2020-12-03 12:54:00

Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért 2020

A L’ORÉAL Magyarország és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság a Szociális Innováció Alapítvány a Kelet-Európai Térség Fejlesztéséért útján, a Magyar Tudományos Akadémia védnökségével idén már tizenhetedik alkalommal hirdette meg ösztöndíjpályázatát a nemzetközi L’ORÉAL-UNESCO For Women in Science program szellemében. A pályázat neve: L’ORÉAL–UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért.

Az idei kiírás díjazottjai: Dr. Csuka Dorottya (a Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Kutatólaboratórium, Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője) és Dr. Bagoly Zsuzsa (a Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi adjunktusa).

A külföldön már több mint 20 éves hagyománnyal rendelkező program (L'ORÉAL-UNESCO For Women in Science) hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak. 
 
Az ösztöndíj célja, hogy a fiatal tudós nőket és kutató szakembereket kiemelkedő és gyakorlatba vehető tudományos eredmények elérésére serkentse, továbbá ösztönözze és előmozdítsa a magyar nők helyzetét a tudományos és kifejezetten a kutatói pályán, a legkülönbözőbb kutatási területeken. 

 

L’ORÉAL-UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért 2020. évi kiírásának díjazottjai

 

Az orvostudományok területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a 4 000 000 Ft összdíjazású elismerést.

Dr. Bagoly Zsuzsa az egyik leggyakoribb halálok, a stroke eredményesebb gyógyításának lehetőségeit kutatja, Dr. Csuka Dorottya munkája pedig közelebb vihet minket a célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, ezenkívül a máj és vese transzplantáció körülményeinek optimalizálásához és a megfelelő donor kiválasztásához.

 

Dr. Csuka Dorottya

 

 
Fotó: Tryck

 

Dr. Csuka Dorottya (Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Kutatólaboratórium, Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője) a nehezen felismerhető, ritka vesebetegségekre specializálódott kutatásokat végez. Ezeket eddig 6-8 gén vizsgálatával próbálták beazonosítani, azonban ez sokszor kevésnek bizonyult, ezért a kutatónő a vérben található más enzimrendszerek mellett a véralvadási rendszerben is keresi azokat a géneket, amelyek mutációja ritka, örökletes vesebetegségek kialakulását okozhatja. A mutációk felismerése nagyon fontos lépés a gyógyszerfejlesztés során, hiszen ha a betegséget okozó megváltozott fehérje beazonosítható, a kezelése is célratörőbb. A transzplantáció során a kapott vese donorjának szűrése szintén elengedhetetlen, hiszen így könnyen ki lehet szűrni, hogy a donor rendelkezik-e a génmutációkkal vagy sem. Kutatása hozzájárulhat új diagnosztikai és célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, valamint a máj és vese transzplantáció körülményeinek javításához is. Dorottya idén a pandémia kapcsán új kutatásokba is belefogott. A már vesebetegségek kapcsán vizsgált komplementrendszer működése a COVID-19 hatására súlyosan sérül, túlaktiválódik. Csoportjával most azt kutatják, a vírusfertőzés során milyen folyamatok indulnak el a szervezetünkben és a védekező rendszerünk erre hogyan reagál, ezzel pedig közelebb kerülhetünk a betegség gyógymódjának megtalálásához.

 

Dr. Bagoly Zsuzsa

 
 
