2021-01-25 16:20:00

A salföldi pálos kolostorrom, mint hangtáj

A hang hete alkalmából elkészült a salföldi pálos kolostorrom, mint hangtáj honlapja annak a programnak a keretében, amelyet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem indított a kőszegi iASK (Institute for Advanced Studies Kőszeg – Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete) együttműködésével. A program tárgyát a Dunántúl akusztikai ökológiája adja, valamint az iASK zenei műhelyében elindított “Hangzó város” kreatív vidéki zenei fejlesztési program elemei.

A hang-ökológia az 1970-es évek óta foglalkozik a hangzó környezetek szépségeinek megőrzésével, kulturális és természeti értékeik kutatásával, bemutatásával.

 

"A salföldi pálos kolostor mai állapotában egy gondozott rom, félórányi sétára a falutól, az erdő sűrűjében. A hely két hangzásvilágot jeleníthet meg a képzeletünkben: az egykori egyházi gyakorlathoz tartozó szakrális zenét, és a természet hangjait.

A pálos rendet (Szent Pál első remete szerzeteseinek rendjét) magyar szerzetesek alapították a XIV. század elején. Ez az egyetlen hazai alapítású szerzetesrend. A szertartások alapja, mint a középkorban általánosságban, az énekelt repertoár volt. Ezek a gregorián énekek képezik a kolostor zenei örökségét, s ezek közül szólalnak meg kiválogatott tételek.

A kolostor környéki erdők a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területei közé tartoznak. A helyszínre látogatóknak kis esélye van arra, hogy teljes gazdagságában megszólaljon számukra valamennyi honos állatfaj, különös tekintettel a természet ritmusára: mások a reggeli, napközbeni, éjszakai hangok, a tavasz, a nyár, az ősz, tél megszólalásai. A honlap ezt a sokféleséget tükrözi. A szónikus ökológia kezdettől fogva elválaszthatatlan a hangokhoz való művészi viszonytól. A tudományág alapvetői, Murray Schafer, Hildegard Westerkamp, Barry Truax – zeneszerzők, akárcsak a következő generációk számos tagja. Honlapunkon mi is helyt adunk olyan daraboknak, amelyek az új zene nyelvezetén reflektálnak a helyre, a hozzá kapcsolódó képzettársítások révén.

Céljaink fontos része a természeti és kulturális értékek megóvása és megismertetése. Ebben a lokális közösségekhez és a jelen élethez is szeretnénk kapcsolódni. A hangvilág fontos szerepet játszhat a helyi identitás erősítésében. Örömmel fog bennünket eltölteni, ha kezdeményezésünk kulturális, oktatási, turisztikai csatornákon keresztül hozzá tud járulni a Balaton-felvidéki „hang-öntudat” megszületéséhez." 

Hajnóczy Csaba, Mizsei Zoltán

 

Hírek

Meghívó a Magyar Filozófiai Társaság és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság közös rendezvényére a filozófia világnapja alkalmából

11/11/2019

Időpont: 2019. november 22. (péntek) 16:00 óra

Helyszín: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

Az UNESCO által 2002 óta minden év november harmadik csütörtökén ünnepelt világnapot az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság a Magyar Filozófiai Társasággal közösen - a Társaság díjátadó eseményével egybekötve - ünnepli meg.

Veszprém bekerült az UNESCO Kreatív Városok Hálózatába, zene kategóriában

4/11/2019

Veszprém bekerült az UNESCO Kreatív Városok Hálózatába, zene kategóriában, az UNESCO főigazgatója döntése értelmében. A hálózat jelenleg 180 várost foglal magába 72 országból, a program hét kreativitási területén, ezek az irodalom, a filmművészet, a zene, a design, a népművészetek, a médiaművészetek és a gasztronómia.

Budapest 2015-ben lett tagja az UNESCO Kreatív Városok Hálózatának design kategóriában, ezzel eddig egyedüli magyar városként szerepelt a listán, így Budapesthez csatlakozott most Veszprém zene kategóriában, a hálózat második magyar tagjaként.

Konferencia „Közös gondolkodás a jövőnkről – Felelősségünk táguló körei” címmel

14/06/2019

2019. június 12-13-án immár ötödik alkalommal rendeztünk vallásközi konferenciát, amelynek ismét a Tihanyi Bencés Apátság adott otthont. Az idei esemény témája: „Közös gondolkodás a jövőnkről – Felelősségünk táguló körei”, ami szorosan kapcsolódik a legutóbbi konferencián alapul vett dokumentumokhoz, úgymint az ENSZ által 2015-ben elfogadott a Világunk átalakítása: Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 c. programja, illetve Ferenc pápa Laudato si’ enciklikája.