Az információhoz való egyetemes hozzáférés
2020-09-28 12:45:00

Az információhoz való egyetemes hozzáférés

2015-ben az UNESCO Általános Konferenciájának 38. ülésszakán hozott döntés értelmében a szervezet szeptember 28-át  Az információhoz való egyetemes hozzáférés nemzetközi napjává nyilvánította. A téma fontosságát jól mutatja, hogy az ünneplés 2019-ben az ENSZ szintjére emelkedett, miután az ENSZ 74. Közgyűlése is meghozta erre vonatkozó döntését.

Az idei rendezvények tematikája az információhoz válsághelyzetben történő hozzáférés jogára, valamint az alkotmányos, törvényi és/vagy politikai garanciák meglétének előnyeire fókuszál az életek megmentése, a bizalom építése és a fenntartható politikák kialakítása érdekében a COVID-19 válság idején és azt követően.  Az ünneplés részeként az UNESCO webinárium-sorozatot szervez 2020. szeptember 28-30. között. A nemzetközi nap alkalmából szervezett online eseménysorozat rávilágít arra, hogy az információhoz való jog hogyan segít felülemelkedni ezeken a kihívásokon.

 

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatójának világnapi üzenetében kiemelte, hogy a COVID-19 világjárvány sújtotta világban minden eddiginél fontosabb a megbízható és ellenőrzött információkhoz való hozzáférés.  A kormányoknak el kell kötelezniük magukat a közjó mellett a digitális technológiák innovatív fejlesztésével a rugalmas információs struktúrák kiépítése érdekében, valamint kedvező környezet kialakításával a biztonságos és átlátható adatgyűjtési mechanizmusokhoz. Ezek az eszközök csak akkor lesznek hatékonyak, ha szabadon hozzáférhetőek és összhangban vannak a nemzetközi adatvédelmi előírásokkal.

 

A nemzetközi napról és az elérhető webináriumokról további információk a https://en.unesco.org/commemorations/accesstoinformationday oldalon érhetőek el.
Z. Karvalics László, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottsága elnökének 2015. évi írása a nemzetközi nap elfogadásáról itt olvasható.

 

Hazai program a nemzetközi nap alkalmából:
A nemzetközi nap jó alkalom arra is, hogy az információhoz való hozzáférés kérdéskörének legfrissebb problémáiról szakmai párbeszédek induljanak.
Az elmúlt időszakban különösen a dezinformáció, az álhírek, a hamis információ fertőzés-szerű terjedése, az infodémia vált különösen „forró” és zajos témává. Ám eközben a hozzáférés problémavilágának számos „csendesebb” és szakmaibbnak tűnő területére is nagy figyelem összpontosul. Vajon megfelelő tempóban halad a kulturális örökség őrzése és digitalizálása, a múlt minden írott, nyomtatott, hangzó, képi, épített és gyártott emlékének mentése, feldolgozása és közkinccsé, elérhetővé tétele? Sikerült-e enyhíteni a tudományos közleményfolyamhoz való hozzáférés egyenlőtlenségein? Hány adattípus vár reménytelenül hány adatgazdánál arra, hogy „nyílt”, elérhető és felhasználható legyen?
Egyáltalán: tudjuk-e, hogy a hozzáférés nem kizárólag emberi jogi mezőben értelmezhető?
Levezethető, gazdasági és hatékonysági szempontokra érzékenyen, mitől növekszik meg egy közösség teljesítőképessége attól, hogy minél szélesebb körben elérhető mindaz az információ, amely valamilyen formában, valamilyen hordozón rögzítésre került.
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket fognak 2020. október 16-án három online kerekasztal-beszélgetésen megvitatni olyan szakértők, akik elfogadták a Bakonyi Géza Alapítványnak és a társszervezőnek, a Libre art Magyarország Egyesületnek a meghívását, hogy egy online műhelyeseményen cseréljék ki véleményüket.

 

Szíves figyelmükbe ajánljuk Székely Iván nemzetközi naphoz kapcsolódó írását is, amely a https://osaarchivum.org/hu/blog/az-informacioszabadsag-vilagnapjan oldalon érhető el.
 

Hírek

Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért 2020

Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért 2020

3/12/2020

A L’ORÉAL Magyarország és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság a Szociális Innováció Alapítvány a Kelet-Európai Térség Fejlesztéséért útján, a Magyar Tudományos Akadémia védnökségével idén már tizenhetedik alkalommal hirdette meg ösztöndíjpályázatát a nemzetközi L’ORÉAL-UNESCO For Women in Science program szellemében. A pályázat neve: L’ORÉAL–UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért.

Az idei kiírás díjazottjai: Dr. Csuka Dorottya (a Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Kutatólaboratórium, Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője) és Dr. Bagoly Zsuzsa (a Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi adjunktusa).

Az UNESCO bioetikai programjának új videói

3/12/2020

Az UNESCO bioetikai, valamint tudomány- és technológiaetikai programjai révén már a hetvenes évek óta foglalkozik a gyors tudományos fejlődés etikai következményeivel. Normatív eszközökre vonatkozó kezdeményezései mellett a szervezet kapacitásépítő tevékenységek révén kíván segítséget nyújtani tagállamainak a radikálisan újító  technológiák etikai kihívásainak megfelelő kezelésében.

60 éve az oktatási diszkrimináció ellen

60 éve az oktatási diszkrimináció ellen

30/11/2020

Hatvan éve, 1960-ban fogadták el az UNESCO az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezményét, mely az első és máig egyetlen, jogilag kötelező érvényű, kizárólagosan az oktatáshoz való jogra vonatkozó nemzetközi egyezmény. Ebből az alkalomból az UNESCO „Mondj nemet az oktatásban alkalmazott megkülönböztetésre” jelmondattal indít kampányt, amely december 10-én, az emberi jogok napján kezdődik, és december 14-én, az elfogadás évfordulójának időpontjában csúcsosodik ki.

A nők elleni erőszak megszüntetésének napja

A nők elleni erőszak megszüntetésének napja

23/11/2020

Az ENSZ Közgyűlése 1993-ban határozatot fogadott el a nők elleni erőszak megszüntetéséről, majd 1999-ben november 25-öt a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napjává nyilvánította. A nőkkel szembeni erőszak akadályozza a befogadó és fenntartható társadalmak létrejöttét. Ezért helyezi előtérbe az UNESCO a nemek közötti egyenlőséget és az erőszakmentességet. 

A COVID-19 világjárvány tovább súlyosbította a helyzetet, mindösszesen néhány nappal a lezárásokra irányuló intézkedések hatályba lépését követően a családon belüli erőszak bizonyos országokban 40%-kal emelkedett.