőt és irányelvet ad. Ebben a jelentésben az Oktatás Jövői Nemzetközi Bizottság - melyet az UNESCO 2019-ben hozott létre, s amelynek tagjai az egyetemi élet, a tudományok, a kormányzás, az üzleti világ és az oktatás vezető értelmiségijei – kilenc javaslatot tesz konkrét cselekvésre a holnap oktatásának előmozdítása érdekében.

1.       Köteleződjünk el az oktatás, mint közjó megerősítése mellett. Az oktatás az egyenlőtlenségek elleni bástya. Csakúgy mint az egészségügy terén, akkor vagyunk biztonságban, amikor mindenki biztonságban van; akkor bontakozhatunk ki, ha mindenki kibontakozik.

2.       Bővítsük ki az oktatáshoz való jog meghatározását olyan értelemben, hogy magába foglalja az összekapcsoltság fontosságát valamint a tudáshoz és információhoz való hozzáférést. A Bizottság globális nyilvános konzultációra hív – mely kiterjed többek között minden korú tanulóra is – arról, hogy miképp bővítsük ki az oktatáshoz való jogot.

3.       Értékeljük a tanári szakmát és a tanárok együttműködését. Figyelemre méltó újítást mutattak az oktatók a Covid-19 vírus okozta válság kezelése során, ahol a családokkal és közösségekkel való minél erősebb együttműködés az érintettek rezilienciáját növelte. Olyan feltételeket kell létrehoznunk, melyek önállóságot és rugalmasságot biztosítanak a tanárok számára az együttműködéshez.

4.       Mozdítsuk elő a diákok, hallgatók, az ifjúság és a gyerekek részvételét és jogait. A generációk közötti igazságosság és a demokratikus elvek arra sarkalljanak minket, hogy prioritásként kezeljük a diákok és fiatalok részvételét a kívánatos változás közös építésében.

5.       Védjük meg az iskolák nyújtotta társadalmi teret miközben átalakítjuk az oktatást. Az iskola mint fizikai helyszín elengedhetetlen fontosságú. A hagyományos osztálytermi kialakítás át kell, hogy adja helyét számos „iskolacsinálási” módnak, de az iskola mint a közösségi létezés elkülönült tér-ideje, az oktatás más tereitől megkülönböztetve, meg kell maradjon.

6.     Tegyünk elérhetővé ingyenes és a nyílt forráskódú technológiákat a tanárok és diákok számára. Támogassuk a nyílt oktatási tartalmakat és a nyitott hozzáférésű digitális eszközöket. Az oktatás nem épülhet olyan kész tartalmakra, melyek a pedagógiai téren kívül, a tanár és diák közti emberi kapcsolatokon kívül jöttek létre. Nem függhet az oktatás olyan digitális platformoktól sem, melyeket magáncégek kontrollálnak.

7.     Biztosítsuk a tudományos műveltséget a tananyagon belül. Ez a megfelelő idő a tananyagról való alapos gondolkozásra, különösen amikor a tudományos ismeretek tagadása és a félretájékoztatás ellen küzdünk.

8.       Védjük meg az oktatás nemzeti és nemzetközi finanszírozását. A világjárvány alááshat több évtizednyi előrelépést ezen a téren. A nemzeti kormányok, nemzetközi szervezetek, és minden oktatási és fejlesztési partner fel kell ismerje, hogy a közegészségügyi és szociális ellátórendszerek megerősítése mellett szükség van a közoktatás és finanszírozásának megerősítésére is.

9.     Segítsük elő a globális szolidaritást annak érdekében, hogy az egyenlőtlenség jelenlegi szintjének véget vessünk. A Cocid-19 megmutatta, hogy társadalmaink milyen mértékben aknázzák ki a hatalmi egyenlőtlenségeket és a globális rendszerünk pedig az egyenlőtlenségeket. A Bizottság felhívást intéz a nemzetközi együttműködés és a multilateralizmus melletti megújult elköteleződésre, továbbá egy revitalizált globális szolidaritásra, melynek középpontjában empátia és közös emberségünk megbecsülése áll. 

A Covid-19 valódi kihívást és valódi felelősséget jelent. Ezek a gondolatok  vitára, elköteleződésre és cselekvésre hívnak a kormányok, nemzetközi szervezetek, civil társadalom, oktatási szakemberek, valamint tanulók és érdekelt szereplők minden szintje között. 

 

A teljes kiadvány angol nyelven ITT érhető el. 

 

Hírek

UNESCO a Kossuth Rádió Az este című műsorában

27/02/2024

Életünk mely területein és hogyan vannak jelen az UNESCO döntései, határozatai, javaslatai, hogyan befolyásolják mindezt a nemzeti bizottságok? Az este ezen adásának házigazdája Bogyay Katalin diplomata, újságíró, a Magyar ENSZ Társaság elnöke, vendége pedig Dr. Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára. A teljes műsor az alábbi linken meghallgatható. 

Mérnöki világnap a fenntartható fejlődésért 2024

Mérnöki világnap a fenntartható fejlődésért 2024

27/02/2024

A világnapot – 2019-es kihirdetése óta – minden évben március 4-én ünneplik világszerte. Célja a globális tudatosság növelése és a mérnöki tudománynak az emberiség előtt álló kihívások (például az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a fenntartható fejlődés előmozdítása) kezelésében betöltött szerepének jobb megértése. Az idei év központi témája: Mérnöki megoldások a fenntartható világért (Engineering solutions for a sustainable world).

Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban II.

16/02/2024

A Magyar Természettudományi Társulat konferenciasorozat indított 2024. januárjában „Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban” címmel, melynek második rendezvényét 2024. március 19-én 10:00 órától tartják a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey-termében (1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.).

A konferenciasorozat fővédnöke: Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke. 

Szombathely UNESCO Tanuló Város lett

14/02/2024

Szombathely bekerült az UNESCO Tanuló Városok Globális Hálózatába, a döntésről az UNESCO Élethosszig Tartó Tanulás Intézete (Hamburg) 2024. február 14-i rendezvényén tájékoztatott. Az UNESCO kiemeli, ezek a városok kivételes elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot helyi közösségeikben az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek segítésében. A döntéssel Szombathely egy olyan globális hálózat részévé válik, amelynek célja inspirációt, know-how-t és jó gyakorlatot megosztani a résztvevő városok között az élethosszig tartó tanulás terén.