2020-06-03 13:55:00

Hogyan folytassuk az életünket?

Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökének írása a COVID-19 világjárványhoz kapcsolódóan

 

Az elmúlt 2 és ½ hónap legtöbbször hallott és mondott szavai: koronavírus, szájmaszk, home office, szolidaritás, karantén, a jövő, vagyis, hogy a jövő nem lehet a múlt egyenesvonalú folytatása.

Az UNESCO online fóruma Imaging the world to come címmel és governance & solidarity: Covid-19 & beyond alcímmel programot indított. Indulásként, az UNESCO főigazgató, Audrey Azoulay bevezető szavai után, vezető pozícióban lévő nők 5-10 perces gondolatébresztő videóját lehet meghallgatni. A múlttal nem folytonos jövőről beszélők között ott találjuk a Texas Műszaki Egyetem Klímatudományi Központjának igazgatóját, a Cornell Egyetem Africana Tanulmányi és Kutatóközpontjának Elefántcsontpartról származó professzorát, a L'Oréal-UNESCO nőkért és a tudományért díj több nyertesét.

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, feladatának megfelelően, gondolkodásra hívja mindazokat, akik a karantén visszavonulást kívánó hetei alatt mérlegelték a lehetőségeket az ember és a természet kapcsolatában (ökológia) az eddigieknél eredményesebb gyakorlat megteremtésének jobb módozatain. A több emberöltő alatt már alig-alig ismert pandémia most kötelezővé tette a világméretekben való gondolkodást.

Induló lépésként Kornai János Ígéretek megszegése c. munkájához nyúltam. Az ígéretek, gyakran szerződések formájában, ott vannak az életünkben. Az eladó jó minőségű árut ígér a vevőnek és viszonzásképpen, a vevő, annak ellenszolgáltatását az eladónak. Kölcsönt adnak és veszünk fel a visszafizetés ígéretével. A kormány, feladatainak megfelelően ígéretekkel biztosítja a közösség normális életét, a polgárok pedig ígérik a rend betartását (társadalmi szerződés). Politikai pártok ígéretei különösen választást megelőző időben tengenek túl.

Az ígéreteket be kell tartani. Az erre való késztetések egyik formája az erkölcsi ösztönzés, a másik a jó hírnév (reputáció) biztosítása.

Az ígéret be nem tartásának többféle oka lehet. Jóhiszeműen történt-e az ígéret megfogalmazása, vagy már az indulás is titokban tartva, félrevezető volt-e? Előre nem látható akadályok vagy kellő gondosság helyett gondatlanság az oka az ígéret megszegésének? Történik-e részleges teljesítés vagy tárgyalásos megegyezés?

Egyének, embercsoportok, városok, országok – tegyünk egy ígéretet (pledge) a kibillent ökológiai egyensúly visszaállítására valamint fenntartására, és ebbe az ígéretbe foglaljuk bele mindazt, amit a múlttal szemben, a jövőben tenni vagy elhagyni akarunk. Fontos a keret, maga az ígéret, mert ez jelenti a személyes, erkölcsi tartást és nagyon fontosak a részletek, mert ez a tartalma az ígéretnek, aminek a teljesítése jelenti civilizációnk továbbélését.

Éljünk az ígéretben lévő személyes részvétel lehetőségével, valamint az ígéretek betartását erősítő belső erkölcsi kényszerítő erővel és a közösségben megkívánt jó hír súlyának visszaállításával! Dolgozzuk ki azokat a tételeket, amelyek között válogatva, és amelyek megvalósítása céltudatos változást jelent életünkben és egyben a Föld jövőjében! Éljünk a világjárvány józanító erejével, az időnk egyre fogy!

2020. május 28.

Réthelyi Miklós

Hírek

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2021.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2021.

7/09/2021

1967 óta minden év szeptember 8-án tartják az írni-olvasni tudás nemzetközi napját világszerte annak érdekében, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, milyen nagy fontossággal bír az írni-olvasni tudás az emberi jogok és méltóság ügyében, valamint hogy előmozdítsák az írni -olvasni tudás terjesztését egy írástudóbb és fenntarthatóbb társadalom felé. 

Az elért eredmények ellenére az írástudással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, minthogy világszerte továbbra is legalább 773 millió embernek nincs ma alapvető írás-olvasási készsége.  

 

Berlini nyilatkozat

Berlini nyilatkozat

3/08/2021

Az UNESCO által 2021 május 17. és 19. között tartott háromnapos Fenntartható Fejlődésre Nevelés Világkonferencia zárásaként több mint 2,800 oktatási miniszter, államtitkár, további döntéshozó és szakértő fogadta el a Berlini nyilatkozatot a fenntartható fejlődésre nevelésről, és ezáltal elkötelezte magát amellett, hogy konkrét lépéseket tegyen annak érdekében, hogy átalakítsa a tanulási-tanítási kereteket a bolygónk túlélése érdekében.