2023-07-27 14:14:00

Technológia az oktatásban - GEM Report 2023

Technológia az oktatásban. Eszköz, de kinek a feltételei szerint? alcímmel jelent meg az idei Globális oktatási monitoring jelentés (GEM Report), mely angol nyelven online elérhető. 

A jelentés kiemeli, hogy hiányzik az oktatási technológiák hatására, hozzáadott értékére vonatkozó szilárd, pártatlan bizonyíték. A technológia nem csak hogy gyorsabban fejlődik, mint ahogy értékelni lehetne, de a legtöbb bizonyíték a leggazdagabb országokból származik, ráadásul az eredmények nagy része azoktól a szereplőktől származik, akik megpróbálják eladni ezeket a technológiákat, eszközöket. 

A technológia milliók számára kínál mentőövet az oktatásban, de még többeket kizár: új lehetőségeket nyitott meg a fogyatékkal élő, illetve a nehezen elérhető tanulók számára, és az online tanulás akadályozta meg az oktatás összeomlását a COVID-19 miatti iskolabezárások során, ugyanakkor azzal, hogy az oktatáshoz való jog egyre inkább egyet jelent a hatékony kapcsolódáshoz való joggal, a egyenlőtlen hozzáférés miatt sokakat ki is zár. 

Egyes oktatási technológiák adott kontextusokban javíthatják a tanulás bizonyos típusait: a digitális technológia drámaian megnövelte az oktatási és tanulási forrásokhoz való hozzáférést, kis és közepes méretű pozitív hatásokat hozott bizonyos tanulási típusokhoz. Fontos azonban, hogy a tanulási eredményekre kell összpontosítani, nem pedig a digitális bemenetekre. Nem kell feltétlenül kiemelten fejlettnek lennie a használt technológiáknak ahhoz, hogy hatékonyak legyen. Káros hatással lehet az is, ha a használatuk nem megfelelő vagy túlzott: a nagyszabású nemzetközi értékelési adatok, mint például a PISA, negatív összefüggésre utalnak a túlzott IKT-használat és a tanulói teljesítmény között. 

A technológia gyors változásához szükséges alkalmazkodás megterheli az oktatási rendszereket. Az országok kezdik meghatározni azokat a digitális készségeket, amelyeket prioritásként kívánnak kezelni a tantervükben és az értékelési gyakorlatukban, miközben sok diáknak nincs sok lehetősége az iskolában a digitális technológiával való gyakorlásra, és a tanárok is gyakran érzik felkészületlennek és bizonytalannak magukat a technológiával való tanítás során. Az oktatásirányításban különböző problémák akadályozzák a digitális adatok felhasználását. 

Az online tartalom megfelelő minőségellenőrzés vagy a sokszínűség kellő szabályozása nélkül nőtt. Az online tartalmat domináns csoportok állítják elő, ami befolyásolja a hozzáférést: az elérhető tartalmak túlnyomó többsége Európából és Észak-Amerikából származik, az OER Commons globális könyvtár tartalmának 92%-a angol nyelvű. A nyílt online MOOC kurzusoknak főként a képzett és a gazdagabb országokból származó tanulók vehetik hasznát. A felsőoktatás alkalmazza a leggyorsabban a digitális technológiát, és is ezt alakítja át leginkább - a digitális platformok megkérdőjelezik az egyetemek szerepét, és szabályozási és etikai kihívásokat jelentenek. 

A technológiát gyakran azért vásárolják meg, hogy betömjék a hiányosságokat, figyelmen kívül hagyva a hosszú távú költségeket a nemzeti költségvetések, a gyermekek jólléte vagy a bolygó számára. 

 
 

A teljes kiadvány angol nyelven, online itt érhető el.  

 

Hírek

IMPROVISART Balázs János improvizációs szólóestje

IMPROVISART Balázs János improvizációs szólóestje

21/04/2021

A 2020-2021-es biennium során Szenes Hanna (1921-1944) költőnő, a zsidó ellenállás hőse, valamint Cziffra György (1921-1994) zongoraművész születésének 100. évfordulójára (2021) emlékezünk az UNESCO-val közösen.

Az évfordulós eseménysorozat részeként 2021. április 25-én 19:00 órától díjtalanul megtekinthető Balázs János improvizációs szólóestje online formában.

Villanyjazznap 2021-ben is

Villanyjazznap 2021-ben is

20/04/2021

A hazai kezdeményezésű Jazznap-hu, a nemzetközi jazznap megünneplésére ingyenesen rendezett események sora a virtuális („villany”) térbe kényszerül, ahogy tavaly is csak online volt megtartható. A hét évvel ezelőtti induláskor meghatározott eredeti célját azonban így is megpróbálja teljesíteni, új közönséget igyekszik szerezni a műfajnak az NKA támogatásával. Debrecenben, Nagykanizsán, Pécsett (TBA), valamint az elsőrangú fővárosi jazzhelyszínek közül a Fonó Budai Zeneházban, az iF Kávézóban, a Jedermannban, az Opus Jazzclubban, és a programsorozatot összefogó Budapest Jazz Clubban (BJC) rendez koncerteket az online közönségnek április 30-án, és a jazznapot megelőző két napon, 28-29-én. 

Budapest pályázata a Világ Könyvfővárosa címre

Budapest pályázata a Világ Könyvfővárosa címre

15/04/2021

A mai napon adja be Budapest a pályázatát a 2023 UNESCO Világ Könyvfőváros címre. Karácsony Gergely főpolgármester és Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes aláírásával zárul az a programalkotási folyamat, amelyben a teljes magyar könyvszakma, a főváros kulturális intézményei és a külkapcsolatokért és kultúráért felelős állami intézmények közösen vettek részt. Ha az UNESCO támogatja a magyar pályázatot, a magyar főváros – Pest és Buda egyesítésének 150. évfordulóján – 2023-ban otthont adhat az egész éves programsorozatnak.