2023-12-06 15:56:00

UNESCO szellemi kulturális örökség lett az üvegművesség

„A kézműves üveg készítés tudása, mesterségbeli technikája és képeségei” című örökségelemet Csehország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Németország és Spanyolország közösen terjesztette fel az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, amelyre az emberiség nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudását gyűjtik össze.

A listára kerülésről az egyes országok felterjesztései alapján a Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága dönt, amelynek tizennyolcadik ülésszakát ebben az évben a botswanai Kasane-ben rendezték meg. A bizottság december 6-án hozta meg döntését, amelynek értelmében felvették „A kézműves üveg készítés tudása, mesterségbeli technikája és képeségei” című örökségelemet az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az állami intézmények, múzeumok, iskolák és maguk az üvegművesek, üvegkészítők egyaránt részt vettek a felterjesztés elkészítésében. A hagyományos üvegművesség (az üvegfújás, színezés, csiszolás, festés, az ólomüveg készítés) kifejezi a tehetséget és a kreativitást, amelyet generációról generációra hagyományoztak évszázadokon át, és a mai globalizált világban is gyakorolja a mesterek közössége. Az örökségelem felvétele segíteni fogja ezen gazdag élő hagyomány és a sokszínű üvegkészítő technikák tudatosításának terjesztését, emellett ösztönzi majd a párbeszédet az üveges közösség körében a felterjesztő államokban és máshol is világszerte.

A magyarországi üvegművesség a német és a velencei típusú üvegfúvásban gyökerezik, amely a melegen, formába fúvott üveggyártáson alapul. Az üvegtárgy végleges formáját számos munkafolyamat során nyeri el, speciális szaktudást igényel például a csiszolása, ólmozása, a festése is. A 19–20. század fordulóján, többek között az Arts and Crafts mozgalom és a szecesszió hatására nagy figyelem irányult az üvegre az építészet, illetve az iparművészet területén. Napjainkban az üveggel foglalkozó szakemberek által tovább öröklődik a tudás, legyenek művészek, alkotók, restaurátorok, csiszolók vagy üvegfúvók.

Bezárt üveggyárainknak saját specialitásai voltak, amelyre különleges szériákat alapoztak, mint például az ajkai überfangos üveg, a karcagi fátyolüveg, a parádi lüszterfestés. Több száz szilikátipari tervezőművész és szakember tevékenykedik ma Magyarországon, akik ezeket a technikákat próbálják átmenteni restaurációs munkáikban, és egyéni alkotásokat létrehozva. A folyamatos mozgásban lévő, és a túlélése érdekében átalakuló üvegművesség új utakat talál bezárt gyáraink hutáiból, és csiszolóműhelyeiből a kisebb stúdiókba, majd onnan a felhasználókhoz, vevőkhöz. Az üveg gazdag technikai palettával rendelkező anyag. Magyarországon egyetemeken, középiskolákban és tanodákban folyik üvegműves képzés. Több egyesület számos programja védi és terjeszti az üveges örökséget.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény szakmai koordinátora Magyarországon a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága. Az intézmény egyebek mellett az ország területén található szellemi kulturális örökség számbavételével, a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékének gondozásával, valamint az UNESCO listára kiválasztott elemek felterjesztésének koordinálásával foglalkozik.

 
 

 

Hírek

Mérnöki világnap a fenntartható fejlődésért 2024

Mérnöki világnap a fenntartható fejlődésért 2024

2024. február 27.

A világnapot – 2019-es kihirdetése óta – minden évben március 4-én ünneplik világszerte. Célja a globális tudatosság növelése és a mérnöki tudománynak az emberiség előtt álló kihívások (például az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a fenntartható fejlődés előmozdítása) kezelésében betöltött szerepének jobb megértése. Az idei év központi témája: Mérnöki megoldások a fenntartható világért (Engineering solutions for a sustainable world).

Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban II.

2024. február 16.

A Magyar Természettudományi Társulat konferenciasorozat indított 2024. januárjában „Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban” címmel, melynek második rendezvényét 2024. március 19-én 10:00 órától tartják a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey-termében (1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.).

A konferenciasorozat fővédnöke: Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke. 

Szombathely UNESCO Tanuló Város lett

2024. február 14.

Szombathely bekerült az UNESCO Tanuló Városok Globális Hálózatába, a döntésről az UNESCO Élethosszig Tartó Tanulás Intézete (Hamburg) 2024. február 14-i rendezvényén tájékoztatott. Az UNESCO kiemeli, ezek a városok kivételes elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot helyi közösségeikben az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek segítésében. A döntéssel Szombathely egy olyan globális hálózat részévé válik, amelynek célja inspirációt, know-how-t és jó gyakorlatot megosztani a résztvevő városok között az élethosszig tartó tanulás terén.