Természetfotókkal a vizes élőhelyekért
2024-10-16 14:35:00

Természetfotókkal a vizes élőhelyekért

Október 10-én vehették át elismeréseiket az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság és a Varázslatos Magyarország (VM) Vizes élőhelyeink című közös fotópályázatának díjazott alkotói, valamint a legszebb beérkezett pályamunkákból megnyílt  a CEWE támogatásával készült tárlatunk is, mely 2025. január 6-ig látható a Magyar Természettudományi Múzeumban. A tárlat a 2025-ös év folyamán több helyszínen is megtekinthető lesz az országban.

A Vizes élőhelyeink nevet viselő fotópályázat nem titkolt célja az volt, hogy a beérkező képek minél szerteágazóbban mutassák be országunk vízi világának sokszínűségét, azt, hogy miért is olyan fontos ennek ökoszisztémája, és hogy mit veszíthetünk, ha nem fordítunk kellő figyelmet a megőrzésükre.

 

A vizes élőhelyek ún. ökoszisztéma szolgáltatásai nyilvánvalóak: a vízellátás és az ezzel szorosan összefüggő élelmiszer-termelés létfontosságú mindenkinek. Az édesvíz ugyanakkor rendkívül szűkös erőforrás: a világ összes vízkészletének csupán 2,5 százalékát teszi ki, és ennek az édesvízkészletnek kevesebb, mint egy százaléka hozzáférhető emberi hasznosításra! Egy másik szempont, amiről ritkábban beszélünk, hogy a vizes élőhelyek a lokális éghajlatra is hatással vannak, illetve csökkentik az időjárási szélsőségeket, ezáltal segítik az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodást, hiszen szénmegkötő képességük nagyobb, mint bármely más élőhelyé, ideértve az erdőket is.

A vizes élőhelyek az elmúlt két évszázad tájátalakító emberi tevékenységei (folyószabályozások, mocsarak lecsapolása, vízrendezés) és az újabb kori veszélyek, pl. az inváziós fajok terjedése és az éghajlat-változás által leginkább fenyegetett élőhelyek közé tartoznak. Világszerte az 1700-as évek óta a vizes élőhelyek több mint 80 százaléka megsemmisült, és sajnos a trend egyre gyorsuló: 1970 óta a vizes élőhelyek legalább 35 százaléka veszett el. E súlyos helyzetet felismerve az ENSZ 2021-2030-ra meghirdette az ökoszisztémák rekonstrukciójának évtizedét, az Európai Unió pedig 2024-ben elfogadta a természet-helyreállítási rendeletet, amely egyebek mellett a vizes élőhelyek helyreállítására irányuló intézkedésekről is rendelkezik.

Hazánkban a vizes élőhelyek védelméért folytatott tevékenység elsősorban a Ramsari Egyezmény, illetve az általános hazai természetvédelmi munka keretében történik. Figyelembe véve az UNESCO-programokat fontos megemlíteni az 1971-ben útjára indított, a természeti környezet megóvását, valamint az ember és környezete kapcsolatának javítását célul kitűző Ember és Bioszféra Program (MAB program) keretében létrejött hazai bioszféra-rezervátumokat. A Magyarországon kijelölt bioszféra-rezervátumok különböző, az országra jellemző élőhelytípusokat, tájtípusokat mutatnak be és őriznek az utókor számára, valamint gazdagítják a világ bioszféra-rezervátumainak sokféleségét. A hazai hat bioszféra-rezervátum csodálatos természeti és kulturális értékei méltó részét alkotja az UNESCO MAB programja által kijelölt Bioszféra Rezervátumok Világhálózatának. Ezek közül a vizes élőhelyek védelme tekintetében kiemelnénk az ötoldalú Mura-Dráva-Duna BR-t, továbbá a Fertő, a Hortobágy és a Kiskunság BR-okat.

A világ első, öt ország területére kiterjedő bioszféra-rezervátuma 2021. szeptember 15-én jött létre, óriási nemzetközi presztízst jelentve hazánknak, hiszen ennek a folyamatnak a kezdő lépését az öt ország természetvédelemért felelős minisztereinél mi kezdeményeztük, mi határoztuk meg a 2011-es EU-elnökségünk idején. Az ötoldalú bioszféra-rezervátumot „Európa Amazonasza” néven is emlegetik, mivel kiterjedését tekintve Európa egyik legnagyobb, összefüggő területű vizes élőhelye, mely változatos területeket rejt magában, és ennek köszönhetően számos különböző állat-, növény-, és gombafaj szinte háborítatlan otthona. Teljes területe megközelíti az egymillió hektárt; ennek egyharmada Magyarországon található. A terület folyórendszere összesen 700 kilométert tesz ki.

