Két magyar orvosnő – Hugonnai Vilma és Kopp Mária
2022-11-15 13:02:00

Két magyar orvosnő – Hugonnai Vilma és Kopp Mária

Időpont: 2022. november 15. 18:00

Helyszín: Lónyay-Hatvany-villa (1015 Budapest, Csónak utca 1.)

Szervezők: Magyar Női Unió, Batthyány Lajos Alapítvány, Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS)

A rendezvényen a 100 éve elhunyt Hugonnai Vilmára – az első magyar orvosnőre –, és a Magyar Tudományos Akadémia egy évtizede eltávozott doktorára, az orvostudomány kandidátusára, Kopp Máriára emlékezünk.

Dr. Hugonnai Vilmáról (1847-1922) méltatlanul keveset tudunk, pedig szellemisége, céltudatos tevékenysége, a nőkért való felelősségvállalása a mai kihívások között is követendő példa. Örökérvényű üzenete rohamosan változó világunkban: bátor szerepvállalással, értékeinkhez visszanyúlva előremutató, hatékony megoldásokat tudjunk kínálni saját korunk és a jövő generációja számára egyaránt. Életútját jól összegzi személyes mottója is: „Az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka”.
Prof. Dr. Kopp Mária (1942-2012) a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, majd az ELTE klinikai pszichológia szakán szerzett diplomát. Később az orvostudomány kandidátusa és a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapító igazgatója volt, később egyetemi tanárként és kutatócsoport-vezetőként dolgozott Alma Materében. Nagyszabású életművét számos kitüntetéssel ismerték el, a legfontosabbak: a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal, a Magyar Pszichiátriai Társaság Nyírő Gyula-díja, amellyel két alkalommal is kitüntették, Szent-Györgyi Albert-díj, Polgári Magyarországért Díj, Prima-díj, Magyar Örökség-díj, Stephanus-díj, illetve Budapest díszpolgárává választották. Életművének fókuszában a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések pszichoszociális, társadalmi, gazdasági és demográfiai háttértényezőinek kutatása, a családok helyzete, a női és férfi szerepek, a demográfiai és társadalmi folyamatok, a magyarok lelki és testi egészségének összefüggései álltak. Kopp Mária volt a Népesedési Kerekasztal életre hívója és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom elindítója, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) névadója. Nevéhez mintegy 525 tudományos közlemény fűződik.

 

Program

 

  • 17.30 – 18.00 | Regisztráció, Hugonnai Vilma kiállítás megtekintése
  • 18.00 – 18.08 | Hugonnai Vilma film bemutatása
  • 18.08 – 18.10 | Film a Kopp Mária Emlékkonferenciáról
  • 18.10 – 18.45 | Köszöntő beszédek:
Dr. Vitályos Eszter – miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár, Kulturális és Innovációs Minisztérium
Dr. Réthelyi Miklós – elnök, UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság
Batthyány-Schmidt Margit – elnök, Magyar Női Unió
Fűrész Tünde – elnök, Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS)
Dr. Pallós Nikoletta – főigazgató, Batthyány Lajos Alapítvány
  • 18.45 – 19.30 | Kerekasztal-beszélgetés: Változó világ változatlan értékei – Két orvosnő: Hugonnai Vilma, Kopp Mária

Résztvevők:

Batthyány-Schmidt Margit – elnök, Magyar Női Unió Egyesület
Fűrész Tünde – elnök, Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért (KINCS)
Dr. Réthelyi Miklós – elnök, UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság
Várfalvi Marianna – elnök, Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége
Skrabski Fruzsina – elnök, Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom, Kopp Mária lánya

A program angol nyelvű tolmácsolása biztosított.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A rendezvényről kép- és videófelvétel készül.

Hírek

Vajay Szabolcs születésének 100. évfordulója

22/09/2021

Vajay Szabolcs (1921-2010) történész, heraldikus, genealógus, diplomata, tudományszervező, az emigráció aktív tagja. 1959 és 1983 között az UNESCO társadalomtudományi osztályának latin-amerikai részlegét vezette, innen vonult nyugdíjba. 2010-es halála után hagyatékának jelentős része Fehérvárcsurgóra, a Károlyi Alapítvány kezelésébe került. Születésének 100. évfordulója alkalmából 2021. október 7-8-án Budapesten és Fehérvárcsurgón emlékkonferencián vehetnek részt az érdeklődők. Az előadások online is követhetőek lesznek Zoom-on keresztül.

Magyar siker az UNESCO alaptudományi testületében

Magyar siker az UNESCO alaptudományi testületében

21/09/2021

Az UNESCO főigazgatójának döntése értelmében Szathmáry Eörs elméleti biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének tagja, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának kutatóprofesszora bekerült az UNESCO Nemzetközi Alaptudományok Programjának tudományos testületébe. Mandátuma három évre szól.

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

21/09/2021

Létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz „az Ember és Bioszféra”) kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést. Ezzel megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma.  A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum  Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.

UNESCO-védnökséggel a barlangokért és karsztokért

UNESCO-védnökséggel a barlangokért és karsztokért

9/09/2021

A Nemzetközi Barlangtani Unió (Union Internationale de Spéléologie - UIS) 56 tagországgal és világszerte több,mint 230 intézménnyel és szervezettel együttműködésben idén ünnepli a Barlangok és Karsztok Nemzetközi Évét. 2021. szeptember 13-án immáron jelenléti formában is lehetőség lesz az ünneplésre, mely eseményhez az UNESCO védnökségét adta.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2021.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2021.

7/09/2021

1967 óta minden év szeptember 8-án tartják az írni-olvasni tudás nemzetközi napját világszerte annak érdekében, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, milyen nagy fontossággal bír az írni-olvasni tudás az emberi jogok és méltóság ügyében, valamint hogy előmozdítsák az írni -olvasni tudás terjesztését egy írástudóbb és fenntarthatóbb társadalom felé. 

Az elért eredmények ellenére az írástudással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, minthogy világszerte továbbra is legalább 773 millió embernek nincs ma alapvető írás-olvasási készsége.