2020-09-03 16:59:00

Új kiadvány: Oktatás a COVID utáni világban

Oktatás a COVID utáni világban - Kilenc cselekvési javaslat címmel online elérhető az UNESCO által 2019-ben létrehozott az Oktatás Jövői Nemzetközi Bizottság kiadványa, melynek összefoglalója alább olvasható. 

 

A Covid-19 kontextusában ma hozott döntéseknek hosszútávú hatása lesz az oktatás jövőjére nézve. A közpolitika megalkotói, a nevelők és a közösségek kiemelten fontos döntések előtt állnak ma – a meghozandó döntéseknek pedig a közösen vallott elveken és az elképzelt közös, kívánatos jövőképen kell alapulnia.

A Covid-19 feltárt sérülékeny területeket, ugyanakkor rendkívüli emberi leleményességet és potenciált is felszínre hozott. Ma a pragmatizmus és gyors cselekvés ideje van, ugyanakkor fontosabb, mint valaha, hogy nem mellőzhetjük a tudományos megalapozottságot. Nem cselekedhetünk elvek nélkül sem. A döntéseinket az oktatás és a fejlődés humanista víziója és az emberi jogi keretek alapján kell meghoznunk.

A Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 számos fontos útjelzőt és irányelvet ad. Ebben a jelentésben az Oktatás Jövői Nemzetközi Bizottság - melyet az UNESCO 2019-ben hozott létre, s amelynek tagjai az egyetemi élet, a tudományok, a kormányzás, az üzleti világ és az oktatás vezető értelmiségijei – kilenc javaslatot tesz konkrét cselekvésre a holnap oktatásának előmozdítása érdekében.

1.       Köteleződjünk el az oktatás, mint közjó megerősítése mellett. Az oktatás az egyenlőtlenségek elleni bástya. Csakúgy mint az egészségügy terén, akkor vagyunk biztonságban, amikor mindenki biztonságban van; akkor bontakozhatunk ki, ha mindenki kibontakozik.

2.       Bővítsük ki az oktatáshoz való jog meghatározását olyan értelemben, hogy magába foglalja az összekapcsoltság fontosságát valamint a tudáshoz és információhoz való hozzáférést. A Bizottság globális nyilvános konzultációra hív – mely kiterjed többek között minden korú tanulóra is – arról, hogy miképp bővítsük ki az oktatáshoz való jogot.

3.       Értékeljük a tanári szakmát és a tanárok együttműködését. Figyelemre méltó újítást mutattak az oktatók a Covid-19 vírus okozta válság kezelése során, ahol a családokkal és közösségekkel való minél erősebb együttműködés az érintettek rezilienciáját növelte. Olyan feltételeket kell létrehoznunk, melyek önállóságot és rugalmasságot biztosítanak a tanárok számára az együttműködéshez.

4.       Mozdítsuk elő a diákok, hallgatók, az ifjúság és a gyerekek részvételét és jogait. A generációk közötti igazságosság és a demokratikus elvek arra sarkalljanak minket, hogy prioritásként kezeljük a diákok és fiatalok részvételét a kívánatos változás közös építésében.

5.       Védjük meg az iskolák nyújtotta társadalmi teret miközben átalakítjuk az oktatást. Az iskola mint fizikai helyszín elengedhetetlen fontosságú. A hagyományos osztálytermi kialakítás át kell, hogy adja helyét számos „iskolacsinálási” módnak, de az iskola mint a közösségi létezés elkülönült tér-ideje, az oktatás más tereitől megkülönböztetve, meg kell maradjon.

6.     Tegyünk elérhetővé ingyenes és a nyílt forráskódú technológiákat a tanárok és diákok számára. Támogassuk a nyílt oktatási tartalmakat és a nyitott hozzáférésű digitális eszközöket. Az oktatás nem épülhet olyan kész tartalmakra, melyek a pedagógiai téren kívül, a tanár és diák közti emberi kapcsolatokon kívül jöttek létre. Nem függhet az oktatás olyan digitális platformoktól sem, melyeket magáncégek kontrollálnak.

