2022-07-27 15:47:00

Holokauszttagadás a közösségi médiában - kiadvány

Az UNESCO és az ENSZ kiadványt jelentetett meg „History under attack: Holocaust denial and distortion on social media” címmel, melynek célja felhívni a figyelmet a különböző közösségi hálózatokon terjedő káros, a vészkorszak tagadásával, illetve a holokauszt-emlékezet torzításával kapcsolatosak tartalmakra. A kiadvány feltárja, hogy az ilyen ártalmas tartalmak jelen vannak az összes közösségi platformon, de moderálás és az oktatás segítségével jelentősen visszaszorítható a jelenség. 

Az Oxford Internet Institute az öt legnagyobb közösségi platformon – Facebook, Instagram, Telegram, TikTok és Twitter – megjelenő, a holokauszttal kapcsolatos bejegyzéseket figyelte és elemezte. A holokauszt tagadása és torzítása a közösségi médiában továbbra is komoly aggodalomra ad okot minden platformon. A legrosszabb a helyzet a moderálás nélkül működő Telegramon, amelyen a hozzászólások közel 50%-a torzítja vagy egyenesen tagadja a holokauszttal kapcsolatos tényeket.

A holokauszt tagadása és eltorzítása az igazság és tudás elleni támadás. Az antiszemitizmusból táplálkozik és azt terjeszti és kétségessé teszi a történelem egyik legtragikusabb és legerőszakosabb fejezetének megértését: a náci Németország és szövetségesei által 6 millió zsidó ellen elkövetett népirtást.

 

Az UNESCO honlapján elérhető kiadvány egyben ajánlásokat is megfogalmaz arról, hogy mit lehetne tenni a jelenség visszaszorítása érdekében. 

További információk ITT érhetők el. 

Hírek

Vajay Szabolcs születésének 100. évfordulója

22/09/2021

Vajay Szabolcs (1921-2010) történész, heraldikus, genealógus, diplomata, tudományszervező, az emigráció aktív tagja. 1959 és 1983 között az UNESCO társadalomtudományi osztályának latin-amerikai részlegét vezette, innen vonult nyugdíjba. 2010-es halála után hagyatékának jelentős része Fehérvárcsurgóra, a Károlyi Alapítvány kezelésébe került. Születésének 100. évfordulója alkalmából 2021. október 7-8-án Budapesten és Fehérvárcsurgón emlékkonferencián vehetnek részt az érdeklődők. Az előadások online is követhetőek lesznek Zoom-on keresztül.

Magyar siker az UNESCO alaptudományi testületében

Magyar siker az UNESCO alaptudományi testületében

21/09/2021

Az UNESCO főigazgatójának döntése értelmében Szathmáry Eörs elméleti biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének tagja, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának kutatóprofesszora bekerült az UNESCO Nemzetközi Alaptudományok Programjának tudományos testületébe. Mandátuma három évre szól.

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

21/09/2021

Létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz „az Ember és Bioszféra”) kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést. Ezzel megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma.  A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum  Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.

UNESCO-védnökséggel a barlangokért és karsztokért

UNESCO-védnökséggel a barlangokért és karsztokért

9/09/2021

A Nemzetközi Barlangtani Unió (Union Internationale de Spéléologie - UIS) 56 tagországgal és világszerte több,mint 230 intézménnyel és szervezettel együttműködésben idén ünnepli a Barlangok és Karsztok Nemzetközi Évét. 2021. szeptember 13-án immáron jelenléti formában is lehetőség lesz az ünneplésre, mely eseményhez az UNESCO védnökségét adta.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2021.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2021.

7/09/2021

1967 óta minden év szeptember 8-án tartják az írni-olvasni tudás nemzetközi napját világszerte annak érdekében, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, milyen nagy fontossággal bír az írni-olvasni tudás az emberi jogok és méltóság ügyében, valamint hogy előmozdítsák az írni -olvasni tudás terjesztését egy írástudóbb és fenntarthatóbb társadalom felé. 

Az elért eredmények ellenére az írástudással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, minthogy világszerte továbbra is legalább 773 millió embernek nincs ma alapvető írás-olvasási készsége.