2021-12-02 08:47:00

Ajánlást fogadott el az UNESCO a nyílt tudományról

Idén novemberben az UNESCO Általános Konferenciájának 41. ülésszakán a tagállamok elfogadtak egy ajánlást a nyílt tudománnyal kapcsolatos kérdések nemzetközi kereteiről. A tudomány átláthatóbbá és hozzáférhetőbbé tételével az UNESCO által elfogadott nyílt tudományról szóló ajánlás igazságosabbá és befogadóbbá teszi a tudományt.

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója az ajánlás kapcsán elmondta, hogy:

 

„A COVID-19 világjárvány a középpontba helyezte azt a kérdést, hogy a nyílt tudományos gyakorlatok, úgymint a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférés, a tudományos adatok megosztása és a tudományos közösségen kívüli együttműködés hogyan tudják felgyorsítani a kutatást és megerősíteni a tudománypolitika és a társadalom közötti kapcsolatokat."

 

Az ajánlás elfogadásáig a nyílt tudományról nem létezett globálisan elfogadott definíció, szabványok csupán regionális, nemzeti, vagy intézményi szinten léteztek. A nyílt tudomány hatékony eszköz lehet az országok közötti és az országokon belüli egyenlőtlenségek csökkentésében, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkében meghatározott, a tudományos haladás élvezetéhez és a tudományos haladásból származó jótétemények előmozdításához. 

Az ajánlásban foglaltak végrehajtásáról a tagállamoknak négyévente jelentést kell tenniük. Az ajánlás felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre regionális és nemzetközi finanszírozási mechanizmusokat a nyílt tudomány számára, és biztosítsák, hogy minden közfinanszírozott kutatás tiszteletben tartsa a nyílt tudomány elveit és alapértékeit.

Az ajánlás felszólítja a tagállamokat arra is, hogy fektessenek be a nyílt tudomány infrastruktúrájába, és dolgozzanak ki egy keretet, amely felvázolja a nyílt tudományban részt venni kívánók számára szükséges készségeket és kompetenciákat. Az érintettek között különböző tudományágak és pályafutásuk különböző szakaszaiban lévő kutatók találhatók.

Az ajánlásban foglaltak megvalósításához az alábbi hét prioritási területet határozták meg a tagállamok számára:

  1. a nyílt tudomány és a kapcsolódó előnyök és kihívások, valamint a nyílt tudományhoz vezető különböző utak közös értelmezésének előmozdítása,
  2.  a nyílt tudományt lehetővé tevő szakpolitikai környezet kialakítása,
  3. beruházások olyan infrastruktúrákba és szolgáltatásokba, amelyek hozzájárulnak a nyílt tudományhoz,
  4. befektetés a képzésbe, az oktatásba, a digitális írástudásba és a kapacitásépítésbe, hogy lehetővé tegye a kutatók és más érdekelt felek számára a nyílt tudományban való részvételt,
  5. a nyílt tudomány kultúrájának előmozdítása és a nyílt tudomány ösztönzőinek összehangolása,
  6. a nyílt tudomány innovatív megközelítéseinek előmozdítása a tudományos fejlődés különböző szakaszaiban, valamint
  7. nemzetközi és többoldalú együttműködések előmozdítása a digitális, technológiai és tudásbeli hiányosságok csökkentése érdekében.

Forrás és további információk: https://en.unesco.org/news/unesco-sets-ambitious-international-standards-open-science

 

Hírek

A kultúra ereje a fenntartható fejlődésért

A kultúra ereje a fenntartható fejlődésért

22/09/2020

"A történelem során a kultúra képes volt kreatív válaszokat adni az adott időszak kihívásaira" - Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója. A kultúrát  a fenntartható fejlődésért ható transzformatív erőként értelmező és bemutató összefoglalót készített az UNESCO. 

#ASEFClassNet iskolai együttműködési lehetőség

#ASEFClassNet iskolai együttműködési lehetőség

22/09/2020

Az 1998-ban létrehozott ASEF Classroom Network (#ASEFClassNet) célja összekötni középiskolás diákokat, tanárokat és iskolavezetőket, tanárképzőket, kutatókat, politikai döntéshozókat és oktatástechnikai szakértőket Ázsia és Európa területén. Az idei felhívás mottója: "Új oktatási forgatókönyv: tanárok, diákok és szülők jólléte", a jelentkezési határidő szeptember 30. 

#ForBeirut Bejrút újjáépítéséért

15/09/2020

A libanoni Bejrútban, 2020. augusztus 4-én történt pusztító ikerrobbanásokat követően az UNESCO mozgósítani kívánja az irányadó szervezeteket és szakértőket mind Libanonból, mind más országokból annak érdekében, hogy összehangolja a sürgősségi és hosszabb távú intézkedéseket a város súlyosan károsodott oktatási rendszerének és kulturális örökségének megóvása érdekében, valamint „Li Beirut” néven adománygyűjtő akciót indított.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja: szept. 8.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja: szept. 8.

1/09/2020

1967 óta a világ minden táján évente megrendezik az írni-olvasni tudás nemzetközi napját annak érdekében, hogy emlékeztessék a közvéleményt az írni-olvasni tudásnak az emberi jogok ügyében játszott fontos szerepére, és előmozdítsák az írástudás terjesztésének programját egy írástudóbb és fenntarthatóbb társadalomért.

Az elért eredmények ellenére az írástudással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, minthogy világszerte legalább 773 millió felnőttnek nincs ma alapvető írás-olvasási készsége.