2022-03-29 09:39:00

Dr. Réthelyi Miklós elnök úr március 25-i beszéde

Az idei esztendőben Hugonnai Vilma (1847-1922) első magyar orvosnő halálának 100. évfordulójára emlékezünk az UNESCO-val közösen. 

A Hugonnai-évforduló alkalmából a Fiumei úti sírkertben szervezett március 25-i megemlékezésen emlékbeszédet mondott Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke. A beszédet teljes terjedelmében közzétesszük.

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma

 

Hugonnai Vilmára emlékezünk, akinek az élete tele volt meglepő fordulatokkal. Ő a Nagytétényen, a kastélyban élő grófi családnak 1847-ben – a reformkor csúcsán – született 4. gyermeke. Testvéreiről alig tudunk valamit. Tíz éves, amikor leánynevelő intézetbe kerül. Idézet Vilma 1905-ben írt önéletrajzából: „Édesanyja kívánsága lévén, hogy fősúlyt a tanulásra fordítsanak gyermekei, ezért a helyi munkák alól felmentette leányait, de ennek dacára Vilma ezekben is - úgy mint a tanulásban - az intézet elsőrendű tanítványa volt, és nem egyszer állította őt az intézet kiváló képzettségű tulajdonosnője példaképül többi tanulótársainak.”

Tizenhat évesen hazatér, majd 18 évesen férjhez megy, és férjével, gróf ifj. Szilassy Györggyel Nagytétényhez képest vidékre, Pándra költözik. 19 éves, amikor 1866-ban megszületik Kálmán fia.

Napjai egyformán teltek, könyvek és újságok olvasása volt az élmény az egyhangúságban. Mint földbirtokos neje gyakran ellátogatott cselédházakba valamint a parasztházakba, és ha beteget talált, részesített az első segélyben – úgy ahogy tudta – míg megérkezett az orvos.

Apósa himlőt kapott, Vilma ápolta őt. Az önkéntes és nagyon veszélyes vállalkozásnak a következménye egy tragédia lett. Az ápolás idején Vilma második gyermekét várta, aki megszületett, de néhány napon belül – feltehetően himlő fertőzés következtében – meghalt. A felgyógyult após, id. Szilassy György értékes ékszerekkel hálálta meg a kockázatos vállalást. A fiatal asszonyt a betegekkel való találkozása során szerzett tapasztalatai, életének epizódjai és olvasmányai is egyre határozottabban vezették különleges célja felé, „míg végre megérett benne az elhatározás az orvosi tudomány megszerzésére”.

1872-ben, 25 évesen, eltökélt döntéssel Zürichbe utazott. „Két hétig tanulmányoztam az utazást, elkészítettem tervemet, ekkorára kisimultak jóatyám homlokán a redők, (két hétig hallgatva vette az ellenszegülést) belenyugodtak testvéreim, és egyhangúlag kinyilatkoztatták férjemmel: „akadályt nem gördítenek elém, de anyagi segélyben nem részesítenek”. 

Még ugyanazon évben, 1872. október havába a zürichi egyetem rendes hallgatója lett. Október 15-én megkezdődtek az előadások. Általában bonctan, csont és szalagtan, fizika, kémia, állattan és növénytan voltak az első félév tárgyai. Az első naptól fogva biztos volt abban, hogy nem fog Svájcban maradni, az orvostudománnyal megerősödve készült hazájába visszamenni.

Zürichben az apósától kapott és saját ékszereinek eladásával fizeti a lakbért és tartja fenn magát.

„Azt állítottam az imént, nem volt egy tantárgy sem nehéz. Nem volt, mégpedig attól kezdve, amióta lemondtam a vegyes étrendről és vegetariánista lettem. Aki valami rendkívülit akar elérni az elsősorban tanulja meg gyomrát meguralni. Az emberi gyomor a legnagyobb despota, aki meg tudja uralni gyomrát, az ne féljen semmi nehézségtől, az elfogja érni azt amit elérni sikerült már másnak, eléri azt amit célul tűzött ki.”

Az első napokban zöldségféléket még evett, de azután 80 napig kizárólag gyümölcsön élt. Lesoványodott csont és bőrig, de szellemileg nem érzett csorbulást, amikor 80 nap után megengedte magának a gyümölcshöz kenyeret is enni. Meghízott, kipirult és oly fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki, hogy a harmadik félévben hallgatott részletes élettan előadáson megkapta az elégtételt, kiváló élettan tanárától, Ludomir Hermanntól, aki korábban azt hirdette, hogy testileg lelkileg elsatnyul az ember húsevés nélkül. Hermann a katedráról így szólt: „…van köztünk egy példa aki bebizonyította, hogy a kizárólagos növény étrend mellett testileg-lelkileg kitűnően érezheti magát az ember”.

