Természetfotókkal a vizes élőhelyekért
2024-10-16 14:35:00

Természetfotókkal a vizes élőhelyekért

Október 10-én vehették át elismeréseiket az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság és a Varázslatos Magyarország (VM) Vizes élőhelyeink című közös fotópályázatának díjazott alkotói, valamint a legszebb beérkezett pályamunkákból megnyílt  a CEWE támogatásával készült tárlatunk is, mely 2025. január 6-ig látható a Magyar Természettudományi Múzeumban. A tárlat a 2025-ös év folyamán több helyszínen is megtekinthető lesz az országban.

A Vizes élőhelyeink nevet viselő fotópályázat nem titkolt célja az volt, hogy a beérkező képek minél szerteágazóbban mutassák be országunk vízi világának sokszínűségét, azt, hogy miért is olyan fontos ennek ökoszisztémája, és hogy mit veszíthetünk, ha nem fordítunk kellő figyelmet a megőrzésükre.

 

A vizes élőhelyek ún. ökoszisztéma szolgáltatásai nyilvánvalóak: a vízellátás és az ezzel szorosan összefüggő élelmiszer-termelés létfontosságú mindenkinek. Az édesvíz ugyanakkor rendkívül szűkös erőforrás: a világ összes vízkészletének csupán 2,5 százalékát teszi ki, és ennek az édesvízkészletnek kevesebb, mint egy százaléka hozzáférhető emberi hasznosításra! Egy másik szempont, amiről ritkábban beszélünk, hogy a vizes élőhelyek a lokális éghajlatra is hatással vannak, illetve csökkentik az időjárási szélsőségeket, ezáltal segítik az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodást, hiszen szénmegkötő képességük nagyobb, mint bármely más élőhelyé, ideértve az erdőket is.

A vizes élőhelyek az elmúlt két évszázad tájátalakító emberi tevékenységei (folyószabályozások, mocsarak lecsapolása, vízrendezés) és az újabb kori veszélyek, pl. az inváziós fajok terjedése és az éghajlat-változás által leginkább fenyegetett élőhelyek közé tartoznak. Világszerte az 1700-as évek óta a vizes élőhelyek több mint 80 százaléka megsemmisült, és sajnos a trend egyre gyorsuló: 1970 óta a vizes élőhelyek legalább 35 százaléka veszett el. E súlyos helyzetet felismerve az ENSZ 2021-2030-ra meghirdette az ökoszisztémák rekonstrukciójának évtizedét, az Európai Unió pedig 2024-ben elfogadta a természet-helyreállítási rendeletet, amely egyebek mellett a vizes élőhelyek helyreállítására irányuló intézkedésekről is rendelkezik.

Hazánkban a vizes élőhelyek védelméért folytatott tevékenység elsősorban a Ramsari Egyezmény, illetve az általános hazai természetvédelmi munka keretében történik. Figyelembe véve az UNESCO-programokat fontos megemlíteni az 1971-ben útjára indított, a természeti környezet megóvását, valamint az ember és környezete kapcsolatának javítását célul kitűző Ember és Bioszféra Program (MAB program) keretében létrejött hazai bioszféra-rezervátumokat. A Magyarországon kijelölt bioszféra-rezervátumok különböző, az országra jellemző élőhelytípusokat, tájtípusokat mutatnak be és őriznek az utókor számára, valamint gazdagítják a világ bioszféra-rezervátumainak sokféleségét. A hazai hat bioszféra-rezervátum csodálatos természeti és kulturális értékei méltó részét alkotja az UNESCO MAB programja által kijelölt Bioszféra Rezervátumok Világhálózatának. Ezek közül a vizes élőhelyek védelme tekintetében kiemelnénk az ötoldalú Mura-Dráva-Duna BR-t, továbbá a Fertő, a Hortobágy és a Kiskunság BR-okat.

A világ első, öt ország területére kiterjedő bioszféra-rezervátuma 2021. szeptember 15-én jött létre, óriási nemzetközi presztízst jelentve hazánknak, hiszen ennek a folyamatnak a kezdő lépését az öt ország természetvédelemért felelős minisztereinél mi kezdeményeztük, mi határoztuk meg a 2011-es EU-elnökségünk idején. Az ötoldalú bioszféra-rezervátumot „Európa Amazonasza” néven is emlegetik, mivel kiterjedését tekintve Európa egyik legnagyobb, összefüggő területű vizes élőhelye, mely változatos területeket rejt magában, és ennek köszönhetően számos különböző állat-, növény-, és gombafaj szinte háborítatlan otthona. Teljes területe megközelíti az egymillió hektárt; ennek egyharmada Magyarországon található. A terület folyórendszere összesen 700 kilométert tesz ki.

