2024-03-28 05:51:00

A Bükk-vidék Geopark elnyerte az UNESCO Globális Geopark címet

Az UNESCO Végrehajtó Tanácsának jelenleg is zajló 219. ülésszakának tegnapi napján tizennyolc új helyszín felvételét hagyták jóvá az UNESCO Globális Geoparkok Hálózatába. Az új helyszínek között van Magyarországról a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark is. A hálózatba felvett további geoparkok Brazíliában, Kínában, Horvátországban, Dániában, Finnországban. Franciaországban, Görögországban, Lengyelországban, Portugáliában és Spanyolországban helyezkednek el. Mindemellett egy új, határon átnyúló geopark is található a most felvett helyszínek között, amely Belgium és Hollandia közös felterjesztése volt.

A hálózat immár 213 geoparkból áll 48 országban.

Az UNESCO Végrehajtó Tanácsának döntését a cím elnyeréséről Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság (UMNB) állandó szakbizottságaként működő Geopark Magyar Nemzeti Bizottság elnöke jelentette be a mai napon sajtótájékoztató keretében a Vajdahunyad várban. Az eseményen részt vett Dr. Réthelyi Miklós, az UMNB elnöke, aki a harmadik hazai UNESCO globális geopark létrejöttének nemzetközi jelentőségéről beszélt.

 

A Bükki kövek vonulatának nyugati mészkőszirtje
(Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)
 

A 2017-ben, négy bükk-vidéki település (Borsodnádasd, Felsőtárkány Répáshuta és Szomolya) kezdeményezésére, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásában létrejött, 2817 négyzetkilométer kiterjedésű Bükk-vidék Geopark az ország egyik legösszetettebb földtani kifejlődésű területét fedi le, magában foglalva az Upponyi-hegységet és a Bükköt.

A korábban létrejött Bakony-Balaton Geoparkkal és a szlovák-magyar országhatáron átnyúló Novohrad-Nógrád Geoparkkal együtt a három UNESCO globális geopark együttesen hazánk területének 7,9%-át fedi le, általuk immár az ország 324 települése vesz részt geoparki együttműködésben.

Rónai Kálmánné igazgató asszony (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság) a döntés kapcsán elmondta:
„A Bükk-vidék Geopark létrehozásának és közel 7 éves működésének legfontosabb eredménye, hogy a Bükkre jellemző rendkívül változatos, sokszínű geológiai értékek feltérképezése és megismerése mellett egy olyan térségi összefogás is kialakult, mely egységbe tömörítette a természeti értékeket megbecsülő önkormányzatokat, civileket, szervezeteket, oktatási és egyéb intézményeket.
Az együttműködés számtalan formája új távlatokat nyit a térségfejlesztésben, új lehetőségeket teremt a természeti kincsek bemutatásában, a helyi hagyományok ápolásában.
Az elképzelések egyeztetése hatékonyabbá teszi a régiós hálózati fejlesztések megvalósítását, a komplexebb kínálat kialakítását, összehangolt programok szervezését, ezáltal a térségi identitás és gazdaság megerősítését, a geoturizmus fellendítését."

 

Az UNESCO Globális Geoparkok története

A geoparkok alapvető célja a földtudományi sokféleség (geodiverzitás) védelme, a földtudományi örökség bemutatása (geoturizmus), az értékközpontúságra és fenntarthatóságra irányuló szemléletformálás, ezen belül is kiemelten a földtani örökség értékének és jelentőségének tudatosítása a helyben élők körében.

1997-ben az UNESCO földtudományi részlege meghirdette az UNESCO Geoparkok koncepcióját. 2000-ben négy, nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő földtani örökséggel rendelkező európai terület létrehozta az Európai Geoparkok Hálózatát (EGN), mely 2001-ben együttműködési megállapodást kötött az UNESCO-val.

2004-ben 17 európai és 8 kínai geopark a Globális Geopark Hálózat (GGN) megalapításáról döntött, amely a kezdetektől fogva az UNESCO támogatásával valósult meg. 2014 szeptemberében a GGN hivatalos UNESCO partnerré vált.

