2020-04-24 10:46:00

Infodémia - Z. Karvalics László írása

Z. Karvalics László, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottsága elnökének írása Infodémia – egy kifejezés újjászületése és dimenziói címmel a hír- és információáramlás „fertőzöttségéről” a COVID-19 világjárvánnyal összefüggésben.

Infodémia – egy kifejezés újjászületése és dimenziói

           

            Március közepén az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO egyik sajtótájékoztatóján kisebb meglepetés érte a riportereket. A szervezet vezetője ugyanis nem csak orvosi-egészségügyi kérdésekkel foglalkozott, hanem szükségesnek tartotta kiemelni, mennyire fontos a hiteles, gyors, pontos információszolgáltatás, és mennyit árt a védekezésnek, ha az információáramlás maga is „fertőzött”. Emiatt újra bekerült a szótárba az információ és az epidémia/pandémia szavak összevonásából képzett infodémia – amit egy előző világjárvány kapcsán alkotott meg tizenhét évvel ezelőtt David J. Rothkopf.

            A fogalmi újítással a neves politikai elemző a közel nyolcezer megbetegedést és ötszáznál is több halálesetet hozó SARS-fertőzést kísérő „másodlagos epidémiára” igyekezett felhívni a figyelmet, amelynek következményeit súlyosabbnak látta, mint magának a vírusnak a vándorlását és pusztítását. Az információs járványban (information epidemic, infodemic) vélte ugyanis megtalálni azt az okot, ami egy „elfuserált kínai helyi egészségügyi krízisből globális gazdasági és társadalmi összeomlást növesztett”.

            Rothkopf az infodémiát „a félelemmel, spekulációval és pletykával kevert ténydarabkák korszerű információtechnológiának köszönhető szélsebes és további torzulásokat eredményező világméretű terjedéseként” határozta meg. Mostanra jól látszik, hogy mára már nem egyszerű „médiahatásról” van szó: a tömegmédia, a szakosított orgánumok, a tudományos műhelyek és az internetes oldalak hírfolyama olvad komplex módon össze a mobiltelefon-beszélgetések, szöveges üzenetek, emailek informális áramával, amelyben átláthatatlanul keveredik tény, talmi híresztelés, interpretáció és propaganda. Ebbe a ringbe pedig sajnálatos módon beszálltak azok a kormányzatok is, amelyek nemcsak az egymással szembeni információs játszmáikban, hanem a saját politikai közösségükön belül is egyoldalú és megtévesztő információs gyakorlatok sorát alakították ki. 

            S mivel a sokféle alakváltozatban pusztító „információs vírusok” globális pánikot, irracionális viselkedést eredményeznek, alapvető problémák esetében homályosítják el a látásunkat, túlterhelik az infrastruktúrát, püfölik a piacokat és erősen rontják a mindennapi élet minőségét, az infodémiával érdemesnek tűnt egy alaposabb és hosszabb tanulmányban foglalkozni, mert a jelenség, amire utal, messze túlmutat egy szellemes szóalkotáson.

            A kifejezés elsőként is nemcsak a járvánnyal kapcsolatban használható, hanem minden más esetben is, amikor az információs fertőzés a helyzetértékelést torzítja és a cselekvésképességet gyengíti. Rothkopf egykor a terrorizmustól a cápaészlelésekig sorolt fel példákat, de hol voltunk akkor még például a ’fake news’ vita korszakától, a Brexittől vagy a migránskérdéstől?  Az infodémia ennek megértése után arra világít rá, hogy a mediatizált politikai kultúra válságban van, és ma már nem egyszerűen jobb információ-és tudásmenedzsmentre van szükség, hanem az információs-és tudásfolyamatok jóval alaposabb újratervezésére és újraépítésére. Az információ-és tudáskormányzás új minőségére. 

            Rothkopf 2003-ban azt várta, hogy az infodémiát gerjesztő erők természetrajzának megértése segíteni fogja jobbá és hatékonyabbá tenni a korai riasztás rendszereit (early warning systems) – nemcsak járványügyi, hanem más, felfordulásokkal járó társadalmi helyzetek kapcsán is. A destabilizáló torzítások számtalan, most alaposan megismert fajtája válik majd visszaszoríthatóvá és kiküszöbölhetővé. Egyének, vállalatok és akár teljes országok is „immunizálódhatnak” az infodémiával szemben, ha sikeresen építik fel hitelességüket. Az információs fertőzéssel szemben az autentikus tudás, a helyiértékén kezelt szakértői interpretáció a gyógyszer.

            2020 nyomasztó tavasza bebizonyította, hogy ez az előrejelzés fájdalmasan tévesnek bizonyult. A kérdés tehát úgy is feltehető, hogy mi kell ahhoz, hogy Rothkopf várakozása beteljesíthető legyen, új alapokra helyezve az információkezelésnek és a tudásgazdálkodásnak a kihívásokhoz magasabb szinten igazodó rendjét? Erre keres válaszokat egy hamarosan elkészülő nagyobb terjedelmű tanulmány.

Hírek

10. Rádió világnap: Fejlődés, innováció, kapcsolat

10. Rádió világnap: Fejlődés, innováció, kapcsolat

1/02/2021

2021. február 13-án tizedik alkalommal ünnepeljük világszerte a Rádió világnapját. Az idei esztendő témája: Új világ, új rádió.  A világnap alkalmából az UNESCO arra bíztatja a rádióállomásokat szerte a világban, hogy csatlakozzanak e különleges naphoz. 2021-ben a világnap tizedik alkalommal történő megszervezése mellett a rádió 110 éves történetét is ünnepeljük.

A salföldi pálos kolostorrom, mint hangtáj

A salföldi pálos kolostorrom, mint hangtáj

25/01/2021

A hang hete alkalmából elkészült a salföldi pálos kolostorrom, mint hangtáj honlapja annak a programnak a keretében, amelyet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem indított a kőszegi iASK (Institute for Advanced Studies Kőszeg – Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete) együttműködésével. A program tárgyát a Dunántúl akusztikai ökológiája adja, valamint az iASK zenei műhelyében elindított “Hangzó város” kreatív vidéki zenei fejlesztési program elemei.

Barlangok és Karsztok Nemzetközi Évének megnyitója

Barlangok és Karsztok Nemzetközi Évének megnyitója

25/01/2021

A Barlangok és Karsztok Nemzetközi Éve (International Year of Cave and Karst - IYCK) egy olyan világméretű projekt, amelynek legfőbb célkitűzése, hogy minél több emberrel megismertesse ezeket a kritikus fontosságú és sokfelé megtalálható természeti erőforrásokat. A rendezvénysorozatot a barlangok és a karsztok feltárására, tanulmányozására és védelmére létrejött, 55 tagországból álló nemzetközi szervezet, a Nemzetközi Barlangtani Unió (Union Internationale de Spéléologie - UIS) szervezi, melyben világszerte több mint 100 nemzeti és nemzetközi szervezet - hazánkban a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat - a partnere. Az online nyitóünnepség időpontja: 2021. január 26. 15:00 óra.