A L’Oréal-UNESCO Magyar Ösztöndíj díjazottjai
2024-10-01 15:42:00

A L’Oréal-UNESCO Magyar Ösztöndíj díjazottjai

Napelemek hatékonyságának és a számítógépek sebességének növelése, a tüdő és prosztatarák hatékonyabb kezelése és a mentális betegségek fizikai fájdalommal való kapcsolata – ezt kutatják az idei „L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért Magyar Ösztöndíj” nyertesei.

Idén 22. alkalommal adta át kivételes tehetségű hazai kutatónőknek az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal - UNESCO A Nőkért és a Tudományért” magyar ösztöndíj elismerését, a korábbi évek 6 000 000 Ft összdíjazású elismerését ebben az évben 7 500 000 Ft-ra emelte.

 

Az elmúlt 22 évben 60 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 87,5 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. A több mint két évtized alatt díjazottak tanítványai közül is többen kapták meg az elismerést, kollégák támogatják egymás nevezését, emellett „A Nőkért és a Tudományért” díj kutatónőket és kutatócsoportokat hozott össze, akik később közös projekteken dolgoztak együtt. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

 

A díjazottak

Dr. Pápa Zsuzsanna

Dr. Pápa Zsuzsanna az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója, tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen végezte.

 
Amikor fémeket lézerfénnyel világítunk meg, akkor a fémben található szabad elektronok mozogni kezdenek, ilyenkor átveszik annak energiáját. Kutatásai során Pápa Zsuzsanna azt vizsgálja, hogy a különböző mintázatú, alakú fémek lézeres „lövésével” mennyi energia összpontosul. A kutatónő azon dolgozik, hogy a fény ténylegesen oda koncentrálódjon, ahol a reakciók lejátszódnak, ahol az energia a legnagyobb mértékben keletkezik. Kutatásának eredményei a jövőben hatékonyabb napelemrendszerek fejlesztéséhez vezethetnek, amelyek kisebb felületen a megfelelő fémmintázatokkal több energiát állítanak elő. A fémek lézeres megvilágításakor az elektronok hullámokban terjedni kezdenek, ez a tulajdonság információ továbbításra is felhasználható. A fényhullámok nagyságrendekkel gyorsabb működést tesznek lehetővé, mint a számítógépekben használt elektronikai megoldások, ez azt jelenti, hogy a valós gyorsaságuk ezerszeresére nőhet. A fényalapú információ átadás lehetővé teszi majd, hogy olyan műveletek, amelyek megoldása eddig napokba tellett, pár óra alatt megvalósuljanak.

 

Dr. Borbély Éva 

Dr. Borbély Éva a Pécsi Tudományegyetem Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének munkatársa.

 

Keveset tudunk még arról, hogy mi a kapcsolat a központi idegrendszeri betegségek, mint például az időskori memóriazavar, stressz, szorongás, depresszió, és a krónikus fájdalommal járó kórképek között. A fenti betegségek sokszor egymást erősítik, de jelenleg külön-külön kezelik őket, az elérhető gyógykészítmények pedig gyakran járnak mellékhatással. A fájdalom megélését számos faktor befolyásolhatja, ilyenek például a rossz emlékek vagy a negatív mentális állapot. Dr. Borbély Éva munkája során azokat a területeket vizsgálja az idegrendszerben, ahol a fenti pszichés és a fizikai fájdalommal járó betegségek „hírvivő” molekulái találkoznak, és kapcsolatba kerülnek egymással, célja, hogy pontosan megismerje, milyen folyamatok mennek végbe a központi idegrendszerben, és az ott történt kapcsolódások milyen hatással vannak a betegek állapotára. Az összefüggések feltárása a jövőben segítheti az olyan terápiák bevezetését, amelyek egyszerre több betegséget is kezelhetnek. Munkájának eredménye olyan „finomhangolásra” képes gyógyszerkészítmények kifejlesztése lehet, amelyek esetén kevesebb mellékhatással érhető el javulást a betegeknél.
 
