2020-04-24 10:46:00

Infodémia - Z. Karvalics László írása

Z. Karvalics László, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottsága elnökének írása Infodémia – egy kifejezés újjászületése és dimenziói címmel a hír- és információáramlás „fertőzöttségéről” a COVID-19 világjárvánnyal összefüggésben.

Infodémia – egy kifejezés újjászületése és dimenziói

           

            Március közepén az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO egyik sajtótájékoztatóján kisebb meglepetés érte a riportereket. A szervezet vezetője ugyanis nem csak orvosi-egészségügyi kérdésekkel foglalkozott, hanem szükségesnek tartotta kiemelni, mennyire fontos a hiteles, gyors, pontos információszolgáltatás, és mennyit árt a védekezésnek, ha az információáramlás maga is „fertőzött”. Emiatt újra bekerült a szótárba az információ és az epidémia/pandémia szavak összevonásából képzett infodémia – amit egy előző világjárvány kapcsán alkotott meg tizenhét évvel ezelőtt David J. Rothkopf.

            A fogalmi újítással a neves politikai elemző a közel nyolcezer megbetegedést és ötszáznál is több halálesetet hozó SARS-fertőzést kísérő „másodlagos epidémiára” igyekezett felhívni a figyelmet, amelynek következményeit súlyosabbnak látta, mint magának a vírusnak a vándorlását és pusztítását. Az információs járványban (information epidemic, infodemic) vélte ugyanis megtalálni azt az okot, ami egy „elfuserált kínai helyi egészségügyi krízisből globális gazdasági és társadalmi összeomlást növesztett”.

            Rothkopf az infodémiát „a félelemmel, spekulációval és pletykával kevert ténydarabkák korszerű információtechnológiának köszönhető szélsebes és további torzulásokat eredményező világméretű terjedéseként” határozta meg. Mostanra jól látszik, hogy mára már nem egyszerű „médiahatásról” van szó: a tömegmédia, a szakosított orgánumok, a tudományos műhelyek és az internetes oldalak hírfolyama olvad komplex módon össze a mobiltelefon-beszélgetések, szöveges üzenetek, emailek informális áramával, amelyben átláthatatlanul keveredik tény, talmi híresztelés, interpretáció és propaganda. Ebbe a ringbe pedig sajnálatos módon beszálltak azok a kormányzatok is, amelyek nemcsak az egymással szembeni információs játszmáikban, hanem a saját politikai közösségükön belül is egyoldalú és megtévesztő információs gyakorlatok sorát alakították ki. 

            S mivel a sokféle alakváltozatban pusztító „információs vírusok” globális pánikot, irracionális viselkedést eredményeznek, alapvető problémák esetében homályosítják el a látásunkat, túlterhelik az infrastruktúrát, püfölik a piacokat és erősen rontják a mindennapi élet minőségét, az infodémiával érdemesnek tűnt egy alaposabb és hosszabb tanulmányban foglalkozni, mert a jelenség, amire utal, messze túlmutat egy szellemes szóalkotáson.

            A kifejezés elsőként is nemcsak a járvánnyal kapcsolatban használható, hanem minden más esetben is, amikor az információs fertőzés a helyzetértékelést torzítja és a cselekvésképességet gyengíti. Rothkopf egykor a terrorizmustól a cápaészlelésekig sorolt fel példákat, de hol voltunk akkor még például a ’fake news’ vita korszakától, a Brexittől vagy a migránskérdéstől?  Az infodémia ennek megértése után arra világít rá, hogy a mediatizált politikai kultúra válságban van, és ma már nem egyszerűen jobb információ-és tudásmenedzsmentre van szükség, hanem az információs-és tudásfolyamatok jóval alaposabb újratervezésére és újraépítésére. Az információ-és tudáskormányzás új minőségére. 

