A könyv és a szellemi tulajdon világnapja
2021-04-21 07:57:00

A könyv és a szellemi tulajdon világnapja

Z. Karvalics László, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottsága elnökének írása a könyv és a szellemi tulajdon világnapja (World Book and Copyright Day) alkalmából. A nemzetközi napot minden esztendőben április 23-án ünnepeljük.

 

A könyv és a szellemi tulajdon világnapjára

 

Nehéz elkerülni, hogy a Shakespeare és Cervantes halála napja miatt április 23-ra kerülő világnapon ne azt idézzük fel elsősorban, hogy a világjárvány idején milyen elképesztően fontos szerepet játszott a könyv a magánnyal és az elzártsággal való küzdelemben, az emberek közt teret és időt áthidaló kapcsolatok létrehozásában, a kreativitás erősítésében, az érdeklődés és a nyitottság fenntartásában. (Néhány országban az olvasott könyvek száma megduplázódott a karanténidőszak előtti évekhez képest.)

De most épp szoríthatunk azért is, hogy sikeres legyen Budapest pályázata: oly sok nagyszerű dolog történhetne, ha a 2023-ban az egyesítésének 150. évfordulóját ünneplő főváros abban az évben egyúttal a világ könyvfővárosa is lehetne…  

            A magam részéről egy ritkábban tárgyalt, de nem kevésbé ünnepi szempontot emelek ki. Vajon ki gondolkodott el már azon, hányféleképpen értékhordozó a könyv? 

            A tartalma, a benne foglalt ismeret, tapasztalat, amit kapunk, ami bennünk marad, amit magunkba építünk, ami tudásunkat bővíti, személyiségünket fejleszti: az információs érték. A könyv szép is lehet, izgalmas borítójú, tördelésű, illusztrációjú. Gyönyörködtethet, esztétikai érték hordozójaként. Ha kötődünk az adott példányhoz, jelent valamit, emlékeztet valakire, kaptuk valakitől, valami miatt fontos nekünk: szimbolikus érték. Ára van, került valamibe, még mindig ér valamit, vagy egyenesen sokat, ha különlegesnek számít: vagyonérték. Olykor hatalmas öröm megszerezni könyveket, polcon rendezgetni őket, sorozatokat simogatni, gyűjteni ritka darabokat, pótolni hiányokat. Szeretni a tömött polcok látványát: érzelmi érték.

Belátni, hogy a könyvet valamikor gyártották, papírt, festéket, emberi életidőt használtak el, hogy megszülethessen: fizikai érték, ami miatt a már „holt”, semmilyen vagyoni, információs vagy esztétikai értéket hordozó könyvet sem szabad kidobni, mert még mindig készülhet belőle könyvszobrocska, vagy nagyméretű szabadtéri installáció.

Az UNESCO a 2021-es évben azt tanácsolja mindenkinek, hogy lépjen ki a „könyves komfortzónájából”: olvasson másfajta témájú, műfajú, formájú, nyelvű könyveket, mint szokott. A könyvkultúra műhelyeit és minden könyvszerető polgárt pedig arra bíztat, hogy könyvek iránti elkötelezettségét fejezze ki azzal, hogy lefotózza magát egy könyvborítóval, amit valamiért szeret – és ezt meg is osztja mindenkivel, amikor feltölti a Bookface kihívás oldalára.

„A könyvek azoknak szólnak, akik szeretnének valahol máshol lenni" (Mark Twain)
 

Kiegészítésképp egy ajánló listát állítottam össze, mi mindent lehetne tenni még a könyv világnapján. Mindenki

  • fedezzen fel egy új könyvet!!!
  • fedezzen fel újra egy szeretett könyvet!
  • vásároljon egy könyvet!
  • ajándékozzon egy könyvet!
  • írjon egy könyvről!
  • mentsen meg egy könyvet!
  • kössön/köttessen be egy régi könyvet!
  • ajánljon a barátainak egy könyvet!
  • állítson ki, mutasson be egy könyvet a családjának!
  • porolja le a könyvespolcát!
  • olvasson fel a gyermekének!
  • meséljen el egy történetet a szüleinek!
  • ültessen egy fát!

 

Z. Karvalics László

 

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatójának idei évi világnapi üzenete, valamint további információk a jeles nap hátteréről itt érhetőek el.

 

Kapcsolódó linkek:

https://en.unesco.org/news/tbilisi-named-world-book-capital-2021

https://en.unesco.org/creative-cities/home 

 
„Egy szoba könyv nélkül olyan, mint a test lélek nélkül." Marcus Tullius Cicero
 

 

Hírek

Magyar siker az UNESCO alaptudományi testületében

Magyar siker az UNESCO alaptudományi testületében

21/09/2021

Az UNESCO főigazgatójának döntése értelmében Szathmáry Eörs elméleti biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének tagja, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának kutatóprofesszora bekerült az UNESCO Nemzetközi Alaptudományok Programjának tudományos testületébe. Mandátuma három évre szól.

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

21/09/2021

Létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz „az Ember és Bioszféra”) kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést. Ezzel megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma.  A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum  Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.

UNESCO-védnökséggel a barlangokért és karsztokért

UNESCO-védnökséggel a barlangokért és karsztokért

9/09/2021

A Nemzetközi Barlangtani Unió (Union Internationale de Spéléologie - UIS) 56 tagországgal és világszerte több,mint 230 intézménnyel és szervezettel együttműködésben idén ünnepli a Barlangok és Karsztok Nemzetközi Évét. 2021. szeptember 13-án immáron jelenléti formában is lehetőség lesz az ünneplésre, mely eseményhez az UNESCO védnökségét adta.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2021.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2021.

7/09/2021

1967 óta minden év szeptember 8-án tartják az írni-olvasni tudás nemzetközi napját világszerte annak érdekében, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, milyen nagy fontossággal bír az írni-olvasni tudás az emberi jogok és méltóság ügyében, valamint hogy előmozdítsák az írni -olvasni tudás terjesztését egy írástudóbb és fenntarthatóbb társadalom felé. 

Az elért eredmények ellenére az írástudással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, minthogy világszerte továbbra is legalább 773 millió embernek nincs ma alapvető írás-olvasási készsége.