 
Dr. Turiák Lilla
 
Dr. Turiák Lilla a Semmelweis Egyetemen végzett gyógyszerészként, jelenleg a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont MTA-TTK Lendület Glikán Biomarker kutatócsoport vezetője. 
 
Dr. Turiák Lilla tüdőrák és prosztatarák kutatásával foglalkozik. A betegség kialakulását és lefolyását a sejtekben fehérjemódosulások jelzik, elsősorban a hozzájuk kapcsolódó cukorláncok változásainak vizsgálatával lehet a legtöbbet megtudni a sejtekben végbemenő folyamatokról. Dr. Turiák Lilla kutatásai során olyan módosulásokat azonosít a tüdőrákos betegek mintáiból, amelyek összefüggésbe hozhatók azzal, hogyan reagál majd a beteg egy adott kezelésre. Hosszú távú célja egy egyszerű vérvizsgálat kidolgozása, amelynek segítségével a terápiák kimenete előre jelezhetővé válik. Ez különösen fontos a tüdőrák esetében, hiszen nem egységes betegségről van szó, hátterében különböző okok állnak. Emellett a daganatos betegségek közül ennek a legrosszabbak a túlélési esélyei és nagy problémát okoz, hogy sok esetben a daganat ellenállóvá válik az adott kezelésre. Kutatásai a prosztatarákra is kitérnek, bár itt a kezelések eredményesebbek, de a daganat típus kezelésében is létfontosságú lehet a betegség lefolyásában kulcsfontosságú szereplők azonosítása.
 
Forrás: L'Oréal Magyarország

Hírek

11. Nemzetközi Gyermekművészeti Verseny

1/03/2024

Az ókori emberek agyagvázákra festett képeikkel betekintést nyújtanak életükbe, meghatározó eseményeikbe. Ti mit hagynátok lábnyomként a jövő generációira? 

Mai történetek ősi vázákon” címmel a görög Museum of Cycladic Art szervezésében 11. alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Gyermekművészeti Versenyt 4-15 év közöttiek részére. A feladat, hogy olyan képeket rajzoljanak mindennapjaikról, amelyeket személyes lábnyomként szeretnének a jövő generációira hagyni.

Jelentkezési határidő: 2024. április 22. 

UNESCO a Kossuth Rádió Az este című műsorában

27/02/2024

Életünk mely területein és hogyan vannak jelen az UNESCO döntései, határozatai, javaslatai, hogyan befolyásolják mindezt a nemzeti bizottságok? Az este ezen adásának házigazdája Bogyay Katalin diplomata, újságíró, a Magyar ENSZ Társaság elnöke, vendége pedig Dr. Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára. A teljes műsor az alábbi linken meghallgatható. 

Mérnöki világnap a fenntartható fejlődésért 2024

Mérnöki világnap a fenntartható fejlődésért 2024

27/02/2024

A világnapot – 2019-es kihirdetése óta – minden évben március 4-én ünneplik világszerte. Célja a mérnöki tudományok modern életben betöltött fontosságával kapcsolatos globális tudatosság növelése és az emberiség előtt álló kihívások (például az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a fenntartható fejlődés előmozdítása) kezelésében betöltött szerepének jobb megértése. Az idei év központi témája: Mérnöki megoldások a fenntartható világért (Engineering solutions for a sustainable world).

Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban II.

16/02/2024

A Magyar Természettudományi Társulat konferenciasorozat indított 2024. januárjában „Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban” címmel, melynek második rendezvényét 2024. március 19-én 10:00 órától tartják a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey-termében (1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.).

A konferenciasorozat fővédnöke: Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke. 

Szombathely UNESCO Tanuló Város lett

14/02/2024

Szombathely bekerült az UNESCO Tanuló Városok Globális Hálózatába, a döntésről az UNESCO Élethosszig Tartó Tanulás Intézete (Hamburg) 2024. február 14-i rendezvényén tájékoztatott. Az UNESCO kiemeli, ezek a városok kivételes elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot helyi közösségeikben az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek segítésében. A döntéssel Szombathely egy olyan globális hálózat részévé válik, amelynek célja inspirációt, know-how-t és jó gyakorlatot megosztani a résztvevő városok között az élethosszig tartó tanulás terén.