Kultúra és COVID-19: hatás és válasz

1967 óta a világ minden táján évente megrendezik az írni-olvasni tudás nemzetközi napját annak érdekében, hogy emlékeztessék a közvéleményt az írni-olvasni tudásnak az emberi jogok ügyében játszott fontos szerepére, és előmozdítsák az írástudás terjesztésének programját egy írástudóbb és fenntarthatóbb társadalomért.

Az elért eredmények ellenére az írástudással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, minthogy világszerte legalább 773 millió felnőttnek nincs ma alapvető írás-olvasási készsége. 

A napokban jelent meg az Oktatás Jövőiért Nemzetközi Bizottság első jelentése Oktatás a poszt-COVID világban: Kilenc ötlet a közös fellépéshez (Education in a post-COVID world: Nine ideas for public action) címmel.

Az oktatás jövője elnevezésű globális kezdeményezés célja annak újragondolása, hogy az ismeretek és a tanulás miként alakíthatják az emberiség és a bolygó jövőjét.

A 2020. július-szeptemberi szám címe: Egy teljesen új világ, a nők által újragondolva. Az UNESCO Courier magazin arra kérte a nőket szerte a világból, hogy képzeljék el, milyen lesz az élet a válság után. Újságírók, szerzők, értelmiségiek, múzeumok igazgatói, tudósok adnak hangot gondolataiknak - egy új világ újragondolására. A szám vendége Yuval Noah Harari, izraeli történész és író. A Harari-interjút cikkünkben magyar nyelven közöljük.

Globális kezdeményezés annak újragondolására, hogy az ismeretek és a tanulás miként alakíthatják az emberiség és a bolygó jövőjét. 

Meghosszabbított határidő: 2020. október 15.

Megjelent a GEM Report 2020-as globális oktatási monitoring jelentés, melynek címe Befogadás és oktatás: a minden mindent jelent. A kiadvány arra azokat a társadalmi, gazdasági és kulturális mechanizmusokat vizsgálja, amelyek a hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és felnőttek diszkriminációját okozzák, távol tartva őket az oktatástól vagy a rendszeren belül hátrányos helyzetbe hozva őket.