A mesterséges intelligencia etikai kérdései
2020-12-03 08:12:00

A mesterséges intelligencia etikai kérdései

Az UNESCO Általános Konferenciájának 2019 novemberében lezajlott 40. ülésszakán hozott döntés értelmében egy kétéves folyamat vette kezdetét, melynek végén az UNESCO tagállamai elfogadják az első globális normatív eszközt a mesterséges intelligencia etikájáról. A cikkben található videók a téma fontosságára kívánják felhívni a figyelmet.

 

Emberközpontú mesterséges intelligencia 

 

Gabriela Ramos, az UNESCO társadalomtudományi főigazgató-helyettesének videója a jogállamiság építéséről a digitális világban

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=PXZanRQf3HM 

 

A videó címe: A mesterséges intelligencia (MI) jobb döntéseket hoz, mint az emberek? Gondolkodás az MI etikájáról

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=2E7l1hdjHsg&feature=youtu.be 

 

Az előkészítés alatt álló normatív eszköz elfogadásának célja, hogy erős etikai alapot biztosítson az MI teljes életciklusa során. 2021-ben várható elfogadása esetén ez lesz az első globális normatív eszköz az MI etikájáról, mely meghatározza a közös értékeket és elveket és beazonosítja az MI-t érintő konkrét szakpolitikai intézkedéseket.

 

 

A videó címe: Fejlődő kölcsönhatások az emberek és a mesterséges intelligencia között. Gondolkodás a mesterséges intelligencia etikájáról

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=xDmQMpwiHdA&feature=youtu.be 

 

 

Hírek

Vajay Szabolcs születésének 100. évfordulója

22/09/2021

Vajay Szabolcs (1921-2010) történész, heraldikus, genealógus, diplomata, tudományszervező, az emigráció aktív tagja. 1959 és 1983 között az UNESCO társadalomtudományi osztályának latin-amerikai részlegét vezette, innen vonult nyugdíjba. 2010-es halála után hagyatékának jelentős része Fehérvárcsurgóra, a Károlyi Alapítvány kezelésébe került. Születésének 100. évfordulója alkalmából 2021. október 7-8-án Budapesten és Fehérvárcsurgón emlékkonferencián vehetnek részt az érdeklődők. Az előadások online is követhetőek lesznek Zoom-on keresztül.

Magyar siker az UNESCO alaptudományi testületében

Magyar siker az UNESCO alaptudományi testületében

21/09/2021

Az UNESCO főigazgatójának döntése értelmében Szathmáry Eörs elméleti biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének tagja, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának kutatóprofesszora bekerült az UNESCO Nemzetközi Alaptudományok Programjának tudományos testületébe. Mandátuma három évre szól.

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

21/09/2021

Létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz „az Ember és Bioszféra”) kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést. Ezzel megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma.  A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum  Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.

UNESCO-védnökséggel a barlangokért és karsztokért

UNESCO-védnökséggel a barlangokért és karsztokért

9/09/2021

A Nemzetközi Barlangtani Unió (Union Internationale de Spéléologie - UIS) 56 tagországgal és világszerte több,mint 230 intézménnyel és szervezettel együttműködésben idén ünnepli a Barlangok és Karsztok Nemzetközi Évét. 2021. szeptember 13-án immáron jelenléti formában is lehetőség lesz az ünneplésre, mely eseményhez az UNESCO védnökségét adta.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2021.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2021.

7/09/2021

1967 óta minden év szeptember 8-án tartják az írni-olvasni tudás nemzetközi napját világszerte annak érdekében, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, milyen nagy fontossággal bír az írni-olvasni tudás az emberi jogok és méltóság ügyében, valamint hogy előmozdítsák az írni -olvasni tudás terjesztését egy írástudóbb és fenntarthatóbb társadalom felé. 

Az elért eredmények ellenére az írástudással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, minthogy világszerte továbbra is legalább 773 millió embernek nincs ma alapvető írás-olvasási készsége.