2021-12-02 08:47:00

Ajánlást fogadott el az UNESCO a nyílt tudományról

Idén novemberben az UNESCO Általános Konferenciájának 41. ülésszakán a tagállamok elfogadtak egy ajánlást a nyílt tudománnyal kapcsolatos kérdések nemzetközi kereteiről. A tudomány átláthatóbbá és hozzáférhetőbbé tételével az UNESCO által elfogadott nyílt tudományról szóló ajánlás igazságosabbá és befogadóbbá teszi a tudományt.

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója az ajánlás kapcsán elmondta, hogy:

 

„A COVID-19 világjárvány a középpontba helyezte azt a kérdést, hogy a nyílt tudományos gyakorlatok, úgymint a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférés, a tudományos adatok megosztása és a tudományos közösségen kívüli együttműködés hogyan tudják felgyorsítani a kutatást és megerősíteni a tudománypolitika és a társadalom közötti kapcsolatokat."

 

Az ajánlás elfogadásáig a nyílt tudományról nem létezett globálisan elfogadott definíció, szabványok csupán regionális, nemzeti, vagy intézményi szinten léteztek. A nyílt tudomány hatékony eszköz lehet az országok közötti és az országokon belüli egyenlőtlenségek csökkentésében, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkében meghatározott, a tudományos haladás élvezetéhez és a tudományos haladásból származó jótétemények előmozdításához. 

Az ajánlásban foglaltak végrehajtásáról a tagállamoknak négyévente jelentést kell tenniük. Az ajánlás felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre regionális és nemzetközi finanszírozási mechanizmusokat a nyílt tudomány számára, és biztosítsák, hogy minden közfinanszírozott kutatás tiszteletben tartsa a nyílt tudomány elveit és alapértékeit.

Az ajánlás felszólítja a tagállamokat arra is, hogy fektessenek be a nyílt tudomány infrastruktúrájába, és dolgozzanak ki egy keretet, amely felvázolja a nyílt tudományban részt venni kívánók számára szükséges készségeket és kompetenciákat. Az érintettek között különböző tudományágak és pályafutásuk különböző szakaszaiban lévő kutatók találhatók.

Az ajánlásban foglaltak megvalósításához az alábbi hét prioritási területet határozták meg a tagállamok számára:

  1. a nyílt tudomány és a kapcsolódó előnyök és kihívások, valamint a nyílt tudományhoz vezető különböző utak közös értelmezésének előmozdítása,
  2.  a nyílt tudományt lehetővé tevő szakpolitikai környezet kialakítása,
  3. beruházások olyan infrastruktúrákba és szolgáltatásokba, amelyek hozzájárulnak a nyílt tudományhoz,
  4. befektetés a képzésbe, az oktatásba, a digitális írástudásba és a kapacitásépítésbe, hogy lehetővé tegye a kutatók és más érdekelt felek számára a nyílt tudományban való részvételt,
  5. a nyílt tudomány kultúrájának előmozdítása és a nyílt tudomány ösztönzőinek összehangolása,
  6. a nyílt tudomány innovatív megközelítéseinek előmozdítása a tudományos fejlődés különböző szakaszaiban, valamint
  7. nemzetközi és többoldalú együttműködések előmozdítása a digitális, technológiai és tudásbeli hiányosságok csökkentése érdekében.

Forrás és további információk: https://en.unesco.org/news/unesco-sets-ambitious-international-standards-open-science

 

Hírek

Január 14. A logika nemzetközi napja

27/11/2019

Az UNESCO Általános Konferenciájának 40. ülésszakán született döntés értelmében január 14-én ünneplik világszerte a logika nemzetközi napját. A nemzetközi napot az UNESCO a Filozófia és Humántudományok Nemzetközi Tanácsával (CIPSH) együttműködésben hirdeti ki.

Meghívó a Magyar Filozófiai Társaság és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság közös rendezvényére a filozófia világnapja alkalmából

11/11/2019

Időpont: 2019. november 22. (péntek) 16:00 óra

Helyszín: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

Az UNESCO által 2002 óta minden év november harmadik csütörtökén ünnepelt világnapot az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság a Magyar Filozófiai Társasággal közösen - a Társaság díjátadó eseményével egybekötve - ünnepli meg.

Veszprém bekerült az UNESCO Kreatív Városok Hálózatába, zene kategóriában

4/11/2019

Veszprém bekerült az UNESCO Kreatív Városok Hálózatába, zene kategóriában, az UNESCO főigazgatója döntése értelmében. A hálózat jelenleg 180 várost foglal magába 72 országból, a program hét kreativitási területén, ezek az irodalom, a filmművészet, a zene, a design, a népművészetek, a médiaművészetek és a gasztronómia.

Budapest 2015-ben lett tagja az UNESCO Kreatív Városok Hálózatának design kategóriában, ezzel eddig egyedüli magyar városként szerepelt a listán, így Budapesthez csatlakozott most Veszprém zene kategóriában, a hálózat második magyar tagjaként.