7.     Biztosítsuk a tudományos műveltséget a tananyagon belül. Ez a megfelelő idő a tananyagról való alapos gondolkozásra, különösen amikor a tudományos ismeretek tagadása és a félretájékoztatás ellen küzdünk.

8.       Védjük meg az oktatás nemzeti és nemzetközi finanszírozását. A világjárvány alááshat több évtizednyi előrelépést ezen a téren. A nemzeti kormányok, nemzetközi szervezetek, és minden oktatási és fejlesztési partner fel kell ismerje, hogy a közegészségügyi és szociális ellátórendszerek megerősítése mellett szükség van a közoktatás és finanszírozásának megerősítésére is.

9.     Segítsük elő a globális szolidaritást annak érdekében, hogy az egyenlőtlenség jelenlegi szintjének véget vessünk. A Cocid-19 megmutatta, hogy társadalmaink milyen mértékben aknázzák ki a hatalmi egyenlőtlenségeket és a globális rendszerünk pedig az egyenlőtlenségeket. A Bizottság felhívást intéz a nemzetközi együttműködés és a multilateralizmus melletti megújult elköteleződésre, továbbá egy revitalizált globális szolidaritásra, melynek középpontjában empátia és közös emberségünk megbecsülése áll. 

A Covid-19 valódi kihívást és valódi felelősséget jelent. Ezek a gondolatok  vitára, elköteleződésre és cselekvésre hívnak a kormányok, nemzetközi szervezetek, civil társadalom, oktatási szakemberek, valamint tanulók és érdekelt szereplők minden szintje között. 

 

A teljes kiadvány angol nyelven ITT érhető el. 

 

Hírek

Antiszemitizmus ellen az iskolákban - kiadvány

Antiszemitizmus ellen az iskolákban - kiadvány

15/12/2020

"Az antiszemitizmus ellen az iskolákban: képzési tantervek" címmel jelentetett meg az UNESCO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények  és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) új szakmai anyagokat tanárképzők és iskolaigazgatók részére. A november 24-én, online bemutatott kiadványok az antiszemitizmus riasztó növekedésére kívánnak reagálni, amely a zsidó közösségek és egyének biztonságát fenyegeti az egész világon.

Peking +25: nemek közötti egyenlőség és oktatás

Peking +25: nemek közötti egyenlőség és oktatás

14/12/2020

2020-ban már 25 év telt el a Pekingi Nyilatkozat és a Cselekvési Platform elfogadása óta, mely mérföldkő a lányok és nők jogai melletti elköteleződésben. 

Mi történt 1995 óta: hogyan hajtották végre az országok vállalásaikat a nemek közötti egyenlőség és az oktatás tárgyában? A 25 éves felülvizsgálat részeként és az UNESCO 2020-as Globális Oktatási Monitoring (GEM) jelentésének nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó beszámolójához az UNESCO esettanulmányok sorozatát gyűjtötte össze, hogy számot vessen arról, a platformon ajánlott bizonyos stratégiákat hogyan hajtották végre a világ 11 országában. 

Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért 2020

Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért 2020

3/12/2020

A L’ORÉAL Magyarország és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság a Szociális Innováció Alapítvány a Kelet-Európai Térség Fejlesztéséért útján, a Magyar Tudományos Akadémia védnökségével idén már tizenhetedik alkalommal hirdette meg ösztöndíjpályázatát a nemzetközi L’ORÉAL-UNESCO For Women in Science program szellemében. A pályázat neve: L’ORÉAL–UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért.

Az idei kiírás díjazottjai: Dr. Csuka Dorottya (a Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Kutatólaboratórium, Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője) és Dr. Bagoly Zsuzsa (a Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi adjunktusa).

Az UNESCO bioetikai programjának új videói

3/12/2020

Az UNESCO bioetikai, valamint tudomány- és technológiaetikai programjai révén már a hetvenes évek óta foglalkozik a gyors tudományos fejlődés etikai következményeivel. Normatív eszközökre vonatkozó kezdeményezései mellett a szervezet kapacitásépítő tevékenységek révén kíván segítséget nyújtani tagállamainak a radikálisan újító  technológiák etikai kihívásainak megfelelő kezelésében.