2020-07-29 10:08:00

Kilenc ötlet a közös fellépéshez

A napokban jelent meg az Oktatás Jövőiért Nemzetközi Bizottság első jelentése Oktatás a poszt-COVID világban: Kilenc ötlet a közös fellépéshez (Education in a post-COVID world: Nine ideas for public action) címmel.

Az oktatás jövője elnevezésű globális kezdeményezés célja annak újragondolása, hogy az ismeretek és a tanulás miként alakíthatják az emberiség és a bolygó jövőjét.

 
2020. július 20-i cikkünkben már beszámoltunk Az oktatás jövői (Futures of Education) elnevezésű globális kezdeményezés céjairól és a részvétel lehetséges módjairól, melynek határidejét 2020. október 15-ig meghosszabbították. A napokban közzétett jelentés a 2019 szeptemberében létrehozott Oktatás Jövőjéért Nemzetközi Bizottság (International Commission on the Futures of Education) első jelentése. A kiadvány ráirányítja a figyelmet arra, hogy nem feledkezhetünk meg vezérelveinkről azon területeken, ahol a ma hozott döntések jelentős, hosszútávú és a jövőt átformáló következményekkel járhatnak.  
 
A jelentés az Oktatás Jövőiért Nemzetközi Bizottság által korábban meghatározott prioritási területek szerint csoportosítva fogalmazza meg a koronavírus-járvány és annak utóhatásai kezelésére javasolt intézkedéseket.
 

A prioritást élvező területek rövid összegzése:

 

1.     Elkötelezettség az oktatás közjóként való felfogásának erősítése mellett. Az oktatás bástyaként védelmez minket az egyenlőtlenségektől. Az oktatásban, az egészségünkhöz hasonlóan, akkor vagyunk biztonságban, ha mindenki biztonságban van, és akkor gyarapszunk, ha mindenki gyarapszik.

2.     Az oktatáshoz való jog definíciójának kiterjesztése, hogy tartalmazza az összekötöttséget és a tudáshoz és információhoz való hozzáférés fontosságát is. A Bizottság felhívást indít egy globális vitára – bevonva többek között minden tanuló korosztályt – arról, hogy miként bővüljön ez a definíció.

3.     Az oktatói szakma és a tanárok együttműködésének megbecsülése. Figyelemre méltó innováció tapasztalható az oktatók által a koronavírus-járványra nyújtott megoldásokban. A családokkal és a közösséggel a legszorosabb együttműködést kialakítók bizonyultak a legrugalmasabban alkalmazkodónak. Támogatni kell ezért azokat feltételeket, amelyek biztosítják az oktatóknak a szükséges szoros együttműködés kialakításához a kellő önállóságot és rugalmasságot.

4.     A diákok, a fiatalok és a gyermekek részvételének és jogainak előmozdítása. A generációk közötti igazságosság és a demokratikus alapelvek köteleznek minket a diákok és a fiatalság részvételének előtérbe helyezésére a kívánatos változások közös erővel történő létrehozásához.

5.     Az oktatás átszervezéskor is védelmezni kell azt a társadalmi, közösségi környezetet, amit az oktatási intézmények jelentenek. Az iskola, mint konkrét, fizikai tér, nélkülözhetetlen. A hagyományos osztálytermi szerveződés helyet kell adjon egyéb „iskolába járási” lehetőségeknek, de az iskola, mint a közös lét sajátos, különálló tere és ideje, fenn kell maradjon.

6.     Ingyenes, nyílt forrású technológiák elérhetővé tétele a tanárok és a diákok számára. A közoktatási anyagokat és a szabad hozzáférésű digitális eszközök elérhetőségét támogatni kell. Az oktatás nem tud gyarapodni a pedagógiai téren és a tanár-diák kapcsolatok világán kívül készülő, készre gyártott tartalmakkal. Továbbá az oktatás szintén nem függhet magáncégek által kontrollált digitális felületektől.

7.     Tudományos ismeretek biztosítása a tantervekben. Ez a megfelelő időszak a tantervekről való elmélyült gondolkodásra, különösen akkor, amikor aktív küzdelmet folytatunk a tudományos ismeretek elutasítása és a tévinformációk ellen.

8.     A közoktatás hazai és nemzetközi finanszírozásának védelme. A járvány képes lehet aláásni évtizedek eredményeit. Nemzeti kormányok, nemzetközi szervezetek és minden oktatásban és fejlesztésben való partnerszervezet fel kell ismerje a közegészségügy és a közszolgáltatások erősítésére való igényt, de egyben mozgósítania kell a közoktatás és annak finanszírozása védelmében is.

9.     A globális szolidaritás előmozdítása az egyenlőtlenségek jelenlegi szintjének megszüntetése érdekében. A koronavírus megmutatta, hogy társadalmaink milyen mértékben használják ki a hatalmi egyensúly hiányát, és hogy a globális rendszer mennyire használja ki az egyenlőtlenségeket. A Bizottság mindenkit felszólít a nemzetközi együttműködés és multilateralizmus iránti megújult elkötelezettségre, mindezt egy újjáéledő globális szolidaritással együtt, melynek középpontjában az empátia és a közös emberségünk iránti megbecsülés áll.

 

További információk: https://en.unesco.org/futuresofeducation/ 

 

Hírek

Meghívó a Magyar Filozófiai Társaság és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság közös rendezvényére a filozófia világnapja alkalmából

11/11/2019

Időpont: 2019. november 22. (péntek) 16:00 óra

Helyszín: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

Az UNESCO által 2002 óta minden év november harmadik csütörtökén ünnepelt világnapot az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság a Magyar Filozófiai Társasággal közösen - a Társaság díjátadó eseményével egybekötve - ünnepli meg.

Veszprém bekerült az UNESCO Kreatív Városok Hálózatába, zene kategóriában

4/11/2019

Veszprém bekerült az UNESCO Kreatív Városok Hálózatába, zene kategóriában, az UNESCO főigazgatója döntése értelmében. A hálózat jelenleg 180 várost foglal magába 72 országból, a program hét kreativitási területén, ezek az irodalom, a filmművészet, a zene, a design, a népművészetek, a médiaművészetek és a gasztronómia.

Budapest 2015-ben lett tagja az UNESCO Kreatív Városok Hálózatának design kategóriában, ezzel eddig egyedüli magyar városként szerepelt a listán, így Budapesthez csatlakozott most Veszprém zene kategóriában, a hálózat második magyar tagjaként.

Konferencia „Közös gondolkodás a jövőnkről – Felelősségünk táguló körei” címmel

14/06/2019

2019. június 12-13-án immár ötödik alkalommal rendeztünk vallásközi konferenciát, amelynek ismét a Tihanyi Bencés Apátság adott otthont. Az idei esemény témája: „Közös gondolkodás a jövőnkről – Felelősségünk táguló körei”, ami szorosan kapcsolódik a legutóbbi konferencián alapul vett dokumentumokhoz, úgymint az ENSZ által 2015-ben elfogadott a Világunk átalakítása: Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 c. programja, illetve Ferenc pápa Laudato si’ enciklikája.