Fotó: Nagy Andris
 

Dr. Bagoly Zsuzsa (a Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi adjunktusa) a felnőttkori rokkantság leggyakoribb okával, az iszkémiás stroke-kal foglalkozik. A betegség a halálokok között is az egyik leggyakoribb, és bár létezik rá kezelés, amely az ereket elzáró vérrögöket feloldja, az csak az esetek csupán 35, legfeljebb 40 százalékában sikeres. A kutatónő a stroke során keletkezett vérrögöket alkotó sejteket és fehérjéket vizsgálja, és próbál következtetni arra, hogy mi állhat a sikertelen kezelés hátterében. A betegség gyógyításánál minden perc számít, a kutatónő munkájának célja, hogy a jövőben egy egyszerű vérvétel eredményének segítségével előre meg tudják jósolni a vérrögoldó kezelés kimenetelét. A kutatások alapján egy olyan pontrendszer létrehozása a cél, amely segítségével javítható a kezelés hatékonysága és biztonsága. Az eredmények hozzájárulhatnak új terápiás megközelítések kidolgozásához is. A koronavírus kapcsán is fontos lehet a kutatás, hiszen a COVID-19 jelentős mértékben növeli a trombózishajlamot és a stroke kockázatát a fertőzött betegeknél, ezeknek kimenetele pedig a kezelések ellenére is rosszabb, a halálozási arány igen magas. A véralvadás folyamatában szerepet játszó tényezők vizsgálata így egyértelműen közelebb viheti a tudományt a jobb gyógymódok megtalálásához.

További információk a díjazottakról itt érhetőek el.
 
Forrás: L’ORÉAL Magyarország

 

 

Hírek

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2022.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2022.

6/09/2022

1967 óta minden évben szeptember 8-án tartják az írni-olvasni tudás nemzetközi napját. A nemzetközi nap megünneplésének célja, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, milyen nagy fontossággal bír az írni-olvasni tudás az emberi jogok és méltóság ügyében, valamint hogy előmozdítsák az írni -olvasni tudás terjesztését egy írástudóbb és fenntarthatóbb társadalom felé. 

Az elért eredmények ellenére az írástudással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, mivel világszerte továbbra is legalább 771 millió fiatal és felnőtt nem rendelkezik alapvető írás-olvasási készségekkel.

Küzdelmünk a szárazság és az elsivatagosodás ellen

Küzdelmünk a szárazság és az elsivatagosodás ellen

10/08/2022

A Varázslatos Magyarországgal meghirdetett közös fotópályázatunk júliusi fordulója a szárazság és az elsivatagosodás elleni harc nemzetközi napjához (június 17.) kapcsolódott. A legszebb alkotást, egyben cikkünk kiemelt fotóját Palcsek István készítette Életben maradni címmel.

Az augusztusi forduló témáját a közelgő Víz világhete (augusztus 23. - szeptember 1.) adja, melyről írásunkban bővebb információk olvashatóak.

A környezetvédelmi világnap megihlette a fotósokat

A környezetvédelmi világnap megihlette a fotósokat

2/08/2022

Az Egyesült Nemzetek Szervezete június 5-öt a környezetvédelem világnapjává (World Environment Day) nyilvánította 1972-ben. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezet védelmének és egészségének fontosságára, amely az egész világon hatással van az emberek jólétére és a gazdasági fejlődésre is. Lehetőséget nyújt továbbá arra is, hogy hangsúlyozzuk az egyének, vállalatok és közösségek számára a környezetvédelem fontosságát.

Holokauszttagadás a közösségi médiában - kiadvány

27/07/2022

Az UNESCO és az ENSZ kiadványt jelentetett meg „History under attack: Holocaust denial and distortion on social media” címmel, melynek célja felhívni a figyelmet a különböző közösségi hálózatokon terjedő káros, a vészkorszak tagadásával, illetve a holokauszt-emlékezet torzításával kapcsolatosak tartalmakra. A kiadvány feltárja, hogy az ilyen ártalmas tartalmak jelen vannak az összes közösségi platformon, de moderálás és az oktatás segítségével jelentősen visszaszorítható a jelenség. 

Sikeres Hugonnai-rendezvény Párizsban

Sikeres Hugonnai-rendezvény Párizsban

8/07/2022

Az idei esztendőben Hugonnai Vilma (1847-1922) az első magyar orvosnő halálának 100. évfordulójára emlékezünk az UNESCO-val közösen. Az évfordulós eseménysorozat keretében Magyarország Állandó Képviselete az OECD és UNESCO mellett, valamint a Magyar Női Unió Egyesület kerekasztal-beszélgetést szervezett 2022. június 27-én Párizsban "Nők a tudományban: a jelen kihívásai és a jövő lehetőségei" címmel. Az eseménynek a Liszt Intézet adott otthont