2023-07-27 14:14:00

Technológia az oktatásban - GEM Report 2023

Technológia az oktatásban. Eszköz, de kinek a feltételei szerint? alcímmel jelent meg az idei Globális oktatási monitoring jelentés (GEM Report), mely angol nyelven online elérhető. 

A jelentés kiemeli, hogy hiányzik az oktatási technológiák hatására, hozzáadott értékére vonatkozó szilárd, pártatlan bizonyíték. A technológia nem csak hogy gyorsabban fejlődik, mint ahogy értékelni lehetne, de a legtöbb bizonyíték a leggazdagabb országokból származik, ráadásul az eredmények nagy része azoktól a szereplőktől származik, akik megpróbálják eladni ezeket a technológiákat, eszközöket. 

A technológia milliók számára kínál mentőövet az oktatásban, de még többeket kizár: új lehetőségeket nyitott meg a fogyatékkal élő, illetve a nehezen elérhető tanulók számára, és az online tanulás akadályozta meg az oktatás összeomlását a COVID-19 miatti iskolabezárások során, ugyanakkor azzal, hogy az oktatáshoz való jog egyre inkább egyet jelent a hatékony kapcsolódáshoz való joggal, a egyenlőtlen hozzáférés miatt sokakat ki is zár. 

Egyes oktatási technológiák adott kontextusokban javíthatják a tanulás bizonyos típusait: a digitális technológia drámaian megnövelte az oktatási és tanulási forrásokhoz való hozzáférést, kis és közepes méretű pozitív hatásokat hozott bizonyos tanulási típusokhoz. Fontos azonban, hogy a tanulási eredményekre kell összpontosítani, nem pedig a digitális bemenetekre. Nem kell feltétlenül kiemelten fejlettnek lennie a használt technológiáknak ahhoz, hogy hatékonyak legyen. Káros hatással lehet az is, ha a használatuk nem megfelelő vagy túlzott: a nagyszabású nemzetközi értékelési adatok, mint például a PISA, negatív összefüggésre utalnak a túlzott IKT-használat és a tanulói teljesítmény között. 

A technológia gyors változásához szükséges alkalmazkodás megterheli az oktatási rendszereket. Az országok kezdik meghatározni azokat a digitális készségeket, amelyeket prioritásként kívánnak kezelni a tantervükben és az értékelési gyakorlatukban, miközben sok diáknak nincs sok lehetősége az iskolában a digitális technológiával való gyakorlásra, és a tanárok is gyakran érzik felkészületlennek és bizonytalannak magukat a technológiával való tanítás során. Az oktatásirányításban különböző problémák akadályozzák a digitális adatok felhasználását. 

Az online tartalom megfelelő minőségellenőrzés vagy a sokszínűség kellő szabályozása nélkül nőtt. Az online tartalmat domináns csoportok állítják elő, ami befolyásolja a hozzáférést: az elérhető tartalmak túlnyomó többsége Európából és Észak-Amerikából származik, az OER Commons globális könyvtár tartalmának 92%-a angol nyelvű. A nyílt online MOOC kurzusoknak főként a képzett és a gazdagabb országokból származó tanulók vehetik hasznát. A felsőoktatás alkalmazza a leggyorsabban a digitális technológiát, és is ezt alakítja át leginkább - a digitális platformok megkérdőjelezik az egyetemek szerepét, és szabályozási és etikai kihívásokat jelentenek. 

A technológiát gyakran azért vásárolják meg, hogy betömjék a hiányosságokat, figyelmen kívül hagyva a hosszú távú költségeket a nemzeti költségvetések, a gyermekek jólléte vagy a bolygó számára. 

 
 

A teljes kiadvány angol nyelven, online itt érhető el.  

 

Hírek

Vajay Szabolcs születésének 100. évfordulója

22/09/2021

Vajay Szabolcs (1921-2010) történész, heraldikus, genealógus, diplomata, tudományszervező, az emigráció aktív tagja. 1959 és 1983 között az UNESCO társadalomtudományi osztályának latin-amerikai részlegét vezette, innen vonult nyugdíjba. 2010-es halála után hagyatékának jelentős része Fehérvárcsurgóra, a Károlyi Alapítvány kezelésébe került. Születésének 100. évfordulója alkalmából 2021. október 7-8-án Budapesten és Fehérvárcsurgón emlékkonferencián vehetnek részt az érdeklődők. Az előadások online is követhetőek lesznek Zoom-on keresztül.

Magyar siker az UNESCO alaptudományi testületében

Magyar siker az UNESCO alaptudományi testületében

21/09/2021

Az UNESCO főigazgatójának döntése értelmében Szathmáry Eörs elméleti biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének tagja, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának kutatóprofesszora bekerült az UNESCO Nemzetközi Alaptudományok Programjának tudományos testületébe. Mandátuma három évre szól.

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

21/09/2021

Létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz „az Ember és Bioszféra”) kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést. Ezzel megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma.  A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum  Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.

UNESCO-védnökséggel a barlangokért és karsztokért

UNESCO-védnökséggel a barlangokért és karsztokért

9/09/2021

A Nemzetközi Barlangtani Unió (Union Internationale de Spéléologie - UIS) 56 tagországgal és világszerte több,mint 230 intézménnyel és szervezettel együttműködésben idén ünnepli a Barlangok és Karsztok Nemzetközi Évét. 2021. szeptember 13-án immáron jelenléti formában is lehetőség lesz az ünneplésre, mely eseményhez az UNESCO védnökségét adta.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2021.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2021.

7/09/2021

1967 óta minden év szeptember 8-án tartják az írni-olvasni tudás nemzetközi napját világszerte annak érdekében, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, milyen nagy fontossággal bír az írni-olvasni tudás az emberi jogok és méltóság ügyében, valamint hogy előmozdítsák az írni -olvasni tudás terjesztését egy írástudóbb és fenntarthatóbb társadalom felé. 

Az elért eredmények ellenére az írástudással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, minthogy világszerte továbbra is legalább 773 millió embernek nincs ma alapvető írás-olvasási készsége.