2023-07-27 14:14:00

Technológia az oktatásban - GEM Report 2023

Technológia az oktatásban. Eszköz, de kinek a feltételei szerint? alcímmel jelent meg az idei Globális oktatási monitoring jelentés (GEM Report), mely angol nyelven online elérhető. 

A jelentés kiemeli, hogy hiányzik az oktatási technológiák hatására, hozzáadott értékére vonatkozó szilárd, pártatlan bizonyíték. A technológia nem csak hogy gyorsabban fejlődik, mint ahogy értékelni lehetne, de a legtöbb bizonyíték a leggazdagabb országokból származik, ráadásul az eredmények nagy része azoktól a szereplőktől származik, akik megpróbálják eladni ezeket a technológiákat, eszközöket. 

A technológia milliók számára kínál mentőövet az oktatásban, de még többeket kizár: új lehetőségeket nyitott meg a fogyatékkal élő, illetve a nehezen elérhető tanulók számára, és az online tanulás akadályozta meg az oktatás összeomlását a COVID-19 miatti iskolabezárások során, ugyanakkor azzal, hogy az oktatáshoz való jog egyre inkább egyet jelent a hatékony kapcsolódáshoz való joggal, a egyenlőtlen hozzáférés miatt sokakat ki is zár. 

Egyes oktatási technológiák adott kontextusokban javíthatják a tanulás bizonyos típusait: a digitális technológia drámaian megnövelte az oktatási és tanulási forrásokhoz való hozzáférést, kis és közepes méretű pozitív hatásokat hozott bizonyos tanulási típusokhoz. Fontos azonban, hogy a tanulási eredményekre kell összpontosítani, nem pedig a digitális bemenetekre. Nem kell feltétlenül kiemelten fejlettnek lennie a használt technológiáknak ahhoz, hogy hatékonyak legyen. Káros hatással lehet az is, ha a használatuk nem megfelelő vagy túlzott: a nagyszabású nemzetközi értékelési adatok, mint például a PISA, negatív összefüggésre utalnak a túlzott IKT-használat és a tanulói teljesítmény között. 

A technológia gyors változásához szükséges alkalmazkodás megterheli az oktatási rendszereket. Az országok kezdik meghatározni azokat a digitális készségeket, amelyeket prioritásként kívánnak kezelni a tantervükben és az értékelési gyakorlatukban, miközben sok diáknak nincs sok lehetősége az iskolában a digitális technológiával való gyakorlásra, és a tanárok is gyakran érzik felkészületlennek és bizonytalannak magukat a technológiával való tanítás során. Az oktatásirányításban különböző problémák akadályozzák a digitális adatok felhasználását. 

Az online tartalom megfelelő minőségellenőrzés vagy a sokszínűség kellő szabályozása nélkül nőtt. Az online tartalmat domináns csoportok állítják elő, ami befolyásolja a hozzáférést: az elérhető tartalmak túlnyomó többsége Európából és Észak-Amerikából származik, az OER Commons globális könyvtár tartalmának 92%-a angol nyelvű. A nyílt online MOOC kurzusoknak főként a képzett és a gazdagabb országokból származó tanulók vehetik hasznát. A felsőoktatás alkalmazza a leggyorsabban a digitális technológiát, és is ezt alakítja át leginkább - a digitális platformok megkérdőjelezik az egyetemek szerepét, és szabályozási és etikai kihívásokat jelentenek. 

A technológiát gyakran azért vásárolják meg, hogy betömjék a hiányosságokat, figyelmen kívül hagyva a hosszú távú költségeket a nemzeti költségvetések, a gyermekek jólléte vagy a bolygó számára. 

 
 

A teljes kiadvány angol nyelven, online itt érhető el.  

 

Hírek

„Múzeumok a világ körül a COVID-19 tükrében”

„Múzeumok a világ körül a COVID-19 tükrében”

3/06/2020

Megjelent az UNESCO „Múzeumok a világ körül a COVID-19 tükrében” című jelentése, amely összegzi az UNESCO a járvány múzeumokra gyakorolt ​​hatásainak kapcsán végezett globális felmérésének eredményeit. 

A jelentés betekintést nyújt a múzeumok a világjárványra reagálva tett azonnali intézkedéseire, valamint kitér a válság következményei kapcsán javasolt intézkedésekre. Kiemelt figyelmet fordít  a múzeumok ellenálló képességére, rezilienciájára, valamint azokra a kihívásokra, amelyekkel ezen intézmények  a kultúrához való hozzáférés előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseik során szembesülnek. 

Indul az UNESCO Forum

Indul az UNESCO Forum

25/05/2020

A COVID-19 válság jelentős hatással volt a társadalmakra, megkérdőjelezve  mindazt, amit alapvető igazságnak gondoltunk. Tekintettel arra, hogy a világjárvány folyamatban van, és senki sem tudja, hogyan fog véget érni, annál inkább sürgető, hogy időt fordítsunk a gondolkodásra. Valóban, ezek az események új fényben mutatták be a világot, hangsúlyozva azt, hogy gondolkodnunk kell a jövőn. Ez az, amit az UNESCO - gondolat-laboratóriumként - tenni kíván: 

„Elképzelni a jövő világát” címmel online fórum-sorozatot indít az UNESCO azzal a céllal, hogy teret adjon mindazoknak, akik elindítják gondolatainkat. Az első fórum inspiráló női kutatókat, tudósokat szerepeltet, akiknek véleményét a válság idején nem hallhatták kellőképpen.