Magas szintű találkozó a jövőműveltségről
A jövőműveltség (futures literacy) képessége egy egyetemesen hozzáférhető készség. Egy olyan képesség, amely lehetővé teszi, hogy az emberek jobban megértsék azt, hogy a jövő milyen szerepet játszik tetteikben. Az UNESCO előrejelző funkciójának és gondolatlaboratórium szerepének megerősítése a szervezet prioritásai közé tartozik, melyhez szorosan illeszkedik a 2020. december 8-12. közötti magas szintű találkozó (High-Level Futures Literacy Summit) megszervezése a jövőműveltségről.
A jelenlegi kor kihívásai (klímaváltozás, járványok, gazdasági válság, társadalmi kirekesztés, rasszizmus, nők elnyomása, generációk közötti konfliktus stb.) romba döntik azt a jövőképet, amely biztonságérzettel tölti el az embereket. A reményt keltő és együttműködésre ösztönző távlatok hiánya kétségbeeséshez és háborúhoz vezethet.
Képesek vagyunk kreatívabban használni a jövőt. A jövő elképzelése meghatározza tetteinket, reményt, félelmet, jelentést és értelmet generál. Mindemellett meghatározza az elvárásainkat, csalódásainkat, befektetési és változtatási hajlandóságunkat is. Annak kitágítása, hogy mire és miért használjuk a jövőt, több választási lehetőséget jelent számunkra.
A 2020. december 8-12. között megrendezendő esemény előzetes programja:
- 2020. december 8-9. magas szintű plenáris ülés, melynek során a téma magas rangú szakértői (kormányzati képviselők, az üzleti élet képviselői stb.) panelbeszélgetés formájában vitatják meg, hogyan tudják ezt a képességet a saját kontextusukban értelmezi, fejleszteni.
- Agora: virtuális kiállítótér a jövőműveltséggel, a jövőt kutató tanulmányokkal foglalkozó intézmények számára. 2020. december 10-12. között virtuális workshopokhoz történő csatlakozásra nyílik lehetőség az Agorán keresztül. A részvételhez előzetes regisztráció szükséges a találkozó platformján keresztül.
A regisztrációs felület rövidesen elérhető lesz. A témáról további információk az UNESCO hivatalos weboldalán olvashatóak.
Forrás: https://en.unesco.org/themes/futures-literacy
A jövőműveltség a társadalmi lét változásaihoz igazodó újfajta érzékenységek és felkészültségek sorába illeszkedik. A ’literacy’ szót korábban írástudásnak fordítottuk, azt hangsúlyozva, hogy az írás, olvasás, számolás készségei mellé az információkezelés milyen további alapjártasságainak kell csatlakoznia, lehetőség szerint már az iskolában. Például a kritikai/és médiaműveltségnek (critical/media literacy). Az elmúlt évtizedben számtalan irányba tágult az új, szükségesnek mutatkozó műveltségformák világa. Például az emberiség előtt álló közös kihívások tudatos megélésének képessége, a civilizációs műveltség, (civilisation literacy, civilizacy), vagy a felismert szükségszerűségekből következő cselekvés-beavatkozás szándéka, a részvételiség kultúrája/műveltsége (participation literacy, participacy), amely nem riad vissza az azonnali, lényegi változtatások követelésétől és véghezvitelétől (radical literacy).
Ezen műveltségformák sorába illeszkedik az UNESCO által irányított műhelymunka során megszülető új fogalom, amelyben a jövő többes száma (futures) arra a sarkalatos igazságra utal, hogy a jelen folytatását nem egy, időben előre mutató, egyetlen irányba és helyre vezető nyílként kell elgondolnunk, hanem rugalmas, alakítható, változtatható minőségnek. Attól, hogy majd csak egy jövőállapot fog megvalósulni, a jelenben még nyitott, hogy melyik lehetőség érdekében mit tudunk – kreatívan és együttműködve – tenni. A jövőműveltség pontos jelentése így ez: „olyan jövőtudatosság, amely a jövő alakíthatóságának elfogadására is érzékeny”. Egyetlen szóval lefordíthatatlannak tűnik – értsük tehát ezt a jövőműveltség alatt.
Részletesebben minderről: Z. Karvalics László: Digitális kultúra és pedagógia: a történeti metszéspontoktól az információs írástudások új generációjáig In: Polgári nevelés – Digitális oktatás. Nyelv és módszer Magyar nyelvstratégiai Intézet, 2014 68-84.o.