 

A pályázatra olyan képeket vártunk, amelyek a magyarországi vizes élőhelyeket, az ott élő vadvilágot együtt mutatják be. A több mint 200 beérkezett alkotást a VM szakmai zsűrije értékelte hazánk kiemelkedő természetfotósától, Máté Bencétől kezdve a vadvilág védelméért küzdő nemzetközi fotóriporter Britta Jaschinskiig.

 

Az ünnepségre szerte az országból érkeztek pályázó természetfotósok és természetrajongók.

A díjátadón a dobogós első három helyezett mellett a VM, a CEWE és a Fotoplus különdíjasai is elismerésben részesültek.

 

A 23 alkotó 44 fotóját a CEWE által készített gyönyörű vászonképeken tekinthették meg az est résztevői a Múzeum aulájának különleges miliőjében, a hatalmas barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt.

 

Díjazottak:

I. hely: Angyal Péter – Virágok tánca

 

II. hely: Palcsek István – A sóballák világa

 

III. hely: Szűcs Boldizsár – Ébredés

 

Különdíjasok:

Varázslatos Magyarország különdíj: Tóth László – Erre-arra

 

CEWE különdíj: Dr. Barsi Ernő – Bíró

 

Fotoplus különdíj: Kreiner Roland – Őszi kavalkád

 

 

Kiállítók:

Ambrus Tímea, Angyal Péter, Botos Éva, Bükvics Ádám, Darányiné Bakos Éva, Dr. Barsi Ernő, Ekler László, Gyenti-Kálvin Kinga, Hajtó Krisztina, Horváth András, Józsa Eszter, Kocsis Ferenc, Kreiner Roland, Leiter Tibor, Mátraházi Tibor, Násfay Béla, Násfay Krisztina, Palcsek István, Prisznyák Tibor, Schneider-Kiss Alexandra, Szűcs Boldizsár, Tóth László, Varga József

 

A cikkben szereplő fotókat Boros Bence készítette.

Hírek

Magyar díjazott a MAB Fiatal Tudósok között

Magyar díjazott a MAB Fiatal Tudósok között

22/09/2021

Az UNESCO MAB Nemzetközi Koordinációs Tanácsa (MAB International Co-ordinating Council) 2021. szeptember 13-17. között, Abujában (Nigéria) tartott hibrid ülésszakán kihirdették a MAB Fiatal Tudósok Díj 2021. évi nyerteseit. Magyar sikernek is örülhetünk, mivel Dr. Szanyi Szabolcs, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának adjunktusa a nyolc elismert fiatal egyike.

Vajay Szabolcs születésének 100. évfordulója

22/09/2021

Vajay Szabolcs (1921-2010) történész, heraldikus, genealógus, diplomata, tudományszervező, az emigráció aktív tagja. 1959 és 1983 között az UNESCO társadalomtudományi osztályának latin-amerikai részlegét vezette, innen vonult nyugdíjba. 2010-es halála után hagyatékának jelentős része Fehérvárcsurgóra, a Károlyi Alapítvány kezelésébe került. Születésének 100. évfordulója alkalmából 2021. október 7-8-án Budapesten és Fehérvárcsurgón emlékkonferencián vehetnek részt az érdeklődők. Az előadások online is követhetőek lesznek Zoom-on keresztül.

Magyar siker az UNESCO alaptudományi testületében

Magyar siker az UNESCO alaptudományi testületében

21/09/2021

Az UNESCO főigazgatójának döntése értelmében Szathmáry Eörs elméleti biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének tagja, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának kutatóprofesszora bekerült az UNESCO Nemzetközi Alaptudományok Programjának tudományos testületébe. Mandátuma három évre szól.

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

21/09/2021

Létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz „az Ember és Bioszféra”) kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést. Ezzel megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma.  A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum  Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.

UNESCO-védnökséggel a barlangokért és karsztokért

UNESCO-védnökséggel a barlangokért és karsztokért

9/09/2021

A Nemzetközi Barlangtani Unió (Union Internationale de Spéléologie - UIS) 56 tagországgal és világszerte több,mint 230 intézménnyel és szervezettel együttműködésben idén ünnepli a Barlangok és Karsztok Nemzetközi Évét. 2021. szeptember 13-án immáron jelenléti formában is lehetőség lesz az ünneplésre, mely eseményhez az UNESCO védnökségét adta.