2023-07-27 14:14:00

Technológia az oktatásban - GEM Report 2023

Technológia az oktatásban. Eszköz, de kinek a feltételei szerint? alcímmel jelent meg az idei Globális oktatási monitoring jelentés (GEM Report), mely angol nyelven online elérhető. 

A jelentés kiemeli, hogy hiányzik az oktatási technológiák hatására, hozzáadott értékére vonatkozó szilárd, pártatlan bizonyíték. A technológia nem csak hogy gyorsabban fejlődik, mint ahogy értékelni lehetne, de a legtöbb bizonyíték a leggazdagabb országokból származik, ráadásul az eredmények nagy része azoktól a szereplőktől származik, akik megpróbálják eladni ezeket a technológiákat, eszközöket. 

A technológia milliók számára kínál mentőövet az oktatásban, de még többeket kizár: új lehetőségeket nyitott meg a fogyatékkal élő, illetve a nehezen elérhető tanulók számára, és az online tanulás akadályozta meg az oktatás összeomlását a COVID-19 miatti iskolabezárások során, ugyanakkor azzal, hogy az oktatáshoz való jog egyre inkább egyet jelent a hatékony kapcsolódáshoz való joggal, a egyenlőtlen hozzáférés miatt sokakat ki is zár. 

Egyes oktatási technológiák adott kontextusokban javíthatják a tanulás bizonyos típusait: a digitális technológia drámaian megnövelte az oktatási és tanulási forrásokhoz való hozzáférést, kis és közepes méretű pozitív hatásokat hozott bizonyos tanulási típusokhoz. Fontos azonban, hogy a tanulási eredményekre kell összpontosítani, nem pedig a digitális bemenetekre. Nem kell feltétlenül kiemelten fejlettnek lennie a használt technológiáknak ahhoz, hogy hatékonyak legyen. Káros hatással lehet az is, ha a használatuk nem megfelelő vagy túlzott: a nagyszabású nemzetközi értékelési adatok, mint például a PISA, negatív összefüggésre utalnak a túlzott IKT-használat és a tanulói teljesítmény között. 

A technológia gyors változásához szükséges alkalmazkodás megterheli az oktatási rendszereket. Az országok kezdik meghatározni azokat a digitális készségeket, amelyeket prioritásként kívánnak kezelni a tantervükben és az értékelési gyakorlatukban, miközben sok diáknak nincs sok lehetősége az iskolában a digitális technológiával való gyakorlásra, és a tanárok is gyakran érzik felkészületlennek és bizonytalannak magukat a technológiával való tanítás során. Az oktatásirányításban különböző problémák akadályozzák a digitális adatok felhasználását. 

Az online tartalom megfelelő minőségellenőrzés vagy a sokszínűség kellő szabályozása nélkül nőtt. Az online tartalmat domináns csoportok állítják elő, ami befolyásolja a hozzáférést: az elérhető tartalmak túlnyomó többsége Európából és Észak-Amerikából származik, az OER Commons globális könyvtár tartalmának 92%-a angol nyelvű. A nyílt online MOOC kurzusoknak főként a képzett és a gazdagabb országokból származó tanulók vehetik hasznát. A felsőoktatás alkalmazza a leggyorsabban a digitális technológiát, és is ezt alakítja át leginkább - a digitális platformok megkérdőjelezik az egyetemek szerepét, és szabályozási és etikai kihívásokat jelentenek. 

A technológiát gyakran azért vásárolják meg, hogy betömjék a hiányosságokat, figyelmen kívül hagyva a hosszú távú költségeket a nemzeti költségvetések, a gyermekek jólléte vagy a bolygó számára. 

 
 

A teljes kiadvány angol nyelven, online itt érhető el.  

 

Hírek

Peking +25: nemek közötti egyenlőség és oktatás

Peking +25: nemek közötti egyenlőség és oktatás

14/12/2020

2020-ban már 25 év telt el a Pekingi Nyilatkozat és a Cselekvési Platform elfogadása óta, mely mérföldkő a lányok és nők jogai melletti elköteleződésben. 

Mi történt 1995 óta: hogyan hajtották végre az országok vállalásaikat a nemek közötti egyenlőség és az oktatás tárgyában? A 25 éves felülvizsgálat részeként és az UNESCO 2020-as Globális Oktatási Monitoring (GEM) jelentésének nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó beszámolójához az UNESCO esettanulmányok sorozatát gyűjtötte össze, hogy számot vessen arról, a platformon ajánlott bizonyos stratégiákat hogyan hajtották végre a világ 11 országában. 

Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért 2020

Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért 2020

3/12/2020

A L’ORÉAL Magyarország és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság a Szociális Innováció Alapítvány a Kelet-Európai Térség Fejlesztéséért útján, a Magyar Tudományos Akadémia védnökségével idén már tizenhetedik alkalommal hirdette meg ösztöndíjpályázatát a nemzetközi L’ORÉAL-UNESCO For Women in Science program szellemében. A pályázat neve: L’ORÉAL–UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért.

Az idei kiírás díjazottjai: Dr. Csuka Dorottya (a Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Kutatólaboratórium, Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője) és Dr. Bagoly Zsuzsa (a Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi adjunktusa).

Az UNESCO bioetikai programjának új videói

3/12/2020

Az UNESCO bioetikai, valamint tudomány- és technológiaetikai programjai révén már a hetvenes évek óta foglalkozik a gyors tudományos fejlődés etikai következményeivel. Normatív eszközökre vonatkozó kezdeményezései mellett a szervezet kapacitásépítő tevékenységek révén kíván segítséget nyújtani tagállamainak a radikálisan újító  technológiák etikai kihívásainak megfelelő kezelésében.

60 éve az oktatási diszkrimináció ellen

60 éve az oktatási diszkrimináció ellen

30/11/2020

Hatvan éve, 1960-ban fogadták el az UNESCO az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezményét, mely az első és máig egyetlen, jogilag kötelező érvényű, kizárólagosan az oktatáshoz való jogra vonatkozó nemzetközi egyezmény. Ebből az alkalomból az UNESCO „Mondj nemet az oktatásban alkalmazott megkülönböztetésre” jelmondattal indít kampányt, amely december 10-én, az emberi jogok napján kezdődik, és december 14-én, az elfogadás évfordulójának időpontjában csúcsosodik ki.