2020-07-29 10:08:00

Kilenc ötlet a közös fellépéshez

A napokban jelent meg az Oktatás Jövőiért Nemzetközi Bizottság első jelentése Oktatás a poszt-COVID világban: Kilenc ötlet a közös fellépéshez (Education in a post-COVID world: Nine ideas for public action) címmel.

Az oktatás jövője elnevezésű globális kezdeményezés célja annak újragondolása, hogy az ismeretek és a tanulás miként alakíthatják az emberiség és a bolygó jövőjét.

 
2020. július 20-i cikkünkben már beszámoltunk Az oktatás jövői (Futures of Education) elnevezésű globális kezdeményezés céjairól és a részvétel lehetséges módjairól, melynek határidejét 2020. október 15-ig meghosszabbították. A napokban közzétett jelentés a 2019 szeptemberében létrehozott Oktatás Jövőjéért Nemzetközi Bizottság (International Commission on the Futures of Education) első jelentése. A kiadvány ráirányítja a figyelmet arra, hogy nem feledkezhetünk meg vezérelveinkről azon területeken, ahol a ma hozott döntések jelentős, hosszútávú és a jövőt átformáló következményekkel járhatnak.  
 
A jelentés az Oktatás Jövőiért Nemzetközi Bizottság által korábban meghatározott prioritási területek szerint csoportosítva fogalmazza meg a koronavírus-járvány és annak utóhatásai kezelésére javasolt intézkedéseket.
 

A prioritást élvező területek rövid összegzése:

 

1.     Elkötelezettség az oktatás közjóként való felfogásának erősítése mellett. Az oktatás bástyaként védelmez minket az egyenlőtlenségektől. Az oktatásban, az egészségünkhöz hasonlóan, akkor vagyunk biztonságban, ha mindenki biztonságban van, és akkor gyarapszunk, ha mindenki gyarapszik.

2.     Az oktatáshoz való jog definíciójának kiterjesztése, hogy tartalmazza az összekötöttséget és a tudáshoz és információhoz való hozzáférés fontosságát is. A Bizottság felhívást indít egy globális vitára – bevonva többek között minden tanuló korosztályt – arról, hogy miként bővüljön ez a definíció.

3.     Az oktatói szakma és a tanárok együttműködésének megbecsülése. Figyelemre méltó innováció tapasztalható az oktatók által a koronavírus-járványra nyújtott megoldásokban. A családokkal és a közösséggel a legszorosabb együttműködést kialakítók bizonyultak a legrugalmasabban alkalmazkodónak. Támogatni kell ezért azokat feltételeket, amelyek biztosítják az oktatóknak a szükséges szoros együttműködés kialakításához a kellő önállóságot és rugalmasságot.

4.     A diákok, a fiatalok és a gyermekek részvételének és jogainak előmozdítása. A generációk közötti igazságosság és a demokratikus alapelvek köteleznek minket a diákok és a fiatalság részvételének előtérbe helyezésére a kívánatos változások közös erővel történő létrehozásához.

5.     Az oktatás átszervezéskor is védelmezni kell azt a társadalmi, közösségi környezetet, amit az oktatási intézmények jelentenek. Az iskola, mint konkrét, fizikai tér, nélkülözhetetlen. A hagyományos osztálytermi szerveződés helyet kell adjon egyéb „iskolába járási” lehetőségeknek, de az iskola, mint a közös lét sajátos, különálló tere és ideje, fenn kell maradjon.

6.     Ingyenes, nyílt forrású technológiák elérhetővé tétele a tanárok és a diákok számára. A közoktatási anyagokat és a szabad hozzáférésű digitális eszközök elérhetőségét támogatni kell. Az oktatás nem tud gyarapodni a pedagógiai téren és a tanár-diák kapcsolatok világán kívül készülő, készre gyártott tartalmakkal. Továbbá az oktatás szintén nem függhet magáncégek által kontrollált digitális felületektől.