 

A pályázatra olyan képeket vártunk, amelyek a magyarországi vizes élőhelyeket, az ott élő vadvilágot együtt mutatják be. A több mint 200 beérkezett alkotást a VM szakmai zsűrije értékelte hazánk kiemelkedő természetfotósától, Máté Bencétől kezdve a vadvilág védelméért küzdő nemzetközi fotóriporter Britta Jaschinskiig.

 

Az ünnepségre szerte az országból érkeztek pályázó természetfotósok és természetrajongók.

A díjátadón a dobogós első három helyezett mellett a VM, a CEWE és a Fotoplus különdíjasai is elismerésben részesültek.

 

A 23 alkotó 44 fotóját a CEWE által készített gyönyörű vászonképeken tekinthették meg az est résztevői a Múzeum aulájának különleges miliőjében, a hatalmas barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt.

 

Díjazottak:

I. hely: Angyal Péter – Virágok tánca

 

II. hely: Palcsek István – A sóballák világa

 

III. hely: Szűcs Boldizsár – Ébredés

 

Különdíjasok:

Varázslatos Magyarország különdíj: Tóth László – Erre-arra

 

CEWE különdíj: Dr. Barsi Ernő – Bíró

 

Fotoplus különdíj: Kreiner Roland – Őszi kavalkád

 

 

Kiállítók:

Ambrus Tímea, Angyal Péter, Botos Éva, Bükvics Ádám, Darányiné Bakos Éva, Dr. Barsi Ernő, Ekler László, Gyenti-Kálvin Kinga, Hajtó Krisztina, Horváth András, Józsa Eszter, Kocsis Ferenc, Kreiner Roland, Leiter Tibor, Mátraházi Tibor, Násfay Béla, Násfay Krisztina, Palcsek István, Prisznyák Tibor, Schneider-Kiss Alexandra, Szűcs Boldizsár, Tóth László, Varga József

 

A cikkben szereplő fotókat Boros Bence készítette.

Hírek

A biológiai sokféleség nemzetközi napja

A biológiai sokféleség nemzetközi napja

17/05/2022

Várunk minden kedves érdeklődőt az Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztályának szervezésében a biológiai sokféleség világnapja alkalmából megvalósuló rendezvényre 2022. május 20-án 10 órától, amelynek a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ ad otthont Tápiószelén. A program keretében az élővilág változatosságának, ezen belül a beporzók megőrzésének fontosságáról hallhatnak a látogatók érdekes információkat, továbbá elindul az „Év tájfajtája” és az „Év haszonállata” program is. 

Élő örökség és fenntartható fejlődés online kurzus

16/05/2022

Az UNESCO kifejlesztette az első tömeges nyílt online kurzust (MOOC) a szellemi kulturális örökségről és fenntartható fejlődésről a Nemzetközi  Információs és Networking Központtal a Szellemi Kulturális Örökségért az Ázsiai és Csendes-óceáni Térségben (ICHCAP), a Fenntartható Fejlődési Célok Akadémiával és a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem UNESCO Tanszékével együttműködve. 

Tehetséggondozás Kodály szellemében – Szakmai Nap

16/05/2022

A Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület 2021. decemberében emlékezett meg a kodályi zenepedagógiának az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Jó Megőrzési Gyakorlatok Regiszterébe történt bejegyzéséről. Magyarországon 2017. március 24-én választották a hungarikumok sorába a „Kodály Zoltán nevéhez fűződő és a magyar népzenei hagyományokra épülő zenei nevelési koncepciót.” A két nevezetes évforduló tiszteletére készítette el az Egyesület Tehetséggondozás Kodály szellemében –Rendhagyó, digitális művészetpedagógiai oktatócsomag című kiadványát.

A Psalmus Humanus Egyesület ezt követően oktatási segédanyagait, zenepedagógia-, és művelődés-történeti gyűjteményét a Kecskeméti Kodály Iskola számára ajánlotta fel.

Fény napi programsorozat az Agroverzumban

Fény napi programsorozat az Agroverzumban

15/05/2022

A fény központi szerepet játszik az életünkben. A legalapvetőbb szinten, a fotoszintézisen keresztül a fény maga az élet eredete. Ezen a napon ünnepeljük a fény szerepét a tudományban, a kultúrában, a művészetben, a fenntartható fejlődésben, valamint számos szerteágazó területen, mint például az orvostudományban, a kommunikációban és az energiában. 

A május 16-i fény nemzetközi napjának alkalmából az Agroverzum Tudományos Élményközpont többnapos programsorozatot kínál az odalátogatók számára!