1879-ben 32 éves korában orvosi diplomát szerez. Elkezd Zürichben orvosként dolgozni, de még ugyanabban az évben visszajön Magyarországra. Ki várta Keleti pályaudvaron? Gondolkodhatunk ezen, de életének eseményeiből arra kell következtetnünk, hogy az emberek, de valószínűleg családtagok sem azzal fogadták, hogy: örüljünk, mert hazajött az első magyar orvosnő!

Röviddel hazatérése után indult a több felvonásból álló nehéz küzdelem, különböző szereplőkkel azért, hogy Hugonnai Vilma doktornő Magyarországon orvosi munkát végezhessen. Vilma letette a gimnáziumi érettségit (1881), akkor, amikor a 18 éves magyar lányok tanulmányai még mindig nem vezettek el a gimnáziumi érettségig. A 33 éves doktornőnek a 18 éves fiúkkal kellett együtt érettségiznie.

Folyamodványok benyújtása, majd visszautasítása. Trefort Ágoston, – a nagyszerű, hiteles ember, az orvosképzésért rendkívül sokat tevő, de a jogszabályok által megkötött kezű kulturális miniszter – kereste a megoldást, de nem élt, mert abban az időben nem élhetett ugyanis azzal a lehetőséggel, hogy a rendkívüliséget kimondó Lex Hugonnayt hajszoljon át az Országgyűlésen. Ez ma nem lenne probléma.

A miniszteri székben utóda, Wlassich Gyula végül hivatalosan megkérdezte 1894-ben a budapesti orvosi kart, hogy támogatnák-e a rendkívüli diploma-elfogadást. A válasz egyértelműen pozitív volt. A helyzet különlegességét, sőt abszurditását jelzi, hogy az Orvoskar professzorai közül néhányan Hugonnai Vilma kortársai voltak, de többségükben nála fiatalabbak. Korányi Sándor professzor éppen 19 évvel volt fiatalabb, akár gyereke is lehetett volna az első magyar orvosnőnek.

1897-ben, 50 évesen különbözeti vizsgát tesz és így orvosi végzettsége Magyarországon végre elismertetik. A diplomát azonban csak egy héttel később vehette át, mert az eredeti litografált szövegben szereplő Doctissimus Dominusokat nőnembe kellett átírni.

Életének 1897-től 1922-ig tartó szakaszában gyógyított, de emellett fontos közéleti szerepet is vállalt, például a leánygimnáziumok felállítása érdekében. Vitába szállt a nőket súlyosan sértő nyilatkozatiról híres vagy inkább hírhedt országgyűlési képviselővel. Az oklevél elismertetéséért végzett közel húszéves bátor küzdelme a magyarországi nőmozgalom jelképes alakjává, az önálló, értelmiségi nő szimbólumává tette.

A Nagy Háború kitörésekor katonaorvosi vizsgát tesz, a sebesültek számára segélyhelyeket szervez, orvosnőket bíztat a sérültek kezelésére.

Hányatott sorsa ellenére nemcsak a medicinával foglalkozik. Örömmel írt apósa, id. Szilassy György pándi csodálatos gyümölcsös kertjéről egy szaklapban. A ma is népszerű pándi üvegmeggy ugyanis apósa kitartó nemesítő munkájának az eredménye volt.

Az orvostársadalom nem fogadta be Hugonnai Vilmát, hamar elfelejtették. 100 évvel ezelőtt, halálát követően senki sem emlékezett rá. Mi késői utódok, most, 100 évvel később, ezt a nagy adósságot kívánjuk törleszteni.

Dr. Réthelyi Miklós

(Elhangzott 2022. március 25-én a Fiumei-úti Sírkertben, Hugonnai Vilma halálának 100. évfordulóján.)

Fotó: Dr. Soós Gábor

 

Hírek

Nemzetközi nőnap - március 8.

Nemzetközi nőnap - március 8.

7/03/2022

2022-ben az UNESCO az egész ENSZ család hangjához csatlakozik a nemzetközi nőnap ünneplésével „nemek közötti egyenlőség ma a fenntartható holnapért” témában, elismerve azoknak a nőknek és lányoknak a hozzájárulását, akik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az éghajlatváltozás mérséklése és az arra való válaszadás terén vezető szerepet töltenek be szerte a világon.

„Vízben a környezetért”

24/02/2022

A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezete (továbbiakban: MHT BTSZ) 1997-ben úgy döntött, hogy úszóversennyel kívánja felhívni a figyelmet a víz megóvásának jelentőségére a víz világnapja alkalmából.

Az idei évben tervezett események: 2022. március 11. - XXVI. Víz Világnapja Úszóverseny, 2022. március 12. - III. Szelektív Kupa.