2021-01-25 16:20:00

A salföldi pálos kolostorrom, mint hangtáj

A hang hete alkalmából elkészült a salföldi pálos kolostorrom, mint hangtáj honlapja annak a programnak a keretében, amelyet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem indított a kőszegi iASK (Institute for Advanced Studies Kőszeg – Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete) együttműködésével. A program tárgyát a Dunántúl akusztikai ökológiája adja, valamint az iASK zenei műhelyében elindított “Hangzó város” kreatív vidéki zenei fejlesztési program elemei.

A hang-ökológia az 1970-es évek óta foglalkozik a hangzó környezetek szépségeinek megőrzésével, kulturális és természeti értékeik kutatásával, bemutatásával.

 

"A salföldi pálos kolostor mai állapotában egy gondozott rom, félórányi sétára a falutól, az erdő sűrűjében. A hely két hangzásvilágot jeleníthet meg a képzeletünkben: az egykori egyházi gyakorlathoz tartozó szakrális zenét, és a természet hangjait.

A pálos rendet (Szent Pál első remete szerzeteseinek rendjét) magyar szerzetesek alapították a XIV. század elején. Ez az egyetlen hazai alapítású szerzetesrend. A szertartások alapja, mint a középkorban általánosságban, az énekelt repertoár volt. Ezek a gregorián énekek képezik a kolostor zenei örökségét, s ezek közül szólalnak meg kiválogatott tételek.

A kolostor környéki erdők a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területei közé tartoznak. A helyszínre látogatóknak kis esélye van arra, hogy teljes gazdagságában megszólaljon számukra valamennyi honos állatfaj, különös tekintettel a természet ritmusára: mások a reggeli, napközbeni, éjszakai hangok, a tavasz, a nyár, az ősz, tél megszólalásai. A honlap ezt a sokféleséget tükrözi. A szónikus ökológia kezdettől fogva elválaszthatatlan a hangokhoz való művészi viszonytól. A tudományág alapvetői, Murray Schafer, Hildegard Westerkamp, Barry Truax – zeneszerzők, akárcsak a következő generációk számos tagja. Honlapunkon mi is helyt adunk olyan daraboknak, amelyek az új zene nyelvezetén reflektálnak a helyre, a hozzá kapcsolódó képzettársítások révén.

Céljaink fontos része a természeti és kulturális értékek megóvása és megismertetése. Ebben a lokális közösségekhez és a jelen élethez is szeretnénk kapcsolódni. A hangvilág fontos szerepet játszhat a helyi identitás erősítésében. Örömmel fog bennünket eltölteni, ha kezdeményezésünk kulturális, oktatási, turisztikai csatornákon keresztül hozzá tud járulni a Balaton-felvidéki „hang-öntudat” megszületéséhez." 

Hajnóczy Csaba, Mizsei Zoltán

 

Hírek

A lista mámora, avagy az adatkultúra története

13/10/2020

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottságának társzervezésében rendezik meg 2020. október 14-én a Szegedi Információtörténeti Műhely kilencedik konferenciáját, melynek címe: A lista mámora, avagy az adatkultúra története (nyilvántartások, jegyzékek, kimutatások). Az információgyűjtéstől a felhasználásig. Az eseményre az online térben kerül sor.

Szabad információelőállítás, tudománynépszerűsítés

Szabad információelőállítás, tudománynépszerűsítés

12/10/2020

2020. október 16-án rendezi meg a Bakonyi Géza Alapítvány, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszéke, valamint a Libre Art Magyarország Egyesület első közös online konferenciáját Szabad információelőállítás, tudománynépszerűsítés és amit erről az akadémiai szféra gondol címmel.

Tagállami konzultáció a nyílt tudományról

Tagállami konzultáció a nyílt tudományról

7/10/2020

Az UNESCO Általános Konferenciájának 2019 novemberében lezajlott 40. ülésszakán a tagállamok egy nyílt tudományról szóló ajánlás kidolgozásával bízták meg a világszervezetet. Az ajánlás kidolgozása egy befogadó, átlátható konzultációs folyamaton alapul, amelyet a szervezet valamennyi lehetséges érintett bevonásával igyekszik megvalósítani. A kiterjedt, globális konzultáció után elkészült az ajánlás első tervezete, amelyet a tagállamok 2020. december 31-ig véleményezhetnek a konzultációs folyamat újabb lépéseként.