            Rothkopf 2003-ban azt várta, hogy az infodémiát gerjesztő erők természetrajzának megértése segíteni fogja jobbá és hatékonyabbá tenni a korai riasztás rendszereit (early warning systems) – nemcsak járványügyi, hanem más, felfordulásokkal járó társadalmi helyzetek kapcsán is. A destabilizáló torzítások számtalan, most alaposan megismert fajtája válik majd visszaszoríthatóvá és kiküszöbölhetővé. Egyének, vállalatok és akár teljes országok is „immunizálódhatnak” az infodémiával szemben, ha sikeresen építik fel hitelességüket. Az információs fertőzéssel szemben az autentikus tudás, a helyiértékén kezelt szakértői interpretáció a gyógyszer.

            2020 nyomasztó tavasza bebizonyította, hogy ez az előrejelzés fájdalmasan tévesnek bizonyult. A kérdés tehát úgy is feltehető, hogy mi kell ahhoz, hogy Rothkopf várakozása beteljesíthető legyen, új alapokra helyezve az információkezelésnek és a tudásgazdálkodásnak a kihívásokhoz magasabb szinten igazodó rendjét? Erre keres válaszokat egy hamarosan elkészülő nagyobb terjedelmű tanulmány.

Hírek

A hang hete

A hang hete

13/01/2021

A hang minden korosztály számára fontos: gazdasági, környezeti, társadalmi, orvosi, ipari és kulturális dimenziókon keresztül is hat ránk. Hozzájárul egyéni és kollektív viselkedésünkhöz, alakítja kapcsolatainkat. 

A hang hetét, amelyre minden év januárjában kerül sor, az UNESCO Általános Konferenciájának 39. ülésszakán hirdették meg, 2017-ben.

Antiszemitizmus ellen az iskolákban - kiadvány

Antiszemitizmus ellen az iskolákban - kiadvány

15/12/2020

"Az antiszemitizmus ellen az iskolákban: képzési tantervek" címmel jelentetett meg az UNESCO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények  és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) új szakmai anyagokat tanárképzők és iskolaigazgatók részére. A november 24-én, online bemutatott kiadványok az antiszemitizmus riasztó növekedésére kívánnak reagálni, amely a zsidó közösségek és egyének biztonságát fenyegeti az egész világon.

Peking +25: nemek közötti egyenlőség és oktatás

Peking +25: nemek közötti egyenlőség és oktatás

14/12/2020

2020-ban már 25 év telt el a Pekingi Nyilatkozat és a Cselekvési Platform elfogadása óta, mely mérföldkő a lányok és nők jogai melletti elköteleződésben. 

Mi történt 1995 óta: hogyan hajtották végre az országok vállalásaikat a nemek közötti egyenlőség és az oktatás tárgyában? A 25 éves felülvizsgálat részeként és az UNESCO 2020-as Globális Oktatási Monitoring (GEM) jelentésének nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó beszámolójához az UNESCO esettanulmányok sorozatát gyűjtötte össze, hogy számot vessen arról, a platformon ajánlott bizonyos stratégiákat hogyan hajtották végre a világ 11 országában. 

Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért 2020

Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért 2020

3/12/2020

A L’ORÉAL Magyarország és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság a Szociális Innováció Alapítvány a Kelet-Európai Térség Fejlesztéséért útján, a Magyar Tudományos Akadémia védnökségével idén már tizenhetedik alkalommal hirdette meg ösztöndíjpályázatát a nemzetközi L’ORÉAL-UNESCO For Women in Science program szellemében. A pályázat neve: L’ORÉAL–UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért.

Az idei kiírás díjazottjai: Dr. Csuka Dorottya (a Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Kutatólaboratórium, Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője) és Dr. Bagoly Zsuzsa (a Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi adjunktusa).

Az UNESCO bioetikai programjának új videói

3/12/2020

Az UNESCO bioetikai, valamint tudomány- és technológiaetikai programjai révén már a hetvenes évek óta foglalkozik a gyors tudományos fejlődés etikai következményeivel. Normatív eszközökre vonatkozó kezdeményezései mellett a szervezet kapacitásépítő tevékenységek révén kíván segítséget nyújtani tagállamainak a radikálisan újító  technológiák etikai kihívásainak megfelelő kezelésében.