Új felterjesztések az SZKÖ reprezentatív listára
Új, magyar vonatkozású szellemi kulturális örökségek kerülhetnek Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára: a magyar vonós zenekari hagyomány, a lipicai lótenyésztés és a solymászat.
A listára az egyes országokban található, nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudást és gyakorlatokat gyűjtik össze. A lista célja, hogy bemutassa ezen örökség sokszínűségét és felhívja a figyelmet fontosságára.
Magyarország 2020 márciusában három felterjesztésben volt érintett:
Magyarország önálló felterjesztésként nyújtotta be a magyar vonós zenekari hagyomány örökségelem felterjesztését a listára. A vonós zenei formáció évszázadok folyamán alakult ki az úri vonós zenei gyakorlat alapján. A hegedű-brácsa-bőgő alapfelállású paraszti vonósbandák meghatározó elemei voltak a hétköznapok és ünnepek közösségi és családi alkalmainak, táncos és énekes mulatságainak. A parasztbandák tagjai hallás után, kézről tanulás útján sajátították el a zenei tudást és helyi igények szerint alakították gyakran többezres nagyságrendű repertoárjukat. Az 1970-es években alakuló táncházmozgalom a vonós zenei hagyomány számára is fordulatot hozott, és segítette annak fennmaradását, napjainkban pedig virágzását. A hivatalos képzések beindulásának köszönhetően ma több száz népzenész számára életforma, hivatás a vonós zene gyakorlása és tudatos tovább örökítése. A felterjesztési dokumentáció a Hagyományok Háza szakmai közreműködésével készült.
A lipicai lótenyésztés hagyományát nyolc ország közösen terjesztette fel. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején az udvari pompa reprezentálására kitenyésztett lófajtát a mai Szlovénia területén található Lipica település császári ménesében tartották. Magyarországnak kiemelkedő szerepe volt a fajta fenntartásában. A Napóleoni háborúk idején veszélybe került ménest a magyarországi Mezőhegyesre menekítették, innen terjedt el a lipicai lótenyésztés az egykori monarchiához tartozó országokban. A felterjesztésben részt vevő Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovénia, Szlovákia rendelkezik a lipicai lovakat tenyésztő ménesgazdaságokkal. Magyarország kiemelkedik a lipicai lóval gyakorolt fogathajtás nemzetközi eredményeivel. A felterjesztés elkészítésében az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad és a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete volt a szakmai partner.
A solymászat mint a ragadozómadarakkal való vadászat évezredes múltra tekint vissza, és ismert hagyomány Európában, Ázsiában, a Közel-Keleten, a Kaszpi-tenger vidékén, Észak-Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában egyaránt. A solymászat hagyományát negyedik alkalommal terjesztették a reprezentatív listára, újabb hat ország csatlakozásával. A solymász közösségek a vadászat mellett fontos szerepet játszanak a madár- és természetvédelemben, a veszélyeztetett fajok fenntartásában, a hagyományőrzésben. Minden országban egyesületek segítik munkájukat és nemzetközi szövetség fogja össze a világ solymász szervezeteit.
