2021-12-02 08:47:00

Ajánlást fogadott el az UNESCO a nyílt tudományról

Idén novemberben az UNESCO Általános Konferenciájának 41. ülésszakán a tagállamok elfogadtak egy ajánlást a nyílt tudománnyal kapcsolatos kérdések nemzetközi kereteiről. A tudomány átláthatóbbá és hozzáférhetőbbé tételével az UNESCO által elfogadott nyílt tudományról szóló ajánlás igazságosabbá és befogadóbbá teszi a tudományt.

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója az ajánlás kapcsán elmondta, hogy:

 

„A COVID-19 világjárvány a középpontba helyezte azt a kérdést, hogy a nyílt tudományos gyakorlatok, úgymint a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférés, a tudományos adatok megosztása és a tudományos közösségen kívüli együttműködés hogyan tudják felgyorsítani a kutatást és megerősíteni a tudománypolitika és a társadalom közötti kapcsolatokat."

 

Az ajánlás elfogadásáig a nyílt tudományról nem létezett globálisan elfogadott definíció, szabványok csupán regionális, nemzeti, vagy intézményi szinten léteztek. A nyílt tudomány hatékony eszköz lehet az országok közötti és az országokon belüli egyenlőtlenségek csökkentésében, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkében meghatározott, a tudományos haladás élvezetéhez és a tudományos haladásból származó jótétemények előmozdításához. 

Az ajánlásban foglaltak végrehajtásáról a tagállamoknak négyévente jelentést kell tenniük. Az ajánlás felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre regionális és nemzetközi finanszírozási mechanizmusokat a nyílt tudomány számára, és biztosítsák, hogy minden közfinanszírozott kutatás tiszteletben tartsa a nyílt tudomány elveit és alapértékeit.

Az ajánlás felszólítja a tagállamokat arra is, hogy fektessenek be a nyílt tudomány infrastruktúrájába, és dolgozzanak ki egy keretet, amely felvázolja a nyílt tudományban részt venni kívánók számára szükséges készségeket és kompetenciákat. Az érintettek között különböző tudományágak és pályafutásuk különböző szakaszaiban lévő kutatók találhatók.

Az ajánlásban foglaltak megvalósításához az alábbi hét prioritási területet határozták meg a tagállamok számára:

  1. a nyílt tudomány és a kapcsolódó előnyök és kihívások, valamint a nyílt tudományhoz vezető különböző utak közös értelmezésének előmozdítása,
  2.  a nyílt tudományt lehetővé tevő szakpolitikai környezet kialakítása,
  3. beruházások olyan infrastruktúrákba és szolgáltatásokba, amelyek hozzájárulnak a nyílt tudományhoz,
  4. befektetés a képzésbe, az oktatásba, a digitális írástudásba és a kapacitásépítésbe, hogy lehetővé tegye a kutatók és más érdekelt felek számára a nyílt tudományban való részvételt,
  5. a nyílt tudomány kultúrájának előmozdítása és a nyílt tudomány ösztönzőinek összehangolása,
  6. a nyílt tudomány innovatív megközelítéseinek előmozdítása a tudományos fejlődés különböző szakaszaiban, valamint
  7. nemzetközi és többoldalú együttműködések előmozdítása a digitális, technológiai és tudásbeli hiányosságok csökkentése érdekében.

Forrás és további információk: https://en.unesco.org/news/unesco-sets-ambitious-international-standards-open-science

 

Hírek

Magas szintű találkozó a jövőműveltségről

Magas szintű találkozó a jövőműveltségről

11/11/2020

A jövőműveltség (futures literacy) képessége egy egyetemesen hozzáférhető készség. Egy olyan képesség, amely lehetővé teszi, hogy az emberek jobban megértsék azt, hogy a jövő milyen szerepet játszik tetteikben. Az UNESCO előrejelző funkciójának és gondolatlaboratórium szerepének megerősítése a szervezet prioritásai közé tartozik, melyhez szorosan illeszkedik a 2020. december 8-12. közötti magas szintű találkozó (High-Level Futures Literacy Summit) megszervezése a jövőműveltségről.

2020. október 16-i online konferenciánk videói

27/10/2020

2020. október 16-án rendezte meg a Bakonyi Géza Alapítvány, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszéke, valamint a Libre Art Magyarország Egyesület első közös online konferenciáját Szabad információelőállítás, tudománynépszerűsítés és amit erről az akadémiai szféra gondol címmel. Az esemény társszervezője volt az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottsága is.

A lista mámora, avagy az adatkultúra története

20/10/2020

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottságának társzervezésében rendezték meg 2020. október 14-én a Szegedi Információtörténeti Műhely kilencedik konferenciáját, melynek címe: A lista mámora, avagy az adatkultúra története (nyilvántartások, jegyzékek, kimutatások). Az információgyűjtéstől a felhasználásig. Az eseményre az online térben került sor. A rögzített videó- és hanganyag a cikkben szereplő linken keresztül érhető el.