A kékfestés hagyománya felkerült Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára
A kékfestés hagyománya felkerült Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. A döntést szerdán reggel hozta meg Mauritius fővárosában az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága
A Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenharmadik ülésszakát idén Port Louisban, Mauritius fővárosában rendezik november 26-a és december 1-e között.
A Blaudruck/Modrotisk/Kékfestés/Modrotlač, rezerv eljárású dúcnyomás és indigó textilfestés Európában című multinacionális felterjesztést a 24-tagú nemzetközi bizottság november 28-án megvitatta, és egyhangú támogatással felvette Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
A közös felterjesztés elkészítésében Magyarország mellett Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia vett részt. A multinacionális jelölés lehetőséget teremtett a kékfestők és a szakértők számára az együttműködés elmélyítésére, melynek eredményeként elkötelezték magukat a közös örökség megőrzése iránt.
Magyarországon jelenleg öt aktív kékfestő műhely működik, legtöbbjük családi hagyományt követve és ma is generációról generációra átadva a szakmai tudást. A tiszakécskei-szentendrei Kovács, a tolnai Horváth, a győri Gerencsér-Tóth, a bácsalmási Skorutyák és a nagynyárádi Sárdi kékfestőműhely képviseli a magyarországi kékfestő kismesterséget. A szakma elméleti és gyakorlati elsajátítása kizárólag a műhelyeken belül lehetséges.
A festőmesterség elterjesztése Európában a flamandokhoz köthető, akik már a 8. századtól folytatták a mesterséget. A legkorábbi festőcéh 1208-ban Bécsben jött létre, míg Magyarországon először 1608-ban kezdte meg működését. A 20. század elején közel 400 műhely működött a történelmi Magyarország területén. Hazánkban egyedülálló módon a kézi és a gépi technológia egymás mellett, párhuzamosan maradt fent. Napjainkban a pápai Kékfestő Múzeum és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum eredeti kékfestő műhelyeket mutat be teljes berendezéssel és eszközkészlettel.
A Bizottság jelenleg is tartó ülésszakán tárgyalja többek között a tibeti Lum gyógyító fürdő hagyományát, a thai maszkos dramatikus táncot és a szárazon rakott kőfal építés hagyományát Horvátország, Ciprus, Franciaország, Görögország, Olaszország, Szlovénia, Spanyolország és Svájc közös felterjesztésében.