7.     Tudományos ismeretek biztosítása a tantervekben. Ez a megfelelő időszak a tantervekről való elmélyült gondolkodásra, különösen akkor, amikor aktív küzdelmet folytatunk a tudományos ismeretek elutasítása és a tévinformációk ellen.

8.     A közoktatás hazai és nemzetközi finanszírozásának védelme. A járvány képes lehet aláásni évtizedek eredményeit. Nemzeti kormányok, nemzetközi szervezetek és minden oktatásban és fejlesztésben való partnerszervezet fel kell ismerje a közegészségügy és a közszolgáltatások erősítésére való igényt, de egyben mozgósítania kell a közoktatás és annak finanszírozása védelmében is.

9.     A globális szolidaritás előmozdítása az egyenlőtlenségek jelenlegi szintjének megszüntetése érdekében. A koronavírus megmutatta, hogy társadalmaink milyen mértékben használják ki a hatalmi egyensúly hiányát, és hogy a globális rendszer mennyire használja ki az egyenlőtlenségeket. A Bizottság mindenkit felszólít a nemzetközi együttműködés és multilateralizmus iránti megújult elkötelezettségre, mindezt egy újjáéledő globális szolidaritással együtt, melynek középpontjában az empátia és a közös emberségünk iránti megbecsülés áll.

 

További információk: https://en.unesco.org/futuresofeducation/ 

 

Hírek

11. Nemzetközi Gyermekművészeti Verseny

1/03/2024

Az ókori emberek agyagvázákra festett képeikkel betekintést nyújtanak életükbe, meghatározó eseményeikbe. Ti mit hagynátok lábnyomként a jövő generációira? 

Mai történetek ősi vázákon” címmel a görög Museum of Cycladic Art szervezésében 11. alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Gyermekművészeti Versenyt 4-15 év közöttiek részére. A feladat, hogy olyan képeket rajzoljanak mindennapjaikról, amelyeket személyes lábnyomként szeretnének a jövő generációira hagyni.

Jelentkezési határidő: 2024. április 22. 

UNESCO a Kossuth Rádió Az este című műsorában

27/02/2024

Életünk mely területein és hogyan vannak jelen az UNESCO döntései, határozatai, javaslatai, hogyan befolyásolják mindezt a nemzeti bizottságok? Az este ezen adásának házigazdája Bogyay Katalin diplomata, újságíró, a Magyar ENSZ Társaság elnöke, vendége pedig Dr. Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára. A teljes műsor az alábbi linken meghallgatható. 

Mérnöki világnap a fenntartható fejlődésért 2024

Mérnöki világnap a fenntartható fejlődésért 2024

27/02/2024

A világnapot – 2019-es kihirdetése óta – minden évben március 4-én ünneplik világszerte. Célja a mérnöki tudományok modern életben betöltött fontosságával kapcsolatos globális tudatosság növelése és az emberiség előtt álló kihívások (például az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a fenntartható fejlődés előmozdítása) kezelésében betöltött szerepének jobb megértése. Az idei év központi témája: Mérnöki megoldások a fenntartható világért (Engineering solutions for a sustainable world).

Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban II.

16/02/2024

A Magyar Természettudományi Társulat konferenciasorozat indított 2024. januárjában „Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban” címmel, melynek második rendezvényét 2024. március 19-én 10:00 órától tartják a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey-termében (1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.).

A konferenciasorozat fővédnöke: Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke. 

Szombathely UNESCO Tanuló Város lett

14/02/2024

Szombathely bekerült az UNESCO Tanuló Városok Globális Hálózatába, a döntésről az UNESCO Élethosszig Tartó Tanulás Intézete (Hamburg) 2024. február 14-i rendezvényén tájékoztatott. Az UNESCO kiemeli, ezek a városok kivételes elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot helyi közösségeikben az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek segítésében. A döntéssel Szombathely egy olyan globális hálózat részévé válik, amelynek célja inspirációt, know-how-t és jó gyakorlatot megosztani a résztvevő városok között az élethosszig tartó tanulás terén.