Az oktatás alapvető emberi jog, egyszerre közjó és közös felelősség.
Az ENSZ Közgyűlése január 24-ét az oktatás nemzetközi napjának hirdette meg, az oktatás békét és a fejlődést szolgáló szerepét ünnepelve.
Inkluzív és méltányos minőségi oktatás és mindenki számára elérhető egész életen át tartó lehetőségek nélkül az országoknak nem sikerülhet elérni a nemek közötti egyenlőséget és megszakítani a szegénység körforgását. Ma 258 millió gyermek és fiatal még mindig nem jár iskolába; 617 millió gyermek és serdülő nem tud olvasni és nem tud alapvető matematikai feladatokat megoldani; Afrika szubszaharai térségében a lányok kevesebb mint 40% -a fejezi be az alsó középiskolát, és mintegy négymillió gyermek és ifjúsági menekült nincs iskolában. Az oktatáshoz való jog sérül, és ez elfogadhatatlan.
2021. január 25-én, hétfőn online rendezvényt szervez az UNESCO, melynek kiemelt témája „Az oktatás helyreállítása és újjáélesztése a COVID-19 generáció számára”. Az esemény három fő szegmensből áll: a tanulás hősei, újítások és finanszírozás.
2019. január 14-én matematika, filozófia, informatika, mérnöki tudományok, közgazdaságtan és kognitív tudományok területén tevékenykedő egyetemek, kutatóintézetek, alapítványok és egyesületek kezdeményezéseként ünnepelték meg világszerte az első logikai világnapot. Ezeknek a hálózatoknak a megléte és elkötelezettsége a világnap évi rendszerességgel történő megünneplésére jelentette az alapját az UNESCO Általános Konferenciájának 2019 novemberében rendezett 40. ülésszakán hozott döntésének, mely szerint a tavalyi esztendőtől a szervezet a Filozófia és Humántudományok Nemzetközi Tanácsával (CIPSH) együttműködésben január 14-t a Logika világnapjává nyilvánítja.
A hang minden korosztály számára fontos: gazdasági, környezeti, társadalmi, orvosi, ipari és kulturális dimenziókon keresztül is hat ránk. Hozzájárul egyéni és kollektív viselkedésünkhöz, alakítja kapcsolatainkat.
A hang hetét, amelyre minden év januárjában kerül sor, az UNESCO Általános Konferenciájának 39. ülésszakán hirdették meg, 2017-ben.
"Az antiszemitizmus ellen az iskolákban: képzési tantervek" címmel jelentetett meg az UNESCO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) új szakmai anyagokat tanárképzők és iskolaigazgatók részére. A november 24-én, online bemutatott kiadványok az antiszemitizmus riasztó növekedésére kívánnak reagálni, amely a zsidó közösségek és egyének biztonságát fenyegeti az egész világon.
2020-ban már 25 év telt el a Pekingi Nyilatkozat és a Cselekvési Platform elfogadása óta, mely mérföldkő a lányok és nők jogai melletti elköteleződésben.
Mi történt 1995 óta: hogyan hajtották végre az országok vállalásaikat a nemek közötti egyenlőség és az oktatás tárgyában? A 25 éves felülvizsgálat részeként és az UNESCO 2020-as Globális Oktatási Monitoring (GEM) jelentésének nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó beszámolójához az UNESCO esettanulmányok sorozatát gyűjtötte össze, hogy számot vessen arról, a platformon ajánlott bizonyos stratégiákat hogyan hajtották végre a világ 11 országában.
A L’ORÉAL Magyarország és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság a Szociális Innováció Alapítvány a Kelet-Európai Térség Fejlesztéséért útján, a Magyar Tudományos Akadémia védnökségével idén már tizenhetedik alkalommal hirdette meg ösztöndíjpályázatát a nemzetközi L’ORÉAL-UNESCO For Women in Science program szellemében. A pályázat neve: L’ORÉAL–UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért.
Az idei kiírás díjazottjai: Dr. Csuka Dorottya (a Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Kutatólaboratórium, Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője) és Dr. Bagoly Zsuzsa (a Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi adjunktusa).