UNESCO keretrendszer a kulturális és művészeti oktatáshoz magyarul

"A történelem során a kultúra képes volt kreatív válaszokat adni az adott időszak kihívásaira" - Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója. A kultúrát  a fenntartható fejlődésért ható transzformatív erőként értelmező és bemutató összefoglalót készített az UNESCO. 

Az 1998-ban létrehozott ASEF Classroom Network (#ASEFClassNet) célja összekötni középiskolás diákokat, tanárokat és iskolavezetőket, tanárképzőket, kutatókat, politikai döntéshozókat és oktatástechnikai szakértőket Ázsia és Európa területén. Az idei felhívás mottója: "Új oktatási forgatókönyv: tanárok, diákok és szülők jólléte", a jelentkezési határidő szeptember 30. 

A libanoni Bejrútban, 2020. augusztus 4-én történt pusztító ikerrobbanásokat követően az UNESCO mozgósítani kívánja az irányadó szervezeteket és szakértőket mind Libanonból, mind más országokból annak érdekében, hogy összehangolja a sürgősségi és hosszabb távú intézkedéseket a város súlyosan károsodott oktatási rendszerének és kulturális örökségének megóvása érdekében, valamint „Li Beirut” néven adománygyűjtő akciót indított.

Oktatás a COVID utáni világban - Kilenc cselekvési javaslat címmel online elérhető az UNESCO által 2019-ben létrehozott az Oktatás Jövői Nemzetközi Bizottság kiadványa, melynek összefoglalója alább olvasható. 

1967 óta a világ minden táján évente megrendezik az írni-olvasni tudás nemzetközi napját annak érdekében, hogy emlékeztessék a közvéleményt az írni-olvasni tudásnak az emberi jogok ügyében játszott fontos szerepére, és előmozdítsák az írástudás terjesztésének programját egy írástudóbb és fenntarthatóbb társadalomért.

Az elért eredmények ellenére az írástudással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, minthogy világszerte legalább 773 millió felnőttnek nincs ma alapvető írás-olvasási készsége.