Az emberközpontú mesterséges intelligencia
2021-03-02 08:17:00

Az emberközpontú mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia fontos kérdéseiről rendezett panelbeszélgetést az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégiuma és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK).

 

Önkéntes rabszolgaság vagy a planetáris idiotizmus? - Beszéljünk az emberközpontú mesterséges intelligenciáról!

 

Mi is az az emberközpontú mesterséges intelligencia?
Algoritmusok, szenzorok és robotok fejlesztése és felhasználása, amelynek elsődleges és közvetlen célpontja nem a termelés, a gyártás, a technológia vagy a tudományos megismerés, hanem az emberi élet minőségének, az egészség megőrzésének, a társas kapcsolatok szervezésének támogatása.

 

A fenti kérdésekről szervezett két, a felsőoktatásban is jól használható és a tárgykörrel foglalkozó kutatók és szakemberek számára is sok üzenetet megfogalmazó panelbeszélgetést az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégiuma és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK).

A videó-előadások és az azokat követő szakmai diskurzusok teljes anyaga megtekinthető az alábbi videón! A videóanyagban történő tájékozódást az eseményről készített tartalomjegyzék segíti.

 

 

Néhány megállapítás és néhány fontos kérdés, amelyekre válaszokat kerestünk:

 

  • Miért tekinthető a mesterséges intelligencia a negyedik nagy gondolkodástörténeti megrázkódtatásnak?
  • A mesterséges intelligencia antropológiai probléma, még ha technológiainak tűnik is. És már nem egy (valamelyik) emberi képesség-korlát technikai megoldásáról szól, hanem az emberi természetről, az emberi lényegről.
  • Még akkor is, ha van, aki úgy látja, hogy az emberek egyre inkább „elgépiesülnek”, mintha elkezdene eltűnni az emberi lényeg. A gépek viszont emberiesülnek, mintha az emberi lényeg elkezdene átköltözni a gépi szubsztanciába
  • Csakhogy gondolni, értelmet tulajdonítani nem tud a mesterséges intelligencia. Ez nem váltható ki algoritmussal. Az értelemadáshoz minden emberi tapasztalatot mozgósítani kell.
  • Az etikai tartalom/elvárás nem fordítható le kódra. Mi, emberek jogi szempontból is felelősséget viselünk a döntéseinkért, a mesterséges intelligencia nem A döntés delegált emberi szándék, a technikai közegben
  • A mesterséges intelligencia adat nélkül olyan, mint az autó benzin nélkül
  • Hogyan lehet adathalmazokat auditálni? Hogyan lesz torzítás-vagy diszkriminációmentes egy adathalmaz? A megbízhatóságnak a mesterséges intelligencia egész életciklusa alatt érvényesülnie kell
  • Bármilyen lokális adatgazda és adattömeg felől egy globális adattérbe lépünk be, ezek közös jószággá válnak.

 

Akit érdekelnek a fenti kérdésekre adott válaszok, vagy csak egyszerűen arra kíváncsi, hogy mit hozhat számára a mesterséges intelligencia általánossá válása, nézze meg a videó-előadásokat és a kapcsolódó diskurzusokat!

Forrás: https://iask.hu/hu/beszeljunk-az-emberkozpontu-mesterseges-intelligenciarol/ 

 

Hírek

IMPROVISART Balázs János improvizációs szólóestje

IMPROVISART Balázs János improvizációs szólóestje

21/04/2021

A 2020-2021-es biennium során Szenes Hanna (1921-1944) költőnő, a zsidó ellenállás hőse, valamint Cziffra György (1921-1994) zongoraművész születésének 100. évfordulójára (2021) emlékezünk az UNESCO-val közösen.

Az évfordulós eseménysorozat részeként 2021. április 25-én 19:00 órától díjtalanul megtekinthető Balázs János improvizációs szólóestje online formában.

Villanyjazznap 2021-ben is

Villanyjazznap 2021-ben is

20/04/2021

A hazai kezdeményezésű Jazznap-hu, a nemzetközi jazznap megünneplésére ingyenesen rendezett események sora a virtuális („villany”) térbe kényszerül, ahogy tavaly is csak online volt megtartható. A hét évvel ezelőtti induláskor meghatározott eredeti célját azonban így is megpróbálja teljesíteni, új közönséget igyekszik szerezni a műfajnak az NKA támogatásával. Debrecenben, Nagykanizsán, Pécsett (TBA), valamint az elsőrangú fővárosi jazzhelyszínek közül a Fonó Budai Zeneházban, az iF Kávézóban, a Jedermannban, az Opus Jazzclubban, és a programsorozatot összefogó Budapest Jazz Clubban (BJC) rendez koncerteket az online közönségnek április 30-án, és a jazznapot megelőző két napon, 28-29-én. 

Budapest pályázata a Világ Könyvfővárosa címre

Budapest pályázata a Világ Könyvfővárosa címre

15/04/2021

A mai napon adja be Budapest a pályázatát a 2023 UNESCO Világ Könyvfőváros címre. Karácsony Gergely főpolgármester és Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes aláírásával zárul az a programalkotási folyamat, amelyben a teljes magyar könyvszakma, a főváros kulturális intézményei és a külkapcsolatokért és kultúráért felelős állami intézmények közösen vettek részt. Ha az UNESCO támogatja a magyar pályázatot, a magyar főváros – Pest és Buda egyesítésének 150. évfordulóján – 2023-ban otthont adhat az egész éves programsorozatnak.