2024-04-19 11:29:00

The Glass is Forever – Az üveg örök!

A Budapest 2. kerületi Klebelsberg Kultúrkúria ad helyszínt a 6. GlasSpring kortárs üvegművészeti kiállításnak, melynek fontos célkitűzése a generációról generációra hagyományozott, ma már szinte kizárólag autonóm módon, kis műhelyekben, stúdiókban gyakorolt szaktudás és művészet aktuális állapotának és fejlődésének bemutatása. Teret nyújt a résztvevő közel hatvan művész, köztük tíz MOME üvegszakos hallgató egyéni útkeresésének bemutatásához. 

A Kiskép galéria szervezésében létrejött sorozat idei tárlata a technikai sokszínűségre hívja fel a figyelmet, mint az évszázadok alatt kiművelt, speciális tudást igénylő üvegfújás, színezés, csiszolás, gravírozás, festés, üvególmozás mellette az újabb technikai vívmányokon, új anyagminőségeken alapuló melegeljárások, a rogyasztás, Pate de verre és casting, vagy a labortechnikával készült használati tárgyak és a szépművészet alkotáskörébe sorolható szobrok és kisplasztikák, de olyan különlegességgel is találkozhatunk, mint az ókori egyiptomi paszta, ami valójában „félüveg” anyag és az ehhez tartozóan egy technikai kísérletsor. A díszítő funkcióval bíró üvegművészet felhasználva 20. századi technológiákat, gyári közegből kilépve is tovább él, teret talál a fizikai határokat feszegető kreativitáshoz. Az üvegművészetet tehát elsősorban a művészi látásmód mozgatja, a technikának a látást kell elősegítenie, arra ösztönöz, hogy az üvegművészek ne elszigetelten dolgozzanak, hanem nyissanak egymás felé és más műfajok művelői irányába is.

Ezt a szándékot megerősíti, hogy az UNESCO által gondozott „az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára” 2023 decemberében felkerült „A kézműves üvegkészítés tudása, mesterségbeli technikája és képességei” című örökségelem. Hat európai ország, Csehország, Finnország, Spanyolország, Franciaország, Németország, Spanyolország, Magyarország részéről mesterek, művészek, szakemberek, műhelyek, egyesületek és intézmények által jegyzett kezdeményezésben országonként bemutatták az egyes területek jellegzetességeit. Magyarország az oktatást állította a fókuszba, mert az üvegművesség mesterségbeli és művészeti tudásmegőrzése jelen helyzetben gyakorlat orientált formában iskolai, egyetemi, szimpóziumi és műtermi keretek között történik. Az ehhez kapcsolódó kutatási és megőrzési stratégiák kidolgozása, kapcsolati koordinációk kiépítése, a közösségi hagyományok ápolása is hozzájárulnak az üvegművesség megmaradásához, ahogy a széles körű ismeretterjesztés érdekében tett erőfeszítések is.

Az UNESCO nemzetközi szervezetként ráirányítja a figyelmet az üvegművességre, közösségi védettséget nyújt a közös értékrend elismeréséhez és megőrzéséhez, tudományos és művészeti kapcsolatrendszert kínál, együttműködési teret teremt a „műgonddal alkotó” emberek, az európai-történeti gyökerű üvegművesség-művészet gyakorlói számára.

Az UNESCO főigazgatója által aláírt dokumentum alapján a kiállításmegnyitó keretében öt oklevél kerül méltó helyszínekre, melyek hosszútávú megfontolások szerint lettek kiválasztva, tükrözi a szakterületek határait és a közös szellemi és tartalmi összetartozást. Az okleveleket dr. Réthelyi Miklós az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, Zánki-Tóth Enikő a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkársága Közösségi Művelődési Főosztályának főosztályvezetője és dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság vezetője adják át a szakmát hitelesen képviselő, köztiszteletben álló személyeknek.

 

Az UNESCO oklevelet átvevő szakmai területek képviselői:

A Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium szerepe a magyar üvegesoktatásban nemzetközileg is elismerten úttörőnek számított. A Bauhaus eszme követője, Párizs ünnepelt üvegszobrásza Báthory Júlia hetven évvel ezelőtt a „céhes” világ szigorú szakmai szabályait követve alakította ki az üvegszakot, mely a mai napig az üvegművesség mesterségbeli tudása átadásának legpatinásabb képviselője a középiskolák, szakképzésben résztvevő tanodák között. A felnőtt oktatási intézmények közül a művészeti oktatásban kiemelkedő Szimultán Művészeti Iskola a felterjesztő folyamatban a legaktívabb szerepet vállalta magára. Az oklevelet átveszi Szűcs Tibor Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium igazgatója.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem a felsőfokú, akadémikus tudásmegőrzésben, az unikális elméleti és gyakorlati tervezőművész képzésben kiemelkedő, az Arts and Craft mai irányzatait is magába foglaló korszerű intézmény. A Budapesti Iparművészeti Főiskola jogutódja, ahol a hatvanas években a sokoldalú tehetség Z. Gács György professzor megalapította az üvegszakot, mely számos nemzetközileg elismert üvegművészt és üvegtervezőt adott. Az oklevelet átveszi Prof. Koós Pál egyetemi tanár, leendő rektor.

A hosszúhetényi Nemes János Művelődési Központ üvegtörténeti kiállításának alapítói Jegenyés János és a napokban elhunyt Papp János példa-értékű eredményeket értek el a régió többszázéves hagyományának ápolásában. A szimpózium-rendszerű tudásmegosztásban, a közösségi és nemzetközi kapcsolatok kiépítésében számos kezdeményezés közül kiemelkedő szerepe van a Goszthony Mária Alapítvány által működtetett nemzetközi alkotótelepnek Bádudvarnokon és az üvegművesség hagyományának felkutatásával, korabeli üvegcsűrök régészeti feltárásával, restaurálásával és megismertetésével, kiállításokat kísérő előadások szervezésével a mecseki térségben található egyesületeknek. Az oklevelet átveszi Derksen Gyöngyi a Neuglashütte Német Nemzetiségi Kultúrfalu Egyesület elnöke.

 

A pannonhalmi Hefter Galéria, a húsz évvel ezelőtt alapított üvegre szakosodott magángaléria és kortárs gyűjtemény. Összekötő szerepe van az üvegművészet tudásának és gyakorlatának helyszínei, műtermek, restaurátor és rekonstrukciós műhelyek, valamint a történeti és kortárs tárgykultúrát megjelenítő és népszerűsítő, megőrzési stratégiákat kidolgozó intézmények, múzeumok, kiállítóhelyek és galériák között. Az oklevelet átveszi Hefter László Ferenczy Noémi-díjas üvegművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az MMA Győri -a nyugati országhatáron túlnyúló- régió tagozatának elnöke, iskola és galéria alapító.

A Soproni Egyetem, mely a világ „Green Metric” egyetemi listáján az első száz környezettudatos campusa között szerepel, Kreatívipari Intézetében külön szakirányként elindította a szilikátipari képzést. Az itt működő formatervező tanszék célja az indusztriális „craft” szemlélet meghonosítása, melynek lényeges eleme az iparvállalatokkal való szoros együtt gondolkodás az egyedi hozzáadott érték kibontakoztatására. Az itt kihelyezett oklevél elismeri mindazon iparvállalatok mecenatura tevékenységét is, akik évtizedek óta tevékenyen és anyagilag hozzájárultak az oktatás magas színvonalához. Az oklevelet átveszi Polyák János egyetemi docens, az ipari formatervező tanszék vezetője.

 
 

 

Hírek

Tagállami konzultáció a nyílt tudományról

Tagállami konzultáció a nyílt tudományról

7/10/2020

Az UNESCO Általános Konferenciájának 2019 novemberében lezajlott 40. ülésszakán a tagállamok egy nyílt tudományról szóló ajánlás kidolgozásával bízták meg a világszervezetet. Az ajánlás kidolgozása egy befogadó, átlátható konzultációs folyamaton alapul, amelyet a szervezet valamennyi lehetséges érintett bevonásával igyekszik megvalósítani. A kiterjedt, globális konzultáció után elkészült az ajánlás első tervezete, amelyet a tagállamok 2020. december 31-ig véleményezhetnek a konzultációs folyamat újabb lépéseként.

Október 5. a pedagógusok világnapja

Október 5. a pedagógusok világnapja

30/09/2020

1994 óta minden év október ötödikén ünnepli az UNESCO a pedagógusok világnapját, melynek idei mottója "Tanárok: vezetni a válságban, újragondolni a jövőt", reflektálva arra az elhivatottságra, melyet a tanárok szerte a világon annak érdekében tanúsítottak, hogy senkit se hagyjanak hátra, különösen a COVID-19 válság idején. 

A kapcsolódó eseményekre idén online kerül sor október 5-e és 12-e között. 

Az információhoz való egyetemes hozzáférés

Az információhoz való egyetemes hozzáférés

28/09/2020

2015-ben az UNESCO Általános Konferenciájának 38. ülésszakán hozott döntés értelmében a szervezet szeptember 28-át  Az információhoz való egyetemes hozzáférés nemzetközi napjává nyilvánította. A téma fontosságát jól mutatja, hogy az ünneplés 2019-ben az ENSZ szintjére emelkedett, miután az ENSZ 74. Közgyűlése is meghozta erre vonatkozó döntését.