Az UNESCO Általános Konferenciájának 38. ülésszakán 2015 novemberében született meg a döntés a Nemzetközi Földtudományi és Geopark Program (IGGP) létrehozásáról, melynek egyik alappillérét az UNESCO Globális Geoparkok alkotják. Az IGGP végrehajtása két pilléren alapul, ezek a Nemzetközi Földtudományi Program (International Geoscience Programme, a továbbiakban: IGCP), valamint az UNESCO Globális Geoparkok.

Tovább információk a Bükk-vidék Geoparkról 
 
Bükkaljai kaptárkövek, miocén korú riolitban mesterségesen faragott kőtornyok, fülkék
(Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)
 

A 2017-ben, négy bükk-vidéki település (Borsodnádasd, Felsőtárkány Répáshuta és Szomolya) kezdeményezésére, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásában létrejött, 2817 négyzetkilomter kiterjedésű Bükk-vidék Geopark 109 település közigazgatási területére terjed ki.

A Bükk-vidék Geopark az ország egyik legösszetettebb földtani kifejlődésű területét fedi le, magába foglalva a gyűrt, redős, takarós kifejlődésű Upponyi-hegységet és Bükköt is. Az Upponyi-hegységben tárulnak fel azok a legidősebb kőzetek is, melyek a földtani óidőből, a késő ordovícium időszakából maradtak ránk. A Bükk alaphegységi kőzetei csaknem 150 millió évig tartó szinte folyamatos üledékképződés során keletkeztek. Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű a Bálvány északi oldalában a perm-triász határt bemutató földtani feltárás, amely a perm végi nagy kihalás földtörténeti eseményét rögzíti.

A Bükk hazánknak barlangokban leggazdagabb karsztvidéke, ahol a föld mélye több mint 1150 barlangot rejt, amelyekből számos kiemelkedő régészeti és őslénytani jelentőségű. A karsztos formakincsek mellett vulkáni kőzetek is megjelennek a Bükkalján, miocén korú, heves vulkáni kitörések emlékeit őrizve.

Anna-barlang, világviszonylatban is egyedülálló forrásmészkő barlang
(Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)
 

A Bükk 958 méteres csúcsmagasságával (Istállós-kő) Magyarország második legmagasabb hegysége, bár fennsíkjának átlagmagassága meghaladja a Mátráét.

A geopark a földtudományi értékek vonzerején túl ökológiai, régészeti, néprajzi, történelmi, kulturális és gasztronómiai értékekre támaszkodva törekszik a térség fejlődését szolgálni a fenntartható geoturizmuson keresztül.

 

További információk:

Hírek

Két új, magyar szellemi örökség az UNESCO listáján

Két új, magyar szellemi örökség az UNESCO listáján

1/12/2022

A magyar vonós zenekari hagyomány és a lipicai lótenyésztés hagyománya felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, melyen a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudást gyűjtik össze az egyes országok felterjesztései alapján. A listára kerülésről a Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága dönt, melynek most zajló, tizenhetedik ülésszakát idén Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg november 28. és december 3. között.  A magyar vonós zenekari hagyományt Magyarország önálló felterjesztésként nyújtotta be, míg a lipicai lótenyésztés hagyományát nyolc ország közösen terjesztette fel. 

Új felsőoktatási ütemterv - kérdőív

24/11/2022

A 2022. május végén, Barcelonában rendezett Felsőoktatási Világkonferencián mutatták be a „Határokon túl - új utak, hogy újra feltaláljuk a felsőoktatást” (Beyond Limits. New Ways to Reinvent Higher Education) című felsőoktatási ütemtervet.

Az UNESCO most arra kéri fel a felsőoktatásban érintett szereplőket, hogy adjanak visszajelzést, és járuljanak hozzá a konferencián bemutatott anyag gazdagításához. 

Ünnepeljük együtt a filozófia világnapját!

Ünnepeljük együtt a filozófia világnapját!

16/11/2022

Minden évben november harmadik csütörtökén ünnepeljük világszerte a filozófia világnapját. Az UNESCO ezzel az ünnepléssel kívánja középpontba helyezni a filozófia maradandó értékét az emberi gondolkodás fejlődése, a különböző kultúrák és az egyének számára. A párizsi UNESCO-központ világnapi eseményéről, valamint az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság kapcsolódó programjáról cikkünkben olvashatnak.