2023-12-06 15:56:00

UNESCO szellemi kulturális örökség lett az üvegművesség

„A kézműves üvegkészítés tudása, mesterségbeli technikája és képességei” című örökségelemet Csehország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Németország és Spanyolország közösen terjesztette fel az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, amelyre az emberiség nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudását gyűjtik össze.

A listára kerülésről az egyes országok felterjesztései alapján a Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága dönt, amelynek tizennyolcadik ülésszakát ebben az évben a botswanai Kasane-ben rendezték meg. A bizottság december 6-án hozta meg döntését, amelynek értelmében felvették „A kézműves üveg készítés tudása, mesterségbeli technikája és képeségei” című örökségelemet az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az állami intézmények, múzeumok, iskolák és maguk az üvegművesek, üvegkészítők egyaránt részt vettek a felterjesztés elkészítésében. A hagyományos üvegművesség (az üvegfújás, színezés, csiszolás, festés, az ólomüveg készítés) kifejezi a tehetséget és a kreativitást, amelyet generációról generációra hagyományoztak évszázadokon át, és a mai globalizált világban is gyakorolja a mesterek közössége. Az örökségelem felvétele segíteni fogja ezen gazdag élő hagyomány és a sokszínű üvegkészítő technikák tudatosításának terjesztését, emellett ösztönzi majd a párbeszédet az üveges közösség körében a felterjesztő államokban és máshol is világszerte.

A magyarországi üvegművesség a német és a velencei típusú üvegfúvásban gyökerezik, amely a melegen, formába fúvott üveggyártáson alapul. Az üvegtárgy végleges formáját számos munkafolyamat során nyeri el, speciális szaktudást igényel például a csiszolása, ólmozása, a festése is. A 19–20. század fordulóján, többek között az Arts and Crafts mozgalom és a szecesszió hatására nagy figyelem irányult az üvegre az építészet, illetve az iparművészet területén. Napjainkban az üveggel foglalkozó szakemberek által tovább öröklődik a tudás, legyenek művészek, alkotók, restaurátorok, csiszolók vagy üvegfúvók.

Bezárt üveggyárainknak saját specialitásai voltak, amelyre különleges szériákat alapoztak, mint például az ajkai überfangos üveg, a karcagi fátyolüveg, a parádi lüszterfestés. Több száz szilikátipari tervezőművész és szakember tevékenykedik ma Magyarországon, akik ezeket a technikákat próbálják átmenteni restaurációs munkáikban, és egyéni alkotásokat létrehozva. A folyamatos mozgásban lévő, és a túlélése érdekében átalakuló üvegművesség új utakat talál bezárt gyáraink hutáiból, és csiszolóműhelyeiből a kisebb stúdiókba, majd onnan a felhasználókhoz, vevőkhöz. Az üveg gazdag technikai palettával rendelkező anyag. Magyarországon egyetemeken, középiskolákban és tanodákban folyik üvegműves képzés. Több egyesület számos programja védi és terjeszti az üveges örökséget.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény szakmai koordinátora Magyarországon a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága. Az intézmény egyebek mellett az ország területén található szellemi kulturális örökség számbavételével, a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékének gondozásával, valamint az UNESCO listára kiválasztott elemek felterjesztésének koordinálásával foglalkozik.

 
 

 

Hírek

Meghívó a Magyar Filozófiai Társaság és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság közös rendezvényére a filozófia világnapja alkalmából

11/11/2019

Időpont: 2019. november 22. (péntek) 16:00 óra

Helyszín: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

Az UNESCO által 2002 óta minden év november harmadik csütörtökén ünnepelt világnapot az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság a Magyar Filozófiai Társasággal közösen - a Társaság díjátadó eseményével egybekötve - ünnepli meg.

Veszprém bekerült az UNESCO Kreatív Városok Hálózatába, zene kategóriában

4/11/2019

Veszprém bekerült az UNESCO Kreatív Városok Hálózatába, zene kategóriában, az UNESCO főigazgatója döntése értelmében. A hálózat jelenleg 180 várost foglal magába 72 országból, a program hét kreativitási területén, ezek az irodalom, a filmművészet, a zene, a design, a népművészetek, a médiaművészetek és a gasztronómia.

Budapest 2015-ben lett tagja az UNESCO Kreatív Városok Hálózatának design kategóriában, ezzel eddig egyedüli magyar városként szerepelt a listán, így Budapesthez csatlakozott most Veszprém zene kategóriában, a hálózat második magyar tagjaként.

Konferencia „Közös gondolkodás a jövőnkről – Felelősségünk táguló körei” címmel

14/06/2019

2019. június 12-13-án immár ötödik alkalommal rendeztünk vallásközi konferenciát, amelynek ismét a Tihanyi Bencés Apátság adott otthont. Az idei esemény témája: „Közös gondolkodás a jövőnkről – Felelősségünk táguló körei”, ami szorosan kapcsolódik a legutóbbi konferencián alapul vett dokumentumokhoz, úgymint az ENSZ által 2015-ben elfogadott a Világunk átalakítása: Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 c. programja, illetve Ferenc pápa Laudato si’ enciklikája.