2021-11-16 19:20:00

Új UNESCO jelentés az oktatás jövőiről

Az UNESCO bemutatta rég várt, Az oktatás jövői (Futures of Education) jelentését "Közös jövőink újragondolása: új társadalmi szerződés az oktatásért" címmel. A Nemzetközi Bizottság által készített új globális anyag azt vizsgálja, hogyan alakíthatja az oktatás a legjobban az emberiség és a bolygó jövőjét 2050-ig. 

Mit tartsunk meg? Mit kellene elhagynunk? És mit kellene kreatívan újraterveznünk? A jelentés célja, hogy a globális vitát és mozgalmat katalizálja egy új, a nevelésügy területét érintő társadalmi szerződés megkötésére. 
 

Az oktatás jövői - Futures of Education egy globális kezdeményezés annak újragondolására, hogy az ismeretek és a tanulás miként alakíthatják az emberiség és a bolygó jövőjét. 

Több mint egymillió ember vett részt abban a globális konzultációs folyamatban, melynek információin ez a zászlóshajónak szánt kiadvány alapul, és amely az oktatás jelentős átalakítására szólít fel annak érdekében, hogy helyrehozzuk a múlt igazságtalanságait, és javítsuk esélyeinket, hogy együtt cselekedhessünk egy fenntarthatóbb és igazságosabb jövőért.

A békés, igazságos és fenntartható jövő kialakításához magát az oktatást kell átalakítani 

Világunk fordulóponthoz érkezett. Azt már tudjuk, hogy a tudás és a tanulás a megújulás és az átalakulás alapja. Ám a globális egyenlőtlenségek – és az az egyre sürgetőbb igény, hogy újragondoljuk, miért, hogyan, mit, hol és mikor tanulunk – azt jelenti, hogy az oktatás még nem váltja be azt az ígéretét, hogy segít a békés, igazságos és fenntartható jövő kialakításában. A növekedésre és fejlődésre való törekvésünk során túlterheltük természeti környezetünket, ezzel saját létünket is veszélybe sodorva. Napjainkban a magas életszínvonal és a tátongó egyenlőtlenségek párhuzamosan jelen vannak. Egyre többen vesznek részt a közéletben, de a civil társadalom és a demokrácia szövete a világ számos pontján kopik. A gyors technológiai változások életünk számos területét alakítják át, ezek az innovációk azonban nem irányulnak megfelelően a méltányosságra, a befogadásra és a demokratikus részvételre. Ezért kell az oktatást újragondolnunk. 

Mi az a „társadalmi szerződés”, és miért van szükség új megalkotására az oktatás témájában?

Az oktatást nézhetjük társadalmi szerződés formájában - mint implicit megállapodás a társadalom tagjai között a közös haszon érdekében történő együttműködésről. A társadalmi szerződés több, mint egy tranzakció, mivel olyan normákat, kötelezettségvállalásokat és elveket tükröz, amelyek törvényileg szabályozottak, kulturálisan beágyazódnak. A kiindulópont egy közös elképzelés az oktatás céljairól. A huszadik században a közoktatás alapvetően a nemzeti polgári szerepvállalás és a fejlesztési törekvések támogatását tűzte ki célul a gyermekek és fiatalok tankötelezettségén keresztül. Ma azonban, amikor az emberiség és bolygónk jövőjét fenyegető komoly kockázatokkal nézünk szembe, sürgősen meg kell újítanunk oktatást közös kihívások kezelése érdekében. 

Melyek ennek az új társadalmi szerződésnek a legfontosabb alapelvei?

Az új társadalmi szerződésnek az emberi jogokat megalapozó tágan értelmezett alapelvekre kell épülnie –  befogadás és méltányosság, együttműködés és szolidaritás, kollektív felelősség és összekapcsoltság –, és a következő két alapelvnek kell irányadónak lennie: 

  • A minőségi oktatáshoz való jog egész életen át tartó biztosítása. Magában kell foglalnia az információhoz, a kultúrához és a tudományhoz való jogot, valamint hozzáférést a közös tudáshoz, az emberiség generációkon át felhalmozott és folyamatosan átalakuló kollektív tudásforrásaihoz - és az azokhoz való hozzájárulás jogát. 
  • Az oktatás, mint közjó erősítése. Közös társadalmi törekvésként az oktatás közös célokat épít, és lehetővé teszi az egyének és közösségek együttes virágzását. Az új társadalmi szerződésnek nemcsak az oktatás állami finanszírozását kell biztosítania, hanem az egész társadalomra kiterjedő elköteleződést is magában kell foglalnia arra, hogy mindenkit bevonjanak az oktatásról szóló nyilvános párbeszédbe. 

A teljes kiadvány online, angol nyelven ITT érhető el. 

A jelentéshez kapcsolódó további információk elérhetők az UNESCO honlapján. 

Az oktatás jövői - Futures of Education globális kezdeményezés indulásáról ITT számoltunk be, míg az UNESCO által 2019-ben létrehozott az Oktatás Jövői Nemzetközi Bizottság kiadványa "Oktatás a COVID utáni világban - Kilenc cselekvési javaslat" címmel online elérhető, melynek összefoglalója magyar nyelven korábbi cikkünkben olvasható. 

Hírek

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja: szept. 8.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja: szept. 8.

1/09/2020

1967 óta a világ minden táján évente megrendezik az írni-olvasni tudás nemzetközi napját annak érdekében, hogy emlékeztessék a közvéleményt az írni-olvasni tudásnak az emberi jogok ügyében játszott fontos szerepére, és előmozdítsák az írástudás terjesztésének programját egy írástudóbb és fenntarthatóbb társadalomért.

Az elért eredmények ellenére az írástudással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, minthogy világszerte legalább 773 millió felnőttnek nincs ma alapvető írás-olvasási készsége. 

Kilenc ötlet a közös fellépéshez

Kilenc ötlet a közös fellépéshez

29/07/2020

A napokban jelent meg az Oktatás Jövőiért Nemzetközi Bizottság első jelentése Oktatás a poszt-COVID világban: Kilenc ötlet a közös fellépéshez (Education in a post-COVID world: Nine ideas for public action) címmel.

Az oktatás jövője elnevezésű globális kezdeményezés célja annak újragondolása, hogy az ismeretek és a tanulás miként alakíthatják az emberiség és a bolygó jövőjét.

Megjelent az UNESCO Courier idei harmadik száma

Megjelent az UNESCO Courier idei harmadik száma

29/07/2020

A 2020. július-szeptemberi szám címe: Egy teljesen új világ, a nők által újragondolva. Az UNESCO Courier magazin arra kérte a nőket szerte a világból, hogy képzeljék el, milyen lesz az élet a válság után. Újságírók, szerzők, értelmiségiek, múzeumok igazgatói, tudósok adnak hangot gondolataiknak - egy új világ újragondolására. A szám vendége Yuval Noah Harari, izraeli történész és író. A Harari-interjút cikkünkben magyar nyelven közöljük.