2020-11-10 15:05:00

Oktatás a fenntartható fejlődésért 2020-2030

Megjelent az oktatás a fenntartható fejlődésért 2020-2030 közötti időszakra vonatkozó ütemterve angol nyelven kiadvány formájában, mely az UNESCO honlapján online elérhető. 

A kiadvány világosan meghatározza, hogy mit kell tennie a tagállamoknak az egyes kiemelt cselekvési területekkel kapcsolatban, melyeket 5 pontban foglal össze:  

1. szakpolitika: a fenntartható fejlődésért való oktatást be kell építeni az oktatással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos globális, regionális, nemzeti és helyi politikákba. Az oktatási és képzési környezetben a 2. kiemelt cselekvési terület: figyelmet fordítani az egész intézményes megközelítés támogatására annak biztosításáért, hogy azt tanuljuk, amit élünk, és azt éljük, amit tanulunk. A pedagógusok kapacitásainak fejlesztésére irányul a 3. kiemelt cselekvési terület, ahol a hangsúly a fenntarthatóságra való áttéréshez szükséges ismeretek, készségek, értékek és attitűdök megerősítésére helyeződik. A fiatalokkal foglalkozó 4. kiemelt cselekvési terület a fiatalok, mint a fenntarthatósági kihívások és a kapcsolódó döntéshozatali folyamatok kezelésében kulcsfontosságú szereplők elismerésére irányul, míg az 5. kiemelt cselekvési terület a helyi szintű fellépés fontosságát hangsúlyozza. 

"A fenntarthatatlan környezeti, gazdasági és társadalmi folyamatok felismerésével párhuzamosan kapott egyre nagyobb figyelmet az oktatás és tanulás a fenntarthatóságért (Education for Sustainable Development, ESD). Az oktatás és nevelés az a folyamat, ami leginkább hozzá tud járulni a tudatos döntésekhez a fenntartható termelés és fogyasztás, a természeti értékek megóvása és a társadalmi szolidaritás érdekében. Az UNESCO ESD következő tíz éves programja erősíteni kívánja a nemzeti példák szerepét, ahol valamennyi szektor érintettjei együttműködve, közösen elfogadott stratégia mentén összehangoltan járulnak hozzá a fenntartható fejlődési célok eléréséhez szükséges szemléletváltáshoz. Az UNESCO MNB Nevelésügyi Szakbizottsága elkötelezett ezen folyamat támogatása mellett."   Czippán Katalin, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Nevelésügyi Szakbizottságának elnöke

A kiadvány online bemutatójára december 1-jén kerül sor, az eseményre vonatkozó további információk az UNESCO honlapján érhetők el , míg maga a kiadvány már elérhető online.  

 

 

Hírek

Magyar siker az UNESCO alaptudományi testületében

Magyar siker az UNESCO alaptudományi testületében

21/09/2021

Az UNESCO főigazgatójának döntése értelmében Szathmáry Eörs elméleti biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének tagja, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának kutatóprofesszora bekerült az UNESCO Nemzetközi Alaptudományok Programjának tudományos testületébe. Mandátuma három évre szól.

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

21/09/2021

Létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz „az Ember és Bioszféra”) kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést. Ezzel megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma.  A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum  Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.

UNESCO-védnökséggel a barlangokért és karsztokért

UNESCO-védnökséggel a barlangokért és karsztokért

9/09/2021

A Nemzetközi Barlangtani Unió (Union Internationale de Spéléologie - UIS) 56 tagországgal és világszerte több,mint 230 intézménnyel és szervezettel együttműködésben idén ünnepli a Barlangok és Karsztok Nemzetközi Évét. 2021. szeptember 13-án immáron jelenléti formában is lehetőség lesz az ünneplésre, mely eseményhez az UNESCO védnökségét adta.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2021.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2021.

7/09/2021

1967 óta minden év szeptember 8-án tartják az írni-olvasni tudás nemzetközi napját világszerte annak érdekében, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, milyen nagy fontossággal bír az írni-olvasni tudás az emberi jogok és méltóság ügyében, valamint hogy előmozdítsák az írni -olvasni tudás terjesztését egy írástudóbb és fenntarthatóbb társadalom felé. 

Az elért eredmények ellenére az írástudással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, minthogy világszerte továbbra is legalább 773 millió embernek nincs ma alapvető írás-olvasási készsége.