2023-07-27 14:14:00

Technológia az oktatásban - GEM Report 2023

Technológia az oktatásban. Eszköz, de kinek a feltételei szerint? alcímmel jelent meg az idei Globális oktatási monitoring jelentés (GEM Report), mely angol nyelven online elérhető. 

A jelentés kiemeli, hogy hiányzik az oktatási technológiák hatására, hozzáadott értékére vonatkozó szilárd, pártatlan bizonyíték. A technológia nem csak hogy gyorsabban fejlődik, mint ahogy értékelni lehetne, de a legtöbb bizonyíték a leggazdagabb országokból származik, ráadásul az eredmények nagy része azoktól a szereplőktől származik, akik megpróbálják eladni ezeket a technológiákat, eszközöket. 

A technológia milliók számára kínál mentőövet az oktatásban, de még többeket kizár: új lehetőségeket nyitott meg a fogyatékkal élő, illetve a nehezen elérhető tanulók számára, és az online tanulás akadályozta meg az oktatás összeomlását a COVID-19 miatti iskolabezárások során, ugyanakkor azzal, hogy az oktatáshoz való jog egyre inkább egyet jelent a hatékony kapcsolódáshoz való joggal, a egyenlőtlen hozzáférés miatt sokakat ki is zár. 

Egyes oktatási technológiák adott kontextusokban javíthatják a tanulás bizonyos típusait: a digitális technológia drámaian megnövelte az oktatási és tanulási forrásokhoz való hozzáférést, kis és közepes méretű pozitív hatásokat hozott bizonyos tanulási típusokhoz. Fontos azonban, hogy a tanulási eredményekre kell összpontosítani, nem pedig a digitális bemenetekre. Nem kell feltétlenül kiemelten fejlettnek lennie a használt technológiáknak ahhoz, hogy hatékonyak legyen. Káros hatással lehet az is, ha a használatuk nem megfelelő vagy túlzott: a nagyszabású nemzetközi értékelési adatok, mint például a PISA, negatív összefüggésre utalnak a túlzott IKT-használat és a tanulói teljesítmény között. 

A technológia gyors változásához szükséges alkalmazkodás megterheli az oktatási rendszereket. Az országok kezdik meghatározni azokat a digitális készségeket, amelyeket prioritásként kívánnak kezelni a tantervükben és az értékelési gyakorlatukban, miközben sok diáknak nincs sok lehetősége az iskolában a digitális technológiával való gyakorlásra, és a tanárok is gyakran érzik felkészületlennek és bizonytalannak magukat a technológiával való tanítás során. Az oktatásirányításban különböző problémák akadályozzák a digitális adatok felhasználását. 

Az online tartalom megfelelő minőségellenőrzés vagy a sokszínűség kellő szabályozása nélkül nőtt. Az online tartalmat domináns csoportok állítják elő, ami befolyásolja a hozzáférést: az elérhető tartalmak túlnyomó többsége Európából és Észak-Amerikából származik, az OER Commons globális könyvtár tartalmának 92%-a angol nyelvű. A nyílt online MOOC kurzusoknak főként a képzett és a gazdagabb országokból származó tanulók vehetik hasznát. A felsőoktatás alkalmazza a leggyorsabban a digitális technológiát, és is ezt alakítja át leginkább - a digitális platformok megkérdőjelezik az egyetemek szerepét, és szabályozási és etikai kihívásokat jelentenek. 

A technológiát gyakran azért vásárolják meg, hogy betömjék a hiányosságokat, figyelmen kívül hagyva a hosszú távú költségeket a nemzeti költségvetések, a gyermekek jólléte vagy a bolygó számára. 

 
 

A teljes kiadvány angol nyelven, online itt érhető el.  

 

Hírek

Az UNESCO intézkedései a COVID-19 járvány kapcsán

16/04/2020

A COVID-19 világjárvány globális egészségügyi krízishelyzet, mely mélyen érinti az UNESCO alapvető céljait és mandátumát. Az alapvetően egészségügyi veszélyhelyzet által okozott társadalmi válság mélyen kihat az oktatási és kulturális szektorra, szükségessé teszi a globális együttműködést a tudományok területén, valamint különös odafigyelést követel meg a tájékoztatás, kommunikáció és információ vonatkozásában (elsősorban a gyakori hírhamisítások miatt).

Az UNESCO részese az ENSZ által beindított folyamatnak, amely az ENSZ különféle szervezetei együttműködésével – elsősorban természetesen a WHO-val – igyekszik választ kidolgozni a járvány következtében kialakult globális krízisre.

Április 15. a művészet világnapja

15/04/2020

A művészet világnapjának célja, hogy segítse a művészet fejlődését, terjesztését és élvezetét, az UNESCO Általános Konferenciájának 40. ülésszakán, 2019-ben született döntés értelmében. 

A művészet táplálja a kreativitást, az innovációt és a kulturális sokszínűséget, és fontos szerepet játszik a tudás megosztásában, a kíváncsiság és a párbeszéd ösztönzésében szerte a világon. Ezekkel a tulajdonságokkal a művészet mindig is rendelkezett és rendelkezni is fog, ha a művészeket és a művészeti szabadságot segítő és erősítő légkört teremtünk.  Ebben az értelemben a művészet fejlődésének előmozdítása eszköz lehet a szabad és békés világ eléréséhez is. 

UNESCO-ajánlás előkészítése a nyílt tudományról

6/04/2020

Az UNESCO Általános Konferenciájának 2019. novemberében zajlott 40. ülésszakán a tagállamok egy nyílt tudományról szóló ajánlás kidolgozásával bízták meg a világszervezetet. A nyílt tudományról szóló globális konszenzus érdekében az ajánlás kidolgozása egy befogadó, átlátható konzultációs folyamaton alapul, amelyet a szervezet valamennyi ország és lehetséges érintett bevonásával igyekszik megvalósítani. A jelenlegi online konzultáció határideje: 2020. június 15.

#LearningNeverStops

3/04/2020

A koronavírus-járvány miatti iskolabezárások, illetve távoktatásra történő átállás immáron a világ diákjainak 87 százalékát érintik valamilyen formában: világszerte 165 országban 1,5 milliárd gyerek nem jár a megszokott formában iskolába.

A koronavírus-járvány által okozott oktatási kihívásokra válaszul az UNESCO útjára indította a „Globális Oktatási Koalíció” elnevezésű kezdeményezését, melynek tagja számos nemzetközi szervezet, magáncég és civil szervezet.