2021-12-02 08:47:00

Ajánlást fogadott el az UNESCO a nyílt tudományról

Idén novemberben az UNESCO Általános Konferenciájának 41. ülésszakán a tagállamok elfogadtak egy ajánlást a nyílt tudománnyal kapcsolatos kérdések nemzetközi kereteiről. A tudomány átláthatóbbá és hozzáférhetőbbé tételével az UNESCO által elfogadott nyílt tudományról szóló ajánlás igazságosabbá és befogadóbbá teszi a tudományt.

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója az ajánlás kapcsán elmondta, hogy:

 

„A COVID-19 világjárvány a középpontba helyezte azt a kérdést, hogy a nyílt tudományos gyakorlatok, úgymint a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférés, a tudományos adatok megosztása és a tudományos közösségen kívüli együttműködés hogyan tudják felgyorsítani a kutatást és megerősíteni a tudománypolitika és a társadalom közötti kapcsolatokat."

 

Az ajánlás elfogadásáig a nyílt tudományról nem létezett globálisan elfogadott definíció, szabványok csupán regionális, nemzeti, vagy intézményi szinten léteztek. A nyílt tudomány hatékony eszköz lehet az országok közötti és az országokon belüli egyenlőtlenségek csökkentésében, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkében meghatározott, a tudományos haladás élvezetéhez és a tudományos haladásból származó jótétemények előmozdításához. 

Az ajánlásban foglaltak végrehajtásáról a tagállamoknak négyévente jelentést kell tenniük. Az ajánlás felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre regionális és nemzetközi finanszírozási mechanizmusokat a nyílt tudomány számára, és biztosítsák, hogy minden közfinanszírozott kutatás tiszteletben tartsa a nyílt tudomány elveit és alapértékeit.

Az ajánlás felszólítja a tagállamokat arra is, hogy fektessenek be a nyílt tudomány infrastruktúrájába, és dolgozzanak ki egy keretet, amely felvázolja a nyílt tudományban részt venni kívánók számára szükséges készségeket és kompetenciákat. Az érintettek között különböző tudományágak és pályafutásuk különböző szakaszaiban lévő kutatók találhatók.

Az ajánlásban foglaltak megvalósításához az alábbi hét prioritási területet határozták meg a tagállamok számára:

  1. a nyílt tudomány és a kapcsolódó előnyök és kihívások, valamint a nyílt tudományhoz vezető különböző utak közös értelmezésének előmozdítása,
  2.  a nyílt tudományt lehetővé tevő szakpolitikai környezet kialakítása,
  3. beruházások olyan infrastruktúrákba és szolgáltatásokba, amelyek hozzájárulnak a nyílt tudományhoz,
  4. befektetés a képzésbe, az oktatásba, a digitális írástudásba és a kapacitásépítésbe, hogy lehetővé tegye a kutatók és más érdekelt felek számára a nyílt tudományban való részvételt,
  5. a nyílt tudomány kultúrájának előmozdítása és a nyílt tudomány ösztönzőinek összehangolása,
  6. a nyílt tudomány innovatív megközelítéseinek előmozdítása a tudományos fejlődés különböző szakaszaiban, valamint
  7. nemzetközi és többoldalú együttműködések előmozdítása a digitális, technológiai és tudásbeli hiányosságok csökkentése érdekében.

Forrás és további információk: https://en.unesco.org/news/unesco-sets-ambitious-international-standards-open-science

 

Hírek

11. Nemzetközi Gyermekművészeti Verseny

1/03/2024

Az ókori emberek agyagvázákra festett képeikkel betekintést nyújtanak életükbe, meghatározó eseményeikbe. Ti mit hagynátok lábnyomként a jövő generációira? 

Mai történetek ősi vázákon” címmel a görög Museum of Cycladic Art szervezésében 11. alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Gyermekművészeti Versenyt 4-15 év közöttiek részére. A feladat, hogy olyan képeket rajzoljanak mindennapjaikról, amelyeket személyes lábnyomként szeretnének a jövő generációira hagyni.

Jelentkezési határidő: 2024. április 22. 

UNESCO a Kossuth Rádió Az este című műsorában

27/02/2024

Életünk mely területein és hogyan vannak jelen az UNESCO döntései, határozatai, javaslatai, hogyan befolyásolják mindezt a nemzeti bizottságok? Az este ezen adásának házigazdája Bogyay Katalin diplomata, újságíró, a Magyar ENSZ Társaság elnöke, vendége pedig Dr. Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára. A teljes műsor az alábbi linken meghallgatható. 

Mérnöki világnap a fenntartható fejlődésért 2024

Mérnöki világnap a fenntartható fejlődésért 2024

27/02/2024

A világnapot – 2019-es kihirdetése óta – minden évben március 4-én ünneplik világszerte. Célja a mérnöki tudományok modern életben betöltött fontosságával kapcsolatos globális tudatosság növelése és az emberiség előtt álló kihívások (például az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a fenntartható fejlődés előmozdítása) kezelésében betöltött szerepének jobb megértése. Az idei év központi témája: Mérnöki megoldások a fenntartható világért (Engineering solutions for a sustainable world).

Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban II.

16/02/2024

A Magyar Természettudományi Társulat konferenciasorozat indított 2024. januárjában „Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban” címmel, melynek második rendezvényét 2024. március 19-én 10:00 órától tartják a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey-termében (1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.).

A konferenciasorozat fővédnöke: Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke. 

Szombathely UNESCO Tanuló Város lett

14/02/2024

Szombathely bekerült az UNESCO Tanuló Városok Globális Hálózatába, a döntésről az UNESCO Élethosszig Tartó Tanulás Intézete (Hamburg) 2024. február 14-i rendezvényén tájékoztatott. Az UNESCO kiemeli, ezek a városok kivételes elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot helyi közösségeikben az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek segítésében. A döntéssel Szombathely egy olyan globális hálózat részévé válik, amelynek célja inspirációt, know-how-t és jó gyakorlatot megosztani a résztvevő városok között az élethosszig tartó